2012. augusztus 27.

Szent Nestlé - Orbán globalista karvalyt emel az oltárra

Orbán Viktor azzal már nem tud meglepetést okozni, hogy páros héten épp az ellenkezőjét képviseli ugyanakkora hévvel és szájkaratéval annak, amit az átkos páratlanon tűzött zászlajára. 
Az sem új, hogy elég gusztustalanul tud ilyenkor hízelegni azoknak, akiket korábban szidott.

A minap azonban a Nestlé állateledelgyárának avatásán épp a múlt heti globalizmusellenes szabadságharcot akasztotta szögre, bár amúgy a váltást nem hangsúlyozta ki, ő mindig multipárti volt, nem?
HVG: Orbánt meglepte, hogy kutyák etetéséből is meg lehet élni 

Orbán Viktor szerint a jelenlegi négymillió helyett öt-öt és fél millió magyar munkavállalóra és adófizetőre van szükség a következő egy-két évben ahhoz, hogy ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága.

A kormányfő erről pénteken, Vas megyében, a Nestlé büki állateledel-gyárának bővítése alkalmából rendezett bokrétaünnepen beszélt, hangsúlyozva, hogy elsősorban a termelés, a gyáripar területén kell növelni a foglalkoztatottak számát, hiszen ez az a terület, amely a legkevésbé érzékeny a válságok hatásaira.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a Nestlé sikere is azt bizonyítja, hogy nem létezik lehetetlen feladat, csak tehetetlen ember. Mint mondta, sokan lehetetlennek nevezték a kétharmados parlamenti többség azon vállalását, hogy a korábbi, fedezet nélküli hitelek helyett fel tudnak építeni egy a munkára és a magyar emberekre épülő gazdaságot. A miniszterelnök szerint ehhez mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a gyerekek reggelente lássák munkába indulni szüleiket, hiszen jelenleg a dolgozó szülői példakép hiánya az ország egyik legnagyobb problémája.
(...)
Kiemelte ezután, hogy a nagy nemzetközi cégeknél nehéz lenne keresztényibb történetet kitalálni, mit a Nestlé alapítása, hiszen a gyár létrehozója a korábban lehetetlent legyőzve bebizonyította, hogy tápszerekkel is életben lehet tartani az anyatej nélkül maradt csecsemőket. A kormányfő beszédében két csoportra osztotta a multinacionális vállalatokat: vannak spekulatív céllal érkező, de vannak hosszú távú együttműködésre, új munkahelyek létrehozására törekvő cégek is. Hangsúlyozta, a kormány az utóbbiakat, ahogy a Nestlét is szívesen látja az országban.
Hogy OV a nagy szabadságharcos duma után segget csinált a szájából és hülyét a mellette mostanáig kitartó talpas párthíveiből, az egy dolog.  A "keresztényi" jelző önmagában is durva egy olyan tevékenységre, a mesterséges tápszerrel indult multira alkalmazva, melynek néhány ezer valóban rászoruló csecsemő megmentése mellett fő funkciója a hagyományos családok rendjét is szétverő Új Világrend kiszolgálása volt a nők "felszabadítását" elősegítve a hagyományos anyai szerepkörből. Elembertelenedett, a természet, a teremtés rendjével szembeforduló modern társadalmunk egyik jelképe lehet annyi mesterséges utánzat, ételutánzat között a mesterséges csecsemőtáp, amelyet a globalista falanszter kiépítésében már csak a nagyüzemi csecsemőgyártás tudna tromfolni, némi génpiszkálásos klónozással.

A Nestlé Orbán általi szenttéavatása azonban külön botrányos magyar szemmel, közelmúltbeli gengszterváltási folyamatunk, eladósításunk, szétverésünk szemszögéből nézve és külön tragikus kutyakomédia, hogy a szenttéavatási beszédben ez a cinikus politikus-lator a gyáripari munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozza, amikor a Nestlé egyike a hazai ipart leromboló globalista karvalytőkés-cégeknek!

Szűkebb zempléni szülőföldem egyik legfontosabb, mára szétvert üzeme volt a Szerencsi Csokoládégyár, már a dédnagyapám is vitte onnan hazafelé az édességet unokáinak, miután szekerével fuvarozott a gyárba, vagy a szomszédos cukorgyárba, az iker-üzembe. A Geddon, az Olajcsúcs szemszögéből ugyan valószínű (és itt eufémizálok), hogy már az a fajta gyáripar is fenntarthatatlan volt a vasúthálózattal együtt, hiszen az egész a nem megújuló szénre alapozódott, azonban azt a csokoládégyárat nem utolsósorban a Hangya részvételével hozták létre Trianon után, a hazai gazdaság nagyfokú önellátását és a környékbeli gazdák, a helyi és országos társadalom érdekeit szem előtt tartva.

 Az I. világháborút követően kedvező viszonyok alakultak ki a magyar édességiparban, hisz megszűnt az osztrák és cseh csokoládéüzemek konkurenciája. Ekkor hazánkban mindössze néhány édesipari vállalat maradt fenn, köztük a Stühmer Frigyes Rt., amely a Hangya Szövetkezet Rt.-vel és a Magyar Cukoripar Rt.-vel összefogva 1921. július 1-én, Szerencsen megalakította a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt.-t, melynek alaptőkéjét tízmillió koronában állapították meg. A Szerencsi Csokoládégyár üzemében már 1923-ban megindult a termelés. (...)
A minőségi terméknek köszönhetően a gyártás folytatódott és nagy hasznot hozott a tulajdonosokra, akik 1924-ben 80 millió koronára emelték a vállalat alaptőkéjét. Újabb mérföldkő a gyár életében a 20-as évek dereka jelentette, amikor az üzem élére Liechti Frigyes, svájci szakember került, aki korszerű gépeket hozatott Németországból. 1927-ben jelent meg a boltokban a ma is ismert Boci csokoládé, akkor még Szerencsi TEJ elnevezéssel, ami különböző kivitelben volt kapható. Egy évvel később megjelent a védjegyeztetett "cicás" kakaó, ami rövid úton a gyár védjegyévé vált, valamint gyártási listára került a tejkaramella, ill. más cukorkakülönlegességek különféle fantázianévvel.

Az édességekhez szükséges tejet saját tehenészetükön termelték meg, ami hozzájárult a kivételes minőséghez. Az 1930-as években országszerte lerakatokat létesítettek, s hozzáláttak az exporthoz is. A II. világháború előtt Szerencs számított az ország legnagyobb édesipari üzemének. 1944-ben vonultak be német katonák az üzembe, ahonnan el akarták vinni a gépeket Németországba, ám ezt sikerült megakadályoznia Liechti Frigyesnek, az akkori vezetőnek.  Az 1948-as államosítás után a cég a Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat nevén működött tovább. A hatvanas években a hazai cukorkák harmada, a csokoládés termékeknek 29, a lisztes édességeknek pedig 22 százaléka készült a gyárban. Szerencsen 1973-ban 2400 ember dolgozott, akik évente 18 ezer tonna árut termeltek. 1991-ben a céget megvásárolta a svájci eredetű Nestlé S.A., így ma a gyár Nestlé Hungária Kft.-hez tartozik, több más gyárral együtt.


A szép gyártörténeti ismertetés utolsó mondata szemérmesen hallgat arról, hogy a gengszterváltáskor még hiánytalanul meglevő, ma Orbán által kívánatosként emlegetett gyáriparunk zöméhez hasonlóan külföldi karvalynak privatizált szerencsi gyárral mit művelt a "keresztényi" multi Nestlé.
Szerencsen 1990-ben 6800 munkahely volt, gyáraink, intézményeink, azok vezetői elismertek voltak, az egymás iránti megbecsülés és tisztelet általános volt. A szerencsi csokoládét, cukrot sokszor együtt emlegették a Tokaji borral. Legeredményesebb gazdálkodó szervezeteink közt ezek mellett ott volt az Állami Gazdaság, valamint a bútor- és a szivattyúgyár is. 1990-et követően gyáraink, üzemeink külföldi tulajdonos kezébe kerültek, a munkások létszáma drasztikusan csökkent. Az idők során külföldi tulajdonosa lett a cukorgyárnak is, mely 2008-ban tragikus módon bezárt, megszűnt és érthetetlen módon a föld színéről is eltűnt, s vele többszáz munkahely is. A gyárak megszűnésével együtt jelentősen csökkent az adóbevétel is.
Megszűnt a szerencsi tradícionális csokoládégyár mintegy kétezer munkahellyel. A fentiek alapján világosan látható, hogy Szerencs város lakossága csökken, amely egyértelmű következménye a munkahelyek eltűnésének. 

A Boci-csoki és a többi "hagyományos szerencsi csokoládé" a Nestlé csehországi gyáraiban készül!
A regionálisan összpontosított, termékspeciális gyártás multi-logikájával a cég a csehekhez vitte a táblás csokoládé gyártását és Szerencsen instant kakaó(utánzat)-italokat és hasonlókat gyárt, a korábbi munkáslétszám töredékével. E blogon nem kell ragozni, hogy ez pontosan annak a folyamatnak a része, melynek keretében a globalizáció során az egyes termékek egyre hosszabb globális ellátási láncokba szerveződve jutnak el a fogyasztókhoz a korábbinál nagyobb energia- és erőforrásigénnyel, ami az erőforrásválság miatti összeomlási folyamatban sokkal sebezhetőbbé teszi gazdaságainkat, mint amennyire a globalizáció legújabb hulláma előtt lettek volna sebezhetők. A folyamat egyetlen rendezőelve a Nestlé és a többi multi rablóhaszna volt, ezt nevezte Orbán "keresztényi"-nek!!! Az Orbán beszédében szép célként megfogalmazott nagyobb, közte gyáripari foglalkoztatás, a reggel munkába induló szülők mind megvoltak, 1989-ig a birtokunkban volt ez a munkaalapú gazdaság és nem felelőtlen hitelfelvételen alapult, azon a szétverésüket lehetővé tevő átverésünk, kifosztásunk, a miniszterelnök által dicsért Nestlé és társai nyakunkra hozása alapult!!!

Végül tragikomikus egybevetni, hogy míg 1944-ben a helyiek még megakadályozták, hogy a gyárat elpusztítsa a náci megszállók egyébként nem ijedős hadserege, 1989-es "felszabadulásunk" után nem sikerült megvédeni a hitleristáktól ezek szerint hatékonyabb és kegyetlenebb betolakodóktól...

A Nestlé Magyar Marháknak nézett minket, politikusaink hagyták, hogy azzá is tegyen.