Kíváncsi vagyok, ezt hogyan magyarázza meg Bogár László:
"Orbán: Visszafizetjük az IMF-pénzt
Jelentős összeget fizet vissza idén Magyarország az IMF-nek, ezzel is csökkentve az államadósságot - nyilatkozta Orbán Viktor a német Bildnek. Az interjúban Orbán Viktor február-márciust jelölte meg a tranzakció lehetséges időpontjaként, és hozzátette, hogy a magyar államadósság a 2010 végén mért közel 80 százalékos szintről már tavasszal a GDP 72 százalékára csökkenhet. Elemzők a bejelentés kapcsán hangsúlyozzák, hogy az IMF-hitelből közel 5 milliárd eurót – ez megközelítőleg a GDP 5 százaléka - nem használt föl Magyarország, ezeket a tartalékban lévő pénzeket minden gond nélkül vissza lehet fizetni.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból várhatóan 2200-2300 milliárd forintot használ föl adósságcsökkentésre a kormány – ez a GDP 8 százaléka -, akkor 2012 végére akár a GDP 67 százalékáig is süllyedhet a magyar államadósság."
A globálkarvaly ellen "szabadságharcot folytató" miniszterelnök azért vette el a (szerintem is) tolvaj manyupoktól pénzt, azért szorítja meg most már a lakosságot is (amúgy indokoltan), hogy még a legvégén, a világ adósságainak visszafizethetetlensége kinyilvánítása előtt (amiből beláthatatlan káosz lesz amúgy) talán pár hónappal, egy-két évvel még gyorsan kivonjon annyi forrást a magyar gazdaságból a nemzetközi uzsoratőkének, amennyit lehet???
Nem is törődve azzal, hogy a "vissza"fizetés előtt sose vontunk be ilyen tőkét ezektől a rablóktól az országba??? (Amit mellesleg Bogár László munkásságából is tudhatunk...)
Antalffy Tibor bá fórumán egy, véleményemre válaszként adott hozzászólásból kiderült, hogy ilyen nyúlfarknyi kivitelben ez nem igazán érthető:
Valójában nem logikus, amit a hozzászóló mond:
Ugyanis amit most OV (önmagában helyesen) visszavesz a kötelező manyupoktól, az valóban az állam által kötelezően előírt nyugdíjjárulékból származik. És ha most a globális uzsoratőkének adják oda, akkor logikusan abból magyar nyugdíjas nyugdíjat nem lát. Tehát nem arra fordítódik a járulék, amire törvényesen beszedték a magyar munkavállalóktól, hanem ezt is az uzsoratőke kapja.
Én milyen stratégiát építenék fel? Pl. ezt a pénzt nem adnám az uzsorásoknak, hanem gyorsan valami olyat építenék ki, finanszíroznék belőle most az országban, aminek a lakosság hasznát veszi a modern világgazdaság összeomlása során.
Pl. van-e elég gyártókapacitás arra, hogy pár év alatt ellássanak minden magyar háztartást olyan sparhettel, konyhai tűzhellyel, amin fával-kukoricaszárral is lehet főzni? Ez csak egy kiragadott példa. Most, a várható globális pénzügyi összeomlás előestéjén “visszafizetni” az “adósságot” gaztett. Amint eljön az ideje az adósságot érvényteleníteni kell, addig meg, amíg erre nem érett a helyzet, fizetni kell a kamatot. Nincsenek adatok a kezem ügyében, de nyilvánvaló, hogy az éves kamatkiadás töredéke annak a gigantikus tőkekivonásnak, amit most tervez Orbán. Ha megteszi, hazaáruló.
Meglepetést amúgy nem okoz ezzel a tervvel Orbán, legkésőbb tavaly szeptemberben bejelentette Kötcsén, hogy
Már akkor arra készült, hogy nem minden pártkatonája torkán lesz könnyű lenyomni a rendkívüli intézkedéseket:
Természetesen maga OV, propagandistái és benne vakon hívő szavazói is azzal magyarázzák ezt, hogy Orbán olyan "dezertőrökre" gondolt, akik ragaszkodnának a fenntarthatatlan hitelalapú, spekulatív jóléti gazdasághoz és például nagyobb költségvetési hiányt szeretnének, hogy maradhassanak a pzarló szociális kiadások és akadályoznák a termelésalapú reálgazdaság kialakítását. Hiszen utóbbit OV helyesen hirdette meg célként. (szerintem is helyesen)
De mi van, ha az őszinte hívek áltatják magukat, ha OV, mint háttérhatalom által felépített királyunk most azokat az utolsó forrásokat szivattyúzza ki az uzsorásoknak az országból, amikkel még sokat lehetne tenni az ország viharállóbbá tételéért magán az országon belül, amíg egyáltalán ér valamit az ilyen pénz?
Maga OV mindig úgy nyilatkozik, hogy "adósságainkat vissza fogjuk fizetni" és ez hivatalban levő miniszterelnöktől a szavak szintjén el is várható, hiszen formálisan még nincs kimondva a nemzetközi szjntéren, hogy a globális pénzügyi uzsorapilótajáték bedőlése már száz százalékosan biztos. De OV közvetlen környezetében nem egy publicista nyjítan kimondta már ezt, a mostani udvari propagandistáskodása ellenére is tiszteletreméltó életművű Bogár, vagy a nem éppen tiszteletreméltó, de néha jót is mondó Bayer Zsolt is.
Nem kérdés, hogy OV is tudja, a világ hitelei általánosan visszafizethetetlenek.
Ha azonban csak álcadumaként mondogatná a visszafizetést, és belül azt gondolná, hogy "egy fenét fizetjük vissza", akkor most nem játszaná át a globalista uzsorások karmaiba ezt az óriási nemzeti tőkét. Nincs semmiféle nemzetközi nyomás a magyar kormányon, ahogy más kormányokon se, hogy a kamatfizetésen túl próbálja leépíteni az adósságállományt!!! (érthető, hiszen a magas adósságállomány egyre növekvő kamataiból élnek, élősködnek, most meg már tudják, hogy nem megy sokáig ez a bót ebben a formában)
Korábban is aggasztónak találtam, hogy OV újra jóban van régi futtatójával, Sorossal. Az elég tragikomikus lenne, ha kiderülne, hogy legutóbbi nyilvános találkozójukon olyan "jó vásárt" csináltak, hogy Soros adott szaros egymillió dollárt a magyar vörösiszap-károsultaknak, cserébe OV ad neki és uzsorás karvalytársainak 2200-2300 milliárd forintot a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból, a GDP 8 százalékát!
A fideszen belül pedig bárki is tiltakozna ez ellen, jóelőre DEZERTŐRNEK nyilvánította a Főnök.
Frissítés:
Két kiegészítést tennem kell a fentiekhez. Az egyik, hogy az IMF-hitel még fel nem használt részének visszaadása természetesen úgy csökkenti az államadósságot, hogy nem jár nemzeti vagyon kivonásával, tehát ez önmagában jó lehet, ha az államháztartásnak most erre valóban nincs szüksége. (csak zárójelben: ha közeli globális pénzügyi összeomlásra számí t a kormány, esetleg ezt is érdemesebb lehetne nemzeti túlélést elősegjtő hazai beruházásokra fordítani, de esetleg erre nem fordítható, ezt nem tudom)
A másik, hogy időközben felfogtam, a magánynyugdíjpénztárak visszavett vagyona jelentős részben magyar államkötvényekből áll, ezeknek a kormányhoz való visszakerülése automatikusan jelenti az államadósság csökkenését, ezekkel mást nem is tehetne a kormány, hacsak (abszurd felvetés) nem adná el újra a tartozást valakiknek.
Tehát a bejegyzésbeli felvetésem csak az így kivezetésre kerülő államkötvénytömegen felüli összegekre vonatkozhat, amennyiben másra is használható vagyont fordít a kormány az államadósság erőltetett csökkentésére.
Antalffy Tibor bá fórumán egy, véleményemre válaszként adott hozzászólásból kiderült, hogy ilyen nyúlfarknyi kivitelben ez nem igazán érthető:
Szerintem jól működik az "oszd meg és uralkodj" , meg a Rossz Rendőr - Jó Rendőr technika, az emberek jó részével sikeresen hitették el, hogy csak két alternatíva van, ha nem a gonosz ballibek (Gyurcsány), akkor csakis a Haza Megmentője, Orbán. Utóbbi Megváltótól mindent boldogan kell fogadni, saját fejünkkel meg nem is kell gondolkodni, hogy mi lenne igazán az ország érdeke.
"Gedeon, ez egy katasztrófa!
Történt már a világon bármi is, ami nem a háttérhatalmak érdekeinek kiszolgálását jelentette?
Akkor most léteznek országok, amelyek vezetése eladósítja az országát, hogy így kirabolják, a másik meg aljas módon visszafizeti az adósságot, hogy ezzel hozzon hasznot ezen köröknek…
Most már én is elgondolkodok rajta, mit tegyek a nyakamon lévő CHF hitelemmel. Akkor járok jól, ha közben felszabadult megtakarításaimból kifizetem, vagy pedig akkor, ha az általános visszafizethetetlenségben bízva hagyom, hogy tartozásom az egekbe nő, és úgy sem lehet majd behajtani, tán elhal majd…
Azért kíváncsi lennék, Te milyen stratégiát építenél fel, amit utána ne tudna egy hozzád hasonló hozzáállású éppen így kizsigerelni, bebizonyítva, hogy éppen ez szolgálja a háttérhatalmak érdekeit."
Valójában nem logikus, amit a hozzászóló mond:
“Akkor most léteznek országok, amelyek vezetése eladósítja az országát, hogy így kirabolják, a másik meg aljas módon visszafizeti az adósságot, hogy ezzel hozzon hasznot ezen köröknek…”Hiszen ez nem két lehetőség, hanem egy. Az eladósításnak pontosan az a lényege, hogy az "adósok" (adós országok) később minél több olyan pénzt fizessenek “vissza” kamat címen, amit sose kaptak meg. És ha a szokványos állami bevételekből már nem telik erre, akkor privatizálják az állami vagyont a “törlesztéshez” (ez nálunk már megtörtént), ha már az sincs, akkor adják oda a nyugdíjkasszák pénzét.
Ugyanis amit most OV (önmagában helyesen) visszavesz a kötelező manyupoktól, az valóban az állam által kötelezően előírt nyugdíjjárulékból származik. És ha most a globális uzsoratőkének adják oda, akkor logikusan abból magyar nyugdíjas nyugdíjat nem lát. Tehát nem arra fordítódik a járulék, amire törvényesen beszedték a magyar munkavállalóktól, hanem ezt is az uzsoratőke kapja.
Én milyen stratégiát építenék fel? Pl. ezt a pénzt nem adnám az uzsorásoknak, hanem gyorsan valami olyat építenék ki, finanszíroznék belőle most az országban, aminek a lakosság hasznát veszi a modern világgazdaság összeomlása során.
Pl. van-e elég gyártókapacitás arra, hogy pár év alatt ellássanak minden magyar háztartást olyan sparhettel, konyhai tűzhellyel, amin fával-kukoricaszárral is lehet főzni? Ez csak egy kiragadott példa. Most, a várható globális pénzügyi összeomlás előestéjén “visszafizetni” az “adósságot” gaztett. Amint eljön az ideje az adósságot érvényteleníteni kell, addig meg, amíg erre nem érett a helyzet, fizetni kell a kamatot. Nincsenek adatok a kezem ügyében, de nyilvánvaló, hogy az éves kamatkiadás töredéke annak a gigantikus tőkekivonásnak, amit most tervez Orbán. Ha megteszi, hazaáruló.
Meglepetést amúgy nem okoz ezzel a tervvel Orbán, legkésőbb tavaly szeptemberben bejelentette Kötcsén, hogy
"ezermilliárdokat kell kivonni a gazdaságból, hogy az adósságokat törleszteni tudjuk".Ugyanitt utalt előre arra, hogy " lehetnek majd dezertőrök a Fidesz-frakción belül"
Már akkor arra készült, hogy nem minden pártkatonája torkán lesz könnyű lenyomni a rendkívüli intézkedéseket:
A Magyar Nemzet hétfői számában megjelent cikk szerint Orbán Viktor azt mondta, hogy még az idén meg kell tenni minden olyan lépést, amely a gazdaság 2011-es beindításához szükséges, mivel erre egy évvel később már nem lesz lehetőségük. Ezt csak olyan harcban lehet megvívni, amely hatással lehet a kormánypártokra, és azok parlamenti frakcióira is - fogalmazott. Közölte, hogy az új alkotmány elfogadásához szintén kétharmados parlamenti többségre lesz szükségük, ezért a "megtépázott költségvetési vita után" tavaszig erre is sort kell keríteni, mivel ezt követően "olyan konfliktusok lesznek, amelyek az elfogadtatás képességét is folyamatosan gyengíteni fogják".
Természetesen maga OV, propagandistái és benne vakon hívő szavazói is azzal magyarázzák ezt, hogy Orbán olyan "dezertőrökre" gondolt, akik ragaszkodnának a fenntarthatatlan hitelalapú, spekulatív jóléti gazdasághoz és például nagyobb költségvetési hiányt szeretnének, hogy maradhassanak a pzarló szociális kiadások és akadályoznák a termelésalapú reálgazdaság kialakítását. Hiszen utóbbit OV helyesen hirdette meg célként. (szerintem is helyesen)
De mi van, ha az őszinte hívek áltatják magukat, ha OV, mint háttérhatalom által felépített királyunk most azokat az utolsó forrásokat szivattyúzza ki az uzsorásoknak az országból, amikkel még sokat lehetne tenni az ország viharállóbbá tételéért magán az országon belül, amíg egyáltalán ér valamit az ilyen pénz?
Maga OV mindig úgy nyilatkozik, hogy "adósságainkat vissza fogjuk fizetni" és ez hivatalban levő miniszterelnöktől a szavak szintjén el is várható, hiszen formálisan még nincs kimondva a nemzetközi szjntéren, hogy a globális pénzügyi uzsorapilótajáték bedőlése már száz százalékosan biztos. De OV közvetlen környezetében nem egy publicista nyjítan kimondta már ezt, a mostani udvari propagandistáskodása ellenére is tiszteletreméltó életművű Bogár, vagy a nem éppen tiszteletreméltó, de néha jót is mondó Bayer Zsolt is.
Nem kérdés, hogy OV is tudja, a világ hitelei általánosan visszafizethetetlenek.
Ha azonban csak álcadumaként mondogatná a visszafizetést, és belül azt gondolná, hogy "egy fenét fizetjük vissza", akkor most nem játszaná át a globalista uzsorások karmaiba ezt az óriási nemzeti tőkét. Nincs semmiféle nemzetközi nyomás a magyar kormányon, ahogy más kormányokon se, hogy a kamatfizetésen túl próbálja leépíteni az adósságállományt!!! (érthető, hiszen a magas adósságállomány egyre növekvő kamataiból élnek, élősködnek, most meg már tudják, hogy nem megy sokáig ez a bót ebben a formában)
Korábban is aggasztónak találtam, hogy OV újra jóban van régi futtatójával, Sorossal. Az elég tragikomikus lenne, ha kiderülne, hogy legutóbbi nyilvános találkozójukon olyan "jó vásárt" csináltak, hogy Soros adott szaros egymillió dollárt a magyar vörösiszap-károsultaknak, cserébe OV ad neki és uzsorás karvalytársainak 2200-2300 milliárd forintot a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból, a GDP 8 százalékát!
A fideszen belül pedig bárki is tiltakozna ez ellen, jóelőre DEZERTŐRNEK nyilvánította a Főnök.
Frissítés:
Két kiegészítést tennem kell a fentiekhez. Az egyik, hogy az IMF-hitel még fel nem használt részének visszaadása természetesen úgy csökkenti az államadósságot, hogy nem jár nemzeti vagyon kivonásával, tehát ez önmagában jó lehet, ha az államháztartásnak most erre valóban nincs szüksége. (csak zárójelben: ha közeli globális pénzügyi összeomlásra számí t a kormány, esetleg ezt is érdemesebb lehetne nemzeti túlélést elősegjtő hazai beruházásokra fordítani, de esetleg erre nem fordítható, ezt nem tudom)
A másik, hogy időközben felfogtam, a magánynyugdíjpénztárak visszavett vagyona jelentős részben magyar államkötvényekből áll, ezeknek a kormányhoz való visszakerülése automatikusan jelenti az államadósság csökkenését, ezekkel mást nem is tehetne a kormány, hacsak (abszurd felvetés) nem adná el újra a tartozást valakiknek.
Tehát a bejegyzésbeli felvetésem csak az így kivezetésre kerülő államkötvénytömegen felüli összegekre vonatkozhat, amennyiben másra is használható vagyont fordít a kormány az államadósság erőltetett csökkentésére.
12 megjegyzés:
A meglévő államadósságot folyamatosan át kell forgatni, ami állandóan magas kamatfizetési kötelezettséget jelent.
Ámde, ha a lejáró államadósságot nem újabb adóssággal újítja meg, hanem például a manyup-pénzt használja, akkor csökken a kamatfizetési kötelezettség, ami javítja a fizetési mérleget és így az államháztartást.
Vagy nem?
Persze ettől még a javaslatod megáll, szerintem is komolyabb összegeket kellene költeni a felkészülésre, mint például ösztönözni az extenzív állattartást.
Üdv
Batka
Ja, majd elfelejtettem, hogy az ecoline-os cikkben az oldal saját spekulációja, hogy a nyugdíjpénzeket az adósságtörlesztésre fordíthatják.
Egyelőre még ne tulajdonítsuk Orbánnak, még akkor sem, ha élhetünk a gyanúval...
B.
Régebbi hivatalos kormányzati bejelentés volt, hogy egy részét adósságcsökkentésre fordítják, ez nem a sajtó spekulációja.
Sokféleképpen lehet adósságot csökkenteni. A manyupból visszacsatornázott tőke mozgásteret tesz lehetővé. Ha okosan sakkoznak vele, kevesebbet kell direkt adóságtörlesztésre fordítani, önmagában a lehetőség lebegtetése eredményezhet alacsonyabb kamatszintet. Minden azon múlik, hogyan adják elő.
Mondjuk ugye pont kommunikációban nem a legerősebbek...
De még korai ezt megítélni. A fenntartások mindazonáltal jogosak, de reménykedjünk, hogy józanul fognak lépni.
Üdv
Batka
Ha tudsz, hozz adatot, mennyit kell a "normál" kamatkiadásra, adósságszolgálatra fordítani, amennyiben a cél, hogy ne nőjön tovább az államadósság. Ezt kellene összevetni a mostani hír szerint adósságcsökkentésre fordítani szánt összeggel. Szerintem az utóbbi sokszorosa az előbbinek.
Az én alapállásom a következő: az adósságok úgy általában visszafizethetetlenek és eleve lopással, a történelem legnagyobb átverésével jöttek létre. A mai pénzügyi rendszer drámai megroppanása, összeomlása, amikor a világ államai mind abba fogják hagyni a bűncselekményen alapuló kamatszivattyú kiszolgálását, tippem szerint pár éven belül bekövetkezik. Ha tegyük fel a most adósságcsökkentésre szánt összeg tízszerese az évi kamatkiadásnak és három éven belül sor kerül a törlesztések beszüntetésére, akkor most több, mint háromszorosát kidobja a kormány az ablakon annak, ami mindenképpen az örödgé lenne addig. A különbözetet költhetné hasznosabban az országon belül, felkészülésre, túlélésre.
De utánanézek az adatnak, mert ez így vakrepülés.
Találtam egy tavalyi adatot:
http://www.bankweb.hu/cikk.php?id=1056
"Százmilliárd dollár jelenleg Magyarország államadóssága, ami 24 ezermilliárd forintot tesz ki.
2,4 millió forinttal tartozik minden magyar állampolgár, százmilliárd dollár jelenleg Magyarország államadóssága, ami 24 ezermilliárd forintot tesz ki. Csak kamatkiadásra az idén 1400 milliárd forintot fizet ki az állam. A gondot fokozza, hogy az adósságpálya egyre inkább finanszírozhatatlan. A rendszerváltás idején államadósságunk húszmilliárd dollár volt – egyötöde a mostaninak. "
Ezen a blogon nem vesztegetünk szót azokra az ábrándokra - a jelenleg uralkodó közgazdasági világkép alapzatát képező orbitális baromságra - hogy a válságból növekedési pályára lépve ki lehetne lábalni.
Ha abból indulunk ki, hogy a kamat fizetése a nagy semmiért igazságtalan és csak addig tesszük, amíg erőszak hatására kénytelenek vagyunk (tudom, hogy amikor nem fogjuk fizetni, se mi , se más, akkor teljes összeomlás lesz, akkor erre a kis időre nem nemzeti cél az adósságcsökkentés, most már az utolsó szalmaszálakból kell az országnak mentőtutajt ácsolni.
Csakhogy figyelmen kívül hagyod, hogy ezt a vagyontömeget nem lehet akármire elkölteni.
Nézd meg, hogy nagyon gyenge volt a manyup-ok érdekében a külső nyomás.
Háttéralku sejthető mögötte, hogy a visszaszerzett pénzt nem akármire használjuk föl, hanem például adósságtörlesztésre.
Magát a tőkét valójában nem adták vissza nekünk, így a nálunk maradó "haszon" csak a megtakarított kamat lesz.
Ebből lehetne fordítani felkészülésre - ha lenne egyáltalán ilyen szándék.
De mire költenek? Vízügyre.
Pedig akár már 10-20 milliárd forint okosan fölhasználva sokat lendíthetne.
Ez egy nagyon helyes megfigyelés és tovább is lendíti gondolatmenetünket.
Egy idő óta azt gondolom, hogy OV nem maga talál ki mindent, amit tesz, bár nem egy olyan báb, mint sok névleges vezetpő, de igazából áll mögötte egy háttérhatalmi agytröszt.
Nagyon jó felvetésed, hogy gyakorlatilag a manyup-lenyúlást is a globális uzsoratőke találhatta ki és álcázásul azért hazai propagandistáikat (akik zöme messze nincs beavatva, csak közvetítők adják nekik a jelet) ráuszjtották OV-re, hogy ez saját bázisa előtt hitelesítse.
Talán ezért a példátlan nemzetközi támadás a médiatörvény ellen, talán ezért hozták meg eleve ravasz csellel a médiatörvényt, amire semmi nem sürgette a kormányt, nem egy döntő kérdés, hogy az annak ügyében szervezett óriási cirkusz füstködje elterelje az OV-szavazók figyelmét arról, hogy a manyupokban felgyűlt nem kis pénztömeget a kormány kiszivattyúzza a globalista uzsorának.
Kicsiben emlékeztet ez a szocializmus és a SZU megdöntésére az azt létrehozó nemzetközi nagytőke részéről, miután egykor ők hozták létre, elérkezettnek látták az időt a közvetlenül saját kézbe vételre a szocialista állami vagyonok rablóprivatizációja útján.
Szerintem nem állunk a szuverenitásnak azon a fokán, hogy Orbán szabadon döntsön ilyen kérdésben.
Ettől én még óvatosan bizakodom, hogy Orbánnál fölül fog kerekedni a józan megfontolás.
Persze a rizikó óriási.
Ugyanakkor amit arról írsz, hogy olyan szorosan körülállják, hogy a társadalmi tájékozottsága csorbát szenved, ez valós probléma lehet.
Természetesen nem azt állítom, hogyha "a nép szava" eljut a "jó királyhoz", akkor minden megoldódik, de akkor is probléma, hogy régi jó emberei sem férnek a közelébe. (erről van konkrét tudomásom.)
Azt azért jó ha tudjátok, hogy az adósság = felélt jövő. Valamelyik állam minél nagyobb mértékű adósságot halmoz fel, annál nagyobb bajba kerül. Főként egy olyan időszakban (vagy után), mint ami előttünk áll.
Azaz villámgyorsan el kell kezdeni törleszteni az adósságunkat, hogy amikor égig emelkedő olaj- és gázárak lesznek a piacon, még lássunk külföldi - Magyarországba invesztált - pénzt.
Ugyanis azokra az államok biztosan a rövidebbet fogják húzni, amelyek finanszírozhatatlanok lesznek.
A magánnyugdíjpénztárról meg ugyanaz a véleményem mint Batkának - ha most hízlaljuk a nyugdíjkasszát - ugyanakkor vesszük fel és folyamatosan átütemezzük az adósságunkat, akkor sokkal többet kell hosszútávon fizetni, minthogyha most előtörlesztenénk.
A mai értelemben vett modern társadalom jövője mindenképpen fel van élve, az menthetetlen.
Magyarországra semmilyen tőkét nem fektettek be a módszerváltás óta, a tőkemopzgásook összmérlege negatív, tőlünk csak vittek. Ráadásul közben esztelenül szét is vertek sok mindent.
Az adósságok visszafizetésére törekedni értelmetlen, először is nincs semmiféle "adósságunk". A kamatoskamat elvének legálissá tétele a történelem egyik legaljasabb átverése. Bankrablásként kell felfognunk a dolgot, fegyver van a fejünkhöz tartva (minden adóséhoz a világban) és annyit fizessünk, amennyit a rabló követel. Azon felül TÖBBET fizetni értelmetlen, hazaárulás.
Ha az összeomláskor az égig szöknek az árak, nem a "befektetett tőke" fog számjtani, hanem a fizikailag az ország területén levő javak, amik lefoglalhatók lesznek közcélra. Mindenhol így fogják csinálni.
Ahogy a magánnyugdíjalapok "tőkéje" is elpárolog majd akkor vilkágszerte szinte egy csapásra, úgy a sok papír-vagyon és papjron levő tulajdonjog (távoli tulajoké is) így jár majd.
Ismétlem, OV most olyat tervez kivonni az országból, aminek itt hasznát vehetjük még,. kézelfogható értékekre konvertálva, míg "hosszú távú" eladósodással már nem kell számolni, az a táv, amíg a mai globális pénzügyi rendszer még e formában fennáll, nem hosszú, talán egy-két év.
A befekteto-magnas Jim Rickards is ugy gondolja, hogy az adossagtorlesztes szinte valamennyi alam szamara zsakutca. El kell torolni az adossagokat, kulonben nincskiut a jelen helyzetbol. Peldanak Izlandot hozza fel, akik batran megleptek a csodjelentest es mar labalnak is kifele a valsagbol. Erdemes Eric King tobbi interjujat is rendszeresen kovetni:
http://kingworldnews.com/kingworldnews/Broadcast/Entries/2011/1/27_Jim_Rickards.html
Megjegyzés küldése