Mi a valós helyzet Fukushimával? Tibor bá bejegyzése

Az alábbi bejegyzést Antalffy Tibor bá blogjáról veszem át, mert olyan jól összefoglalja a japán atomkatasztrófa jelenlegi állását és kilátásait, ahogy én nem tudtam mostanában összeszedni. Igaz, kevés olyan olvasó járhat a blogomon, akik ne ismernék Tibor bá blogját, de hátha valaki itt bukkan rá:

Tibor bá blogja - Mi a valós helyzet Fukushimával?

Publikálva 2011.márc.30. | Tibor bá blogja |

Az alábbi írásnak nem egy adott forrása van, hanem a lényeget különböző országokból, különböző szakértők véleményéből ötvöztem össze. A végső következtetés, hogy a Fukushima Daiichi atomerőműben a helyzet folyamatosan romlik, a katasztrófa méretére fokozatosan derül fény. Vasárnap (03.27.) a Tokyo Electric Power Co. Szóvivője közölte, hogy a 2. Reaktor blokknál a szivárgó tengervíz radioaktivitása százezerszerese a normál értéknek. Emiatt a kárelhárító munkásokat kiparancsolták a helyszínről. A fűtőelemek teljes leolvadásának esélye - ami beláthatatlan következményekkel járna - valószínűbb, mint eddig. Amennyiben a elhasznált fűtőelemek a hűtés hiányában fellobbannak, a hatalmas hő radioaktív párát fog feljuttatni az atmoszférába, vagyis szétterül az egész Földön. Ez az igazi lidérces álom, hónapokon át radioaktív porfelhők keringenek az atmoszférában, ahonnan szép csendben aláhullnak. Ráadásul a NewScientis arról számol be, hogy a Bécsi Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet szerint a folyamat már el is kezdődött.

A Fukushimai megsérült reaktorokból radioaktív jód és cézium olyan mennyiségben távozik, ami az osztrák kutatók szerint, pillanatnyilag az 1986-os Csernobili katasztrófát követő kiáramlástól alig marad el. A pontos mérések azt mutatják, hogy az jód izotóp  kiáramlás a csernobilinek 73 százaléka, míg a cézium kábé 60 százaléka. Tehát a radioaktív anyag már fertőzi az egész Földet. Csernobilhez képest azonban van némi változás, a megszökhető radiaktív anyag Fukushimánál tízszer több. Egyértelmű, hogy a jelenlegi világkatasztrófa lényegesen nagyobb. Csernobilben 180 tonna radioaktív anyag volt, Fukushimában 1760 tonna van.  

A CNN arról számolt be pénteken, hogy a 3-as blokk fűtőelem tartálya „valószínűleg” felrepedt. Mivel az épület lerobbant, a tartály felrepedt, a fűtőelem és az atmoszféra között nincs semmi, ami megakadályozhatná a nagytömegű kiáramlást.  

A New York Times szerint: „nevét elhallgató atomerőmű vezető azt állítja, hogy a fűtőanyagtartályon egy hosszú, függőleges repedés tátong, ami a vízszint alatt is folytatódik, amin keresztül radioaktív folyadék és pára áramlik ki.” Tehát a repedés valóságos, és a repedéseknek van egy furcsa tulajdonságuk, hogy egyre nagyobbak lesznek, nem pedig kisebbek.

Ugyanakkor a mainstream médiánál jelentkezik a BP olajplatform robbanási szindróma. Mindent megtesznek, hogy a bajt lekicsinyítsék, és megnyugtassák a tömegeket a baj bagatellizálásával, illetve téves információk bekeverésével. A cél a katasztrófa minimalizálása az atom lobby érdekeinek a megvédése. Don’t worry, be happy. Ugyanakkor a mérések felfedték a reaktorokból származó radioaktív anyagok jelenlétét Észak Amerikában, sőt már Európában is.

A Reuters szerint: „Csak néhány nap kérdése és az egész északi féltekén jelen lesz a radioaktív hamu.” Hivatkozva a Norvég Légköri Kutató Intézet közleményére. Ezek szerint az a tény, hogy az atomkatasztrófa 20.000 kilométerre történt, egyáltalán nem megnyugtató.  A Washington’s Blog szerint, bár Kolorádóban se a növényzetben, se a levegőben nem találtak jód-131-et, a szarvasok pajzsmirigyében már kimutatták. A „füstölgő” Fukushimai reaktorok tökéletes gyilkoló gépekké váltak. „….a talaj szennyezettsége nagy, az erőműtől 40 km-re a talajban ezerszer több jód-izotópot találtak, de cézium esetében ez 4000-szeres”. Ismétlem, 40 km-re, de ez a hivatalos. A Kyoto Kísérleti Reaktor Intézetből Dr. Tetsuji Imanaka szerint az ő mérésük ennek az értéknek legalább a dupláját adják. Ekkora értéknél Csernobilben kötelező volt elhagyni a házat. Ismételjük meg, a Csernobili érték kétszeresével állunk szemben, és a katasztrófális folyamat még hónapokig fenn fog állni. A helyzet sokkal rosszabb lesz, mint ahogy most áll, és ahogy hivatalosan be van állítva. Miközben a katasztrófamentés egyhelyben áll, úgy tesznek, mintha történne valami, de valójában nem történik semmi.

Ezt viszont normális észjárással könnyen meg lehet érteni: Az iszonyatos mennyiségű radioaktív fűtőelemet (elhasznált és még aktív) víz alatt kell tartani, és folyamatosan el kell vezetni a felforrósodott vizet, amit hideg vízzel kell folyamatosan felváltani. A felhasznált vízmennyiség iszonyatosan sok, percenként több köbméter. Ezt a fantasztikusan sok vizet nem lehet tömegoszlató vízágyúval 50 méterről belőni csak úgy vaktában a megfelelő helyre, ami különben meg van rongálódva. Közelebb menni természetesen nem lehet. A helikopterről történő beloccsantás pedig már vicc kategória. Minden jel szerint fogalmuk sincs, hogy mit lehetne tenni. Tudhatták volna, mert a radioaktív anyag az, amit nem lehet lúggal, vagy savval közömbösíteni, elégetni, lebontani, átalakítani, elföldelni. Ha egyszer valami radioaktív lesz, akkor csak egyet lehet csinálni, hagyni kell, hogy szép csendben elsugározza magát, ami néha évtizedek, vagy akár évmilliók. Szóval ezt vállalta fel az emberiség a kényelem, a mindenre használható elektromos energia kedvéért.

Viszont a Katrina hurrikán után, a Fukushima atomkatasztrófa egyértelműen bizonyítja, hogy a kormányok a bajba került állampolgárokat egyszerűen leírják, mert számukra fontosabb a tőke kiszolgálása. Arra is fel kell figyelni, hogy ide jutunk, ha a szociális vívmányokat feladják. Vasárnap a japán miniszterelnöknek annyi volt a mondanivalója, hogy a „helyzet komoly”. Valóban az és még sokkal komolyabb lesz, amit a következő adatokból érzékelni lehet. Csernobilben ha a talaj sugárzása elérte a négyzetméterenkénti 550.000 Bq-t (ami jó 5 ezerszerese a normálnak) akkor oda nem mehetett be senki, mert „erősen fertőzöttnek” volt ítélve (és ugye az oroszoknál nem a legnagyobb érték az ember). Nos ilyen fokú fertőzöttség 30 km-es körzetben volt található. Japánban ezt az értéket a reaktoroktól északra már 50 km-re is meg lehet találni, és még nincs vége a „szivárgásnak”.

A sugárbetegségről a legújabb ismereteket holnap fogom posztba szedni.
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________