Dumakormány

Lemondott Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Távozásakor le is olthatja maga után a villanyt, mert a nemrég távozott Bencsik János után ő volt a kormányzat utolsó tagja, akinek van fogalma a fenntarthatóságról.

De előbb nézzük Orbán Viktor brüsszeli szereplését a "kínpadon"!
Az előadás meglepően jól sikerült neki, ha csak fele ilyen jól tudna a nemzeti érdeket és a fenntarthatóságot szem előtt tartva kormányozni, mint amilyen jó színész, nyugodtabbak lehetnénk a jövőt illetően!
Természetesen óriási segítséget kapott a fellépés előtt EU-zászlót égető Jobbiktól, de igaz, meg is hálálta a hazai cigány és zsidó kisebbségek "megvédésével a paramilitáris (rohadtnáci) szervezetektől". Gondolom, OV hazafias hívei szájukat elhúzva közlik, hogy ennyi benyalás a brüsszeli komisszároknak sajnos a fennálló erőviszonyok ismeretében elkerülhetetlen volt, és ezt el is lehetne fogadni, ha nem gondolta volna komolyan és ha nem lenne ez a téma kormányzása egyetlen stabil, sose változó eleme a kezdetektől.

Azonban a zászlóégetés szemmel láthatóan jól jött neki, nagyon érzékelhető volt az óvatosabban bíráló, alapvetően még ember módra viselkedő kritikusok szövegén, hogy érzékelik, milyen eurokrata-ellenes düh gyülemlik fel az elnyomorodó tömegekben EU-szerte és felfogták, hogy a TV-k által közvetített EU-zászló égetés hamarosan többszáz utánzóra találhat a recsegő-ropogó birodalom sok-sok pontján. Ezért hangoztatták többen is, hogy természetesen ők nem Magyarországot, vagy a magyar népet kritizálják, ugyan már. Ez is fontos eleme volt tehát az Orbáni előadás sikerének, az EU már nem olyan magabiztos, nem érezheti magát erősnek, meg persze Orbán is maximálisan rugalmasnak bizonyult, ahogy várható is volt, a legfőbb stratégiai cél, egyéni hatalma megőrzése érdekében.

Hogy a legvéresszájúbb ballib ugatógépek, pedofil Kohn-Bendit és a mellette őrjöngő másik szarházi magukból kivetkőzve üvőltöztek és gesztikuláltak, mint felhergelt majmok az állatkertben, az szintén jó szolgálatot tett a zászlóégetők (helyes) meggyőződésének megerősítéséért és az EU-alattvalók (ezt látó része) további felvilágosításáért. Ezek a legveszettebbek az utolsó pillanatig nem fogják fel, hogy már nem lehetnének ilyen magabiztosak, remélem, kinéz nekik végül egy jó kis lincselés valahol az utcán, ahol politikai karrierjüket forradalmárként kezdték. Szép halál egy forradalmárnak, ha elkapja a gépszíj és felkelő tömeg veri agyon...
Természetesen ennek az EU-nak a zászlaját égetni nem bűn, hanem magától értetődő dolog.

Azonban a hazai következményekre visszatérve, az előadás alapvetően sikeresnek ígérkező volta csak rövid távon hozhat enyhülést pl. a frankhiteleseknek, hosszabb távon pedig megerősítette az amúgy is láthatót, hogy Orbán sose fog lemondani és hogy pártját elég erősen tartja kezében ahhoz, hogy belül ne buktathassák meg. A "régi Orbánt" láttuk, aki érezte a puskapor szagát és tudta is, mikor kell lőni, jól is célozva, azt is tudta, mikor kell fedezékbe húzódni, visszavonulni.
Ez hasznos is lehetne, ha e képességeit a haza javára a kormányzásban is hasznosítaná, de láthatóan csak hatalma védelme mobilizálja e képességeit, a közérdek már nem.

Ángyán távozásának szűkszavú sajtóindoklása végleg eloszlatja illúzióinkat, hogy egy hazafias kormány segítségével az ország népe csökkentheti a növekedéselvű világgazdaság összeomlásával járó veszteségeket.

"Agrárberkekben tudni vélik, hogy a szélsőségesen kisbirtokpárti államtitkár egyre kellemetlenebb a vidék békéjét szorgalmazó, a társas vállalkozásokkal békülékenyebb hangot megütő tárca vezetésének. Ezért az elmúlt időszakban sorra váltották le, illetve távolították el a tárcától Ángyán embereit. Ezt elégelte meg szerdán az államtitkár"

A piac- és támogatásorientált nagybirtok-lobbi viselkedése tipikusan beleillik a régi, bukóban levő gazdaság érdekcsoportjainak hozzáállásába: ők a végsőkig kitartanak a fenntarthatatlan gyakorlatukhoz ragaszkodáshoz, csak az összeomlás egy adott fázisa sepri majd el őket. Sajnos akkor már késő lesz az átállásra pl. egy ésszerű földosztással, egy olyasféle kisbirtokszerkezet kialakításával, amilyet a kilőtt államtitkár és csapata képviselt.

A közelmúlt indulatos vitáiban számos geddonista, a mai viszonyok fenntarthatatlanságát jól látó ismerősöm és barátom is ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy a jelen helyzetben az ország lehető legjobb vezetője Orbán Viktor. Akkor lenne igazuk, ha Orbán egyfajta "geddonista-hazafias felvilágosult abszolutizmussal" épp az ilyen, a társadalom fenntarthatóbb életformára átállását elősegítő intézkedéseket akadályozó, megfúró érdekcsoportok erejét törné meg.

A minap meghirdetett új Darányi Ignác-program, hogy ne importszemetet együnk, hanem egészséges hazai élelmet, természetesen Ángyán távozásának fényében csak süket duma, ez éppoly dumakormány, amilyennek elődjét nevezték a mai  propagandistái.

Én nem arról beszélek, hogy bármelyikünk leválthatná Orbán Viktort. A tét mindössze anyi, hogy azok, akik látják, hogy összeomlás zajlik és a kiutat a fenntarthatóbb emberi gazdaságban látják, már semmivel nem indokolhatják Orbánt támogató álláspontjukat.
Királyságot épít, de nem a haza, hanem a saját javára és oligarchákra fog támaszkodni, nem a népre.

Ha így megy tovább,  a fenntarthatósághoz elengedhetetlen kisbirtok-szerkezet kialakítása érdekében már nem Darányi Ignác Programra lesz szükség, hanem talán Dózsa György Programra.
A siker nem garantált, lehet, hogy a "parasztjelöltek" felkelését vezető Ángyán Józsefet Zápolya Viktor és Nagyurai tüzes vastrónon megégettetnék...