2010. február 24.

Az oroszok veszett kutyát szelídítenek - és megtörték a globalizáció gerincét

A kuruc szokásos heveskedésével nem vesz észre valami fontosat:

Eddig tartott: Moszkva is behódolt Tel-Avivnak

"Izrael kész megnemtámadási szerződést kötni Iránnal - írja a RIA Novosztyi című orosz lap. Ez az izraeli kormányfő moszkvai látogatása során derült ki, miután az oroszok megígérték, hogy nem szállítanak Teheránnak S-300-as modern rakétavédelmi rendszert (holott előzőleg ígéretet tettek erre a perzsáknak, akik ki is fizették a több mint egymilliárd dolláros vételár nagy részét).
A hírt Jevgenyij Szatanovszkij, az Izrael és a Közel-Kelet Kutatóintézet elnöke is megerősítette. Elmondta, hogy a tervezett megállapodást Teheránnak is alá kell majd írnia, mert ezzel elejét lehetne venni egy háborúnak. Szerinte a tervezet szövege akár a kubai válság alkalmával aláírt amerikai-szovjet paktum szövegéből is inspirálódhatna.
Úgy látja, nincs rá szükség, hogy az izraeli és az iráni delegáció az aláírás végett találkozzon egymással, mert arra egyidejűleg sor kerülhet a Kreml két külön termében. (Aki tudja, hány szerződést és ENSZ-határozatot tartott be fennállása folyamán Izrael, az azzal is tisztában lehet, mire jó egy ilyen megnemtámadási szerződés - az időhúzáson kívül - a szerk.)
(FN nyomán)"


Ha egy kicsit is gondolkoznának a kurucinfósok, felfoghatnák, hogy az oroszok kb. az egész emberiség, közte a mi túlélésünkért dolgoznak. Egy Irán elleni izraeli támadás akár globális atomháborúba is torkollhatna. A kuruc, vagy a Hegedűs Lóránt féle "HAMASZ" módjára gondolkozók felcserélik a célt az eszközzel. Magyar szemmel Izrael esetleges "tengerbe szorítása" a lehető legkárosabb, elkerülendő, hiszen akkor nem kis részben hozzánk menekülnének, akárcsak sok szempontból elődeik, a keresztes lovagok, hasonló államalapítási céllal.
Az erőforráskorlátokba ütköző, összedőlő növekedéselvű globalizáció korának egyik legfőbb kérdése, hogy az erőforrásszegény jövőbe való kegyetlenül nehéz átmenet során sikerül-e elkerülnünk az atomháborút. Az atomfegyverrel rendező latorállamok közül az egyetlen igazán veszélyes Izrael, hiszen neki van félhivatalosan közzétett doktrínája, a Sámson-opció, amelynek lényege, hogy az ön- és közveszélyes cionisták alig várják, hogy bosszút álhassanak a világon a sok gaztettért, amit a zsidók elkövettek ellene. Igen, a bűnös szeretné megbüntetni az áldozatot és ehhez van valahányszáz atomtöltete. Elképesztő, ahogy egy ilyen irracionális identitáson alapuló ilyen irracionális nemzeti mozgalom ilyen rész-racionalitással szert tett őrült vágya végrehajtásának eszközére.
Képesek voltak csak azért látszatra szekularizálni társadalmuk egy részét, hogy azok fiai modern egyetemeken kifejleszthessék az atomfizikát és az atombombát, amit legfundamentalistább, nem szekuláris őrültjeik kezébe adtak...
Moshe Dayan, egykori izraeli védelmi és külügyminiszter fogalmazta meg a programot, hogy Izraelnek Veszett Kutya-államként kell viselkednie. Mit mondjunk, a tervet sikeresen végrehajtották.

Ezt a veszett, atomfogú és karmú kutyát próbálják most az oroszok megfékezni, megszelídíteni, mert agyonlőni, ahogy egy átlagosabb veszett kutyának dukálna, (és erről ábrándoznak a kurucinfósok is ), az adott helyzetben nem tanácsos.

Mindannyiunk érdekében: Sok sikert!


A FFEK honlapján közzétették Greer fődruida egyik friss blogbejegyzésének magyar fordítását az USA Birodalma lehanyatlásáról:

J. M. Greer: Amerika alászállása

Greer írásainak zöméhez hasonlóan kötelező olvasmány. Egyik érdekes megjegyzése arra vonatkozik, hogy épp az oroszok putyini fordulatához köthető a globalizáció trendjének megtörése:

"Nagyon sok elemzőnek elkerülte a figyelmét, hogy lassan lejár a multinacionális társaságok korszaka. E téren a döntő csatát Oroszország vívta meg, és mikor Putyin a nyugatról pénzelt oligarchákat megsemmisítve visszavette az ellenőrzést az ország energiakészlete felett, abban az orosz drámai érzék diadalmaskodott."

Nem akarok túlzásba, nyalizásba esni, főleg, hogy egy közeli nagy ország, konkrétan az oroszok számunkra az általam is hangoztatott jelentős érdekközösség, együttműködési potenciál mellett azért veszélyeket is jelent, mint történelmünk nem egyszer bebizonyította, de az orosz idealisták által országuknak tulajdonított "Küldetés" e két téren beigazolódni látszik.

A siker bizonytalan, de a globális válság örvénylő folyóján sodródva az orosz hozzáállás racionálisnak tűnik.