Ángyán a szómágia őstehetsége? A "PATKÁNY"-kép karriert csinálhat, rajtaragadhat a rezsimen...

„A patkánnyal nem szabad megpróbálni megütközni a csatornában, mert ott ő van előnyben.” „Meg kell próbálni kihozni a fényre. Fél tőle! Visszahúzódik!” 

Az utóbbi időben több irányból is a mágia felé fordult az érdeklődésem. Különféle forrásokból kezdett bennem tudatosodni, hogy a modern kor jelenségeit, vagy akár napjaink politikai machinációit, a tudatipar ármánykodásait, de még az olajcsúcs eléréséhez vezető tudományos-technikai forradalmat sem érthetjük meg a mágia tanulmányozása nélkül. Az egyik forrásom a már sokat idézett Greer "fődruida", aki az okkultizmus elég alapos beavatottja, ezirányú szakkönyvek szerzője, nem véletlen, hogy az általa vezettt szervezet leánykori nevén az "Amerikai Szabadkőműves Druidák Ősi Rendje".

Természetesen a mágia nem egészen azt jelenti, amit a legtöbben a mesék és hiedelmek alapján gondolnak róla, tehát a természeti törvényeket áthágni képes varázstudást, akár elhiszik a mágia jelentését így képzelők, hogy létezik ilyesmi, akár nem. Greer egy tanulságos írásában, mely csak a benne felcsillanó módszertana miatt érdekes, nem pedig a progresszív-balos mozgalmár-közegnek osztogatott elvi iránymutatásai miatt, elárul egy keveset a mágia lényegéről, módszereiről. (És persze egyéb írásaiban, blogbejegyzéseibben is gyakran megteszi ezt, pl. itt.)

John Michael Greer: Politikai változás kulturális mágia útján

Dion Fortune (Violet Firth Evans), a huszadik század egyik legnagyobb mágia-teoretikusa a mágiát úgy definiálta, mint “a tudat szándékos megváltoztatásának művészete és tudománya.” Bár a mágia, ahogy én értelmezem, inkább egy mesterség, mint művészet, vagy tudomány, az alapelv érvényes. A mágia médiuma a tudat — a saját tudatunk, más embereké, valamint (ez már vitatottab, legalábbis a modern ipari társadalom kultúrájának világnézete szerint) különféle nem emberi entitásoké. A mágia eszközei az akarat, képzelet és magának a tudatnak a belső struktúrái, melyek a szimbólumok és rítusok formális mintázatából állnak össze.  A mágia céljait a konkrét mágus határozza meg.

Mindennek a társadalmi változásra és általában a társadalomra vonatkozó jelentőségét a néhai Ioan Culianu, a mágia kisszámú jelentős modern kutatójának egyike fejtette ki hatásosan, aki egyúttal egy hozzáértő mágus is volt. "Erósz és Mágia a Reneszánsz idején" c. úttörő könyvében (1984) Culianu azt állította, hogy a modern reklám a mágia egy formája, és szerinte a modern fogyasztói társadalmak “varázsló-országoknak” tekinthetők, melyekben a társadalom feletti uralmat nem elsősorban erőszakkal tartják fenn, hanem mágikusan feltöltött képek útján. Ez egy lényeges észrevétel; amikor az emberek például egy buborékos barna cukros vizet identitásuk és emberi értékeik forrásának tekintenek, hasonlóságuk a tündérmesék megbabonázott szereplőihez nem véletlen. Szó szerint el vannak varázsolva.

Azok, akik nincsenek hozzászokva a mágia fogalmához, könnyebben elképzelhetik a varázslást történetekként. Valóban, a mágia nem kis része felfogható mesemondásként, történetmesélésként. A mágus szimbólumokat és rítust használ egy sztori elmeséléséhez és azt olyan lebilincselően teszi, hogy a hallgatók elhiszik, hogy az valóságos — majd ezután valóra váltják a saját cselekvésükkel. A mágikus összecsapás egy történetmondók közötti harc, melyben mindegyik mágus igyekszik definiálni egy közös valóságot a céljait legjobban szolgáló történet kifejezései által. A globális nagyvállalati rendszer és az antiglobalista aktivista közösség közötti kűzdelem Culianu megvilágításai alapján felfogható ellentétes sztorikat mesélő mágusok harcaként. 

(Nem tartozik szorosan mai témánkhoz, de a fentiek alapján továbbléphetünk az Ördögűző blog tárgyának megértése felé is, hogy miért árasztják el az okkultisták a világot a saját szimbólumaikkal, például épületekbe csomagolva, illetve a Kitalált Újkor témája felé, hogy miért hamisítják, illetve befolyásolják mágusok a történelmet és milyen mágikus eszközként szerepelnek  - jó és gonosz célokra egyaránt -  a vallások sztorijai. Kapásból a mágikus sztorinak a hatása alá kerülő elvarázsolt közönség általi valóra váltására egy jó példa a Purim meséjének megelevenedése. A zsidó és keresztény vallások folyamatos harca egy tipikus mágikus összecsapás, egy kivételesen hosszú történelmi korszakon át. Bár a kereszténység mágiája az utolsókat rúgja...)

Még egy témánkhoz kapcsolódó részlet az írásból, itt hangsúlyozottan nem az az érdekes, hogy Greer, akit ezért (enyhén szólva) nem is tartok minden téren példamutatónak, a destruktív feminista mozgalomnak és a tágabb "progresszív" siserehadnak ad tanácsokat (bár ezek fellépése a rablókapitalista multik uralma ellen önmagában rendben van, ahogy ezt a hazai LMP kettőssége is jelzi):

I. A tárgyiasítás varázslata

(...) Starhawk esszéje: “A Globális Igazság feminista nézőpontja” (45-50 old.) egy másik fajta tárgyiasítást mutat meg a gyakorlatban. Starhawk egy tehetséges mágus és esszéje a névmágia jó példája. Válaszolva az állításokra, melyek szerint a világ problémáit a saját érdekeiket a neoliberális ideológia zászlaja alatt megvalósító globális nagyvállalatok okozzák,  azt állítja, hogy a multi nagyvállalatok és a neoliberalizmus egyaránt csak a patriarchátus formái. Az átnevezés ezen aktusa által a multiellenes nyelvezetet és helyzetelemzést a sok könyvében ügyesen védelmezett feminista filozófia alá rendeli.

(Vagyis a saját terepére igyekszik átteni a hadszínteret, ahol ő van otthon.) A fenti példából nekünk most csak annyi érdekes, hogy a "mágus" (vagy nyugodtan idézőjel nélkül) a hatalmába keríti a valóság egy jelenségét azáltal, hogy saját, új nevet ad neki.

Ángyán egy ösztönös mágustehetségnek tűnik, mert nagy eséllyel sikerült az Orbán-rezsim eredeti felhalmozó, birtoképítő-zsákmányoló tevékenységével szembeni tömeges, de szervezetlen és amorf érzelmeket egy látványos, (talán) tömegek képzeletét megragadni képes képbe, imázsba foglalnia, ezzel szimbolikusan megjelenítenie. A rutinos hivatásos ellenzéki pártpolitikusoknak, pártoknak sem a rezsim baloldali, sem jobboldali ellenzéke részéről nem sikerült eddig ilyen hatásosan az ellenérzések tárgyát, a parlamentarizmus szabályait többnyire csak látszatként betartó harácsoló egyeduralmi gépezetet egyetlen nagyerejű szimbólumba, illetve tömör verbális képbe foglalni, mint amilyen a csatornájában uralmi pozícióban levő patkány, melynek ellenszere a fény.

Mágusok csatája: Szabadságharcot vívunk! - Gyere ki a csatornából!

Természetesen az ellenfél lepatkányozása és a sötétség-fény párhuzam alkalmazása, a sötétségé az ellenfélre, a fényé a Jó erőire egy cseppet sem hallatlan újdonság, sőt, azonban mégis feltűnő, hogy milyen természetességgel sikerült ezt Ángyánnak most bevetnie. A profiknak ugyanis nem sikerült eddig semmi hasonló...  A "maffiacsaládok", vagy "latin-amerikai birtokstruktúra" kifejezések csak félig tartoznak ide, ugyanis e kifejezések gyakorlatilag egy az egyben az eredeti jelentésük értelmében reálisan leírják a hazai jelenséget, amikre Ángyán alkalmazza őket, tehát ezek  - kétségkívül találó és szintén hatásos - alkalmazása nem minősül mágiának, csak a dolgok néven nevezésének. Igaz, a profi politikában, a spektrum nagy részében (nagyrészt a Jobbik kivételével, de náluk se minden témában) már ez is ritkaság.

Amennyiben a magyar politika nagy kűzdelmei főleg, vagy kizárólag a "mágikus összecsapás" kereteiben zajlanának, Ángyán a maga természetes mágikus karizmája révén a siker esélyével folytathatná tovább ezt a harcot. Azonban a harc nem valamiféle "fair play" szabályai szerint folyik, hisz épp erről szólnak Ángyán vádjai is a maffiacsaládok ellen, mivel az ilyen rendszerkritikus vélemények egyik fő terepe az internet,  a rezsim logikusan igyekszik eltömni ezt a csatorna tetején fényt beeresztő nyílást is, a már a trafiktörvénynél is megszokott módon az ifjúság védelme ürügyével, a cél a gyerekpornó megszüntetése:

Korlátozhatják az internetet

"A jövőben a bíróságok elrendelhetik egyes, külföldi szervereken lévő internetes adatok elérésének blokkolását.  A büntető tárgyú törvények erről is szóló - a kormány által kezdeményezett - módosítását hétfőn a Fidesz-KDNP támogatásával fogadta el a parlament.
A változtatás lehetővé teszi a külföldi szervereken lévő adatok időleges vagy végleges hozzáférhetetlenné tételét."

"A jogszabály indoklása szerint egyre nő az interneten keresztül elkövetett bűncselekmények száma, és különösen kiszolgáltatottak a gyerekek. Ezért a kormány a kiskorúak szexuális bántalmazása, kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni fellépés lehetővé tétele érdekében kezdeményezte a változtatást."

Nem kérdés, hogy a gyerekpornó aljasságával szemben fel kell lépni, ahogy az ifjúság egészségét is védeni kell a cigarettafüsttől, de hogy itt mennyire komolyan ez aggasztja a kormányt, az egyértelmű:

Ángyán: a csatornában a patkány van előnyben

"Egyetértek azzal, hogy ez egy elképesztő helyzet" – fogalmazott Ángyán, aki szerint a parlamentben azt sem tudja az ember, hova nézzen, amikor azt hallja, hogy "a trafiktörvénnyel az ifjúságot akarjuk védeni", és közben mosolyog az előterjesztő képviselő, mert maga se hiszi el amit olvas. "De felolvassa, a fagylattal és a mindenfélével, családoknak munkahelyek, nem tud az ember hova nézni".

Természetesen a tömegek tudatát befolyásoló tömegmédia-tömegmágia közvetítése nélkül az ilyen eredeti szimbólumalkotó képesség se érne sokat, érdekes, hogy Ángyán május 22-i szavaiból a Hírháttéren június 3-ra lett hír, amit aztán például a kurucinfó utánközlése (külföldi szerver, gyermekpornó!) spriccelt szét, sőt, Ángyán említi, hogy Szolnokon már régebben használta ezt a képet. Bizonyára ő is hallotta ezt korábban másoktól, más témára, nem a "Fidesz" föld-, trafik-, stb. mutyijaira, a sajtógépezetben pedig csak most kaptak észbe valakik, hogy ebből hírt kell csinálni... Azonban eddigi életútja alapján Ángyán semmiképpen nem tűnik felépített figurának és nincs okom feltételezni, hogy például ezt a látványos patkány-képet hivatásos tömegmágia/média-szakemberek adták volna a keze ügyébe.

A lényeges kérdés azonban az, hogy miért nem fogadható el az Orbán-rezsim újfeudális hatalmi bázisépítése? Vajon többek között az olajcsúcs ismeretében nem tekinthetjük ezt elkerülhetetlenül szükségesnek az ország fenntartása, a modern világ összeomlása alatti és az utánra való átmentése céljából??? Hiszen e blog is azzal a címmel indult, hogy "Vissza a jövőbe!"! Mivel nyilvánvaló, hogy a modern társadalmi struktúrák is az erőforrásbőség, konkrétan az olcsó olaj következményei, ennek eltűnése miatt nem maradhatnak fenn.

Viktornak mindig igaza van! Szabadságharcunk győzni fog!

Természetesen a kérdés megválaszolásának nem az a tétje, hogy ha "nem fogadható el" akkor "megdöntjük" a rezsimet, ilyen téren nincsenek illúzióim. A tét csak annyi, hogy saját szellemi autonómiánkhoz ragaszkodva legalább a magunk számára egyértelművé tesszük-e, hogy ez nem a mi kormányunk, vagy beállunk az önámító agymosott szektatagok tömegébe, a Bandik közé, akik "majd még többet dolgoznak" és akiket ezért jutalmul az Állatfarm vezető disznói eladnak lókolbásznak, ha többet már nem tudnak dolgozni. Belőlünk is lehet még lókolbász, de legalább ne legyen illúziónk, hogy a lószanatóriumba visznek minket. Ha ez a szabadság maximális lehetősége, használjuk ki... (Akinek van lehetősége bekapcsolódni a birtokszerzésbe, annak persze teljesen mást jelent a szabadság.)

Orbán és épülő hűbéri piramisa nem az erőforrásbőség megszűnése utáni magyar jövőt szolgálja, mert a társadalomnak a régi-új viszonyokhoz való alkalmazkodása elősegítése helyett kontraproduktív, élősködő,  a többség érdekén átgázoló zsákmányszerző politikát folytat és ennyiben az okkultista erdélyi rablófejedelmek ön- és közveszélyes politikájának reinkarnációja.

Önmagában az újfeudalizmus nyilván elkerülhetetlen... De lehetne jobban csinálni és jobban kellene csinálni, az arisztokrácia és a társadalmi hierarchia felsőbb szintjeinek azon hagyományos eszménye alapján, hogy rangjuk, birtokaik, előjogaik a társadalom vezetésére, irányítására jogosítják fel őket, nem annak gátlástalan kirablására. Hogy kötelességeik vannak a társadalommal szemben, melynek kivételezett tagjai.

Az erőforrásszegénységhez való alkalmazkodás egyik legfőbb feladata a vidék visszafoglalása, újrabenépesítése aktív, gyermekes magyar családokkal, egy ilyen nemzetmentő, megtartó program egyik alapvető eszköze lehetne az állami tulajdonban levő föld. Az orbáni elit birtokharácsolása épp ezt a túlélési programot teszi lehetetlenné, a magyarság várható nagyarányú pusztulása neki ezért nem nagy ár:

Ángyán: A patkányt ki kell rángatni a csatornából

„Úgy népesítette be a 2400-as tehenészetét, hogy a környékben négy telepet megszüntetett. Ez a multinak is módszere, ha betelepül valahová, akkor a környékben a kicsik tönkremennek” – magyarázza Ángyán. – A négy telepen 150 munkahely szűnt meg, ugyanakkor létrehozott 58 munkahelyet a zenélő tehenészetben és felveszi rá a támogatást, mert ő létrehozott 58 munkahelyet.” 

A Patkány az egész országot igyekszik csatornává változtatni, mert ott érzi jól magát, az a természetes élettere.

A "szabadságharc" retorikája természetesen az azzal ellentétes gyakorlati cselekvés tényét eltakarni kívánó szómágia trükkje, szemfényvesztése. Mint látjuk, egyelőre tömegek körében hatásos, sokakat elvarázsol. A mi ellenmágiánk célja, hogy saját magunk, tudatunk körül egy bűvkört húzzunk, hogy ránk ne legyenek hatásosak I. Viktor és hivatásos mágusai (pl. Birnbaum és Finkelstein) varázsigéi. Ángyán ellenvarázslata annak kísérlete, hogy tömegeket is megpróbáljon kivonni a kormányzati mágia hatása alól és szembeállítsa őket azzal egy másik varázslatos kép által vezetve... Greernek igaza van, a mágia önmagában valóban egy mesterség, amit lehet jóra és rosszra használni. (ő maga nemcsak jóra használja!)



Kapcsolódó bejegyzés a Kitalált Újkoron: Birtokharácsolás az államhatalom vezető pozíciójából - egy Nagy Előd

A trafiktörvény és a földtörvény teljesen EU-konform!

A látszat (szinielőadás) ellenére Orbán Viktor az EU hőse.

Új Magyar Szó Online (Kolozsvár): "Új uniós szabályozás miatt betilthatnák a kerti veteményest "

"Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét. 

Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki
A petíció kezdeményezői szerint az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené. Az új uniós vetőmag-szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról -- állítja a tiltakozók csoportja. A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat és kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket."

"Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást. A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról. Büntetnék a piaci zöldségárusokat is Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik. Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz."

Mi zajlik ugyanekkor a magyar termőföldfronton:

HVG: Ángyán: jön a dél-amerikai birtokmodell

"Legfeljebb háromszáz nagybirtok kezébe kerül majd a magyar föld, amelyeket hét óriási monopólium fog össze, ha nem változik a jelenlegi birtokpolitika – mondta Ángyán József egy konferencián. A lázadó fideszes képviselő szerint nagy küzdelem zajlik a tőkés csoportok és a helyi közösségek közt, amiben az előbbiek állnak nyerésre."

"Ángyán egy globalizációkritikus amerikai közgazdászprofesszor, David Korten szavait idézte, amely szerint egyfajta modern kétpártiság alakult ki a világban: ahol az egyik oldalon állnak a tőkeérdekek, a másikon pedig a helyi közösségek. Ezek a tőkés társaságok szerinte arra törekednek, hogy megszerezzék a földet, a vizet és az energiaellátást, és a saját logikájuk szerint, a hatékonyság és a profit szem előtt tartásával használják azokat. Magyarországon épp a földkérdés van ennek a birkózásnak a középpontjában, több ok miatt is – mondta az agrárprofesszor.

Az első ok, hogy az élelem előállítása egyre inkább stratégiai kérdés. A második ok, hogy óriási, akár ötvenszeres különbségek vannak a magyar és a nyugati földárak közt, így a földnek kincsképző funkciója is lett. A harmadik ok pedig az EU-s agrártámogatások rendszerében rejlik: egy hektár föld után ma több mint 60 ezer forint támogatás jár évente, amihez számos pályázattal lehet még további pénzt szerezni. „Nyilván ez már eléri az ingerküszöböt a spekuláns nagytőke köreiben” – mondta Ángyán, akinek saját kutatásai szerint 2011-ben a harminc legnagyobb támogatást felvevő cég lényegében hat érdekeltséghez, a képviselő szavaival „maffiacsaládhoz” tartozik.

A hat érdekeltség birtokai „főnemesi léptéket” érnek el, miközben az agrártámogatásaik összege majdnem 15 milliárd forint volt 2011-ben. Ugyanebben az évben a 300 ezer embert érintő tanyaprogramra összesen jutott egymilliárd forint. Ángyán szerint, ha a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak, akkor hamarosan 250-300 érdekeltség fogja a földterület nagy részét uralni, ami már a dél-amerikai modell. Szerinte a nagybirtokosok szó szerint el fogják üldözni az embereket a földről, monokultúrás, agyonvegyszerezett, fenntarthatatlan gazdálkodást honosítanak meg. A közösségek elhagyják őseik földjét, megjelennek a nagyvárosok környékén, ahol gettók jönnek létre – festette még sötétebbre a képet a képviselő, aki szerint sokan azért nem emelik fel a szavukat emiatt, mert azt hiszik, ők megússzák, pedig nem fogják.

Ángyán szerint elképesztő élmény volt számára, hogy az alaptörvény harmadik módosításához beadott, a családi gazdaságokat és a szövetkezeteket nevesítő indítványát név szerinti szavazáson vetették el a parlamentben. A kormánypárti képviselők – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – és a szocialisták nemmel voksoltak, így a családi gazdálkodók helyére az úgynevezett integrátorok kerültek, amiről még a fideszesek sem tudták, mit jelent. Ángyán ma úgy tudja, a hét régióra fognak egy-egy koncessziót kiadni, ezek birtokosai a vetőmagtól az áru értékesítésig minden tevékenységet átfognak majd, vagyis monopóliumok lesznek, amelyek kiszívják a hasznot a magyar mezőgazdaságból."

A trafiktörvényt itt nem szükséges ismertetni, az után pedig már a szemünk se rebben, hogy készül a következő lenyúlás a szeszfronton (Népszava: Pálinkát a pálinkaboltból).

Nézzük tehát, hogy mit csomagol a mezőgazdaság terén az EU brüsszeli bürokráciája és korrupt rendeletgyára a demokráciáról, haladásról, emberi jogokról szóló kenetes dumákba:

• A korábban családi gazdák millióinak megélhetését nyújtó mezőgazdaságot egy kisszámú tagból álló oligopólium-oligarchia kezére játssza át, melynek a fizetett politikai kivitelező apparátusaként jár el.

• A szektornak a családi kisgazdaságok kezéből való kihúzásához és az oligarchák kezére játszásához a brüsszeli rendeletgyár egyik kedvenc érve az "egészségügyi kockázat".

Mit tesz eközben a brüsszeli bürokrácia ellen SZABADSÁGHARCOT VÍVÓ Orbán "van élet az Unión kívül" Viktor:

• A korábban családi gazdaságok, kisvállalkozások tömegének megélhetést nyújtó tevékenységeket egy kisszámú tagból álló oligopólium-oligarchia kezére játssza át, melynek a fizetett politikai kivitelező apparátusaként jár el.

• A szektorOKnak a családi kisgazdaságok, kisvállalkozások kezéből való kihúzásához és az oligarchák kezére játszásához az orbáni törvénygyár egyik kedvenc érve az "egészségügyi kockázat". (trafiktörvény)

Nos, Orbánnak sikerült elég furcsán újrajátszania azt a szocializmuskori viccet, amiben Zsivkov látta a Brezsnyev által a székére rakott rajzszögeket, de beleült és felszisszent, Csauseszku látványosan leseperte a szögeket, Kádár meg észrevétlenül leseperte, aztán leült és felszisszent. 

Az orbáni kiadásban a rossz "vicc" úgy alakul, hogy Brüsszel kirakja a tagállamok népeinek székeire a rajzszögeket, Orbán látványosan lesepri őket és amikor a lelkes népe leül, hirtelen kétszer akkorákat szór alájuk...

Nem vagyok képben, hogy a brüsszeli fő-eurokraták személyükben mennyire tartozhatnak az általuk kiszolgált oligarchia soraiba, mennyire képesek saját nagybirtokokat építeni, azonban Orbánnak megadatott az a lehetőség, hogy kiiktathatott egy közvetítő láncszemet, a brüsszeli fügefalevelet és a törvénygyárat úgy irányjthatja, hogy egyúttal személyesen ő maga a nemzet kirablásának hasznát élvező oligarchia egyik, vagy legfőbb tagja. Úgy tűnik, a Barrosóknak ettől kisebb falat jut a saját szintjükön.

Azon túl, hogy mennyire ügyes húzás az EU rablópolitikáját egy az egyben megvalósítani saját országában és ugyanakkor retorikai szinten "szabadságharcot" vívni a gazok ellen, akiktől tanul is, meg talán tanítja is őket, két okból sem meglepő, hogy Orbán izraeli politikai tanácsadói se találhattak ki jobb szlogent a hazai teljesen agyatlan szektahívek kábulatban tartására. 

Egyrészt, mert a "Kitalált Történelem" keretében leginkább ezt, a "dicső szabadságharcok" mémjét égették bele a hazai közönség agyába is, mint a nemzeti identitás legfőbb alapját. (De nemzetközileg is, erről szól a sok hollywoodi film, amiben a tipikus zsidó megváltássztori keretében a végkifejletben a Jó és a Rossz végső bunyója keretében rombolnak le mindent - erre az idomításra építhetnek az Arab és egyéb Tavaszok titkosszolgálati manipulálói.)

Másrészt, mert e "szabadságharcok" keretében túl a kötelező országromboláson, nemzeti önsorsrontáson többnyire saját magyar nyelvű elitünk leggátlástalanabb része ragadta meg az alkalmat egy jó kis (vagy jó nagy!) harácsolásra, nagybirtoképítésre, belső gyarmatosításra. Vesszen a magyar, a lényeg, hogy a Rákóczi- és hasonló birtok hízzon... Orbán Viktor a legnagyobb magyar belső gyarmatosítók reinkarnációja, talán egy új testben újjászületett Rákóczi György (az I. máris, reméljük, az országát pusztulásba vivő II. lelke nem benne lakozik!), de erről, a "nagy elődök" dicstelen mintaadásáról később írok, vagy itt, vagy a Kitalált Újkoron. 

Éljen a NER!

Nagyon jó szöveg Ángyántól: "Ángyán a Fideszről: A patkányt meg kell próbálni kihozni a fényre"

"...majd hosszasan beszélt a „föld-ügy” és a „trafik-ügy” összefüggéséről. „Ez számomra is világos, látom én ezeket a példákat” – kezd bele Ángyán a párhuzamok vonásába. – „Sok helyen meglepő módon, vagy nem meglepő módon, akik földet kaptak, azok mintha trafikot is kapnának még hozzá.” A politikus egy hosszabb levezetésben rámutatott, hogy azok a személyek, akik a miniszterelnök feleségének üzlettársai, és közösen művelik a földet, földből is és trafikból is „rendesen részesültek”." 

Ez nem meglepő, ez pontosan így volt a már említett történelmi előkép, a koraújkori és újkori magyar nagybirtok-gründolások idején is, de a lengyeleknél is, a "második jobbágyságnak" nevezett valójában első idején, a belső gyarmatosítás szégyenletes folyamatában. Aki megkaparintotta a földbirtokot, annak járt a mészárszék-fenntartási, malom-üzemeltetési és kocsmatartási jog is, az uradalomnak monopóliuma volt a pálinkafőzésre és mindezen haszonforrásokat kiadták gebonbe zsidó népnyúzó-szakembereknek, mert ők hatékonyabban csinálták, ugyanis erkölcsi (vallási) kötelességük volt a gojt sanyargatni. Ebből lett a Hmelnyickij-féle kozákfelkelés, mint pl. Izrael Sahak professzor könyvéből is tudjuk.

Tehát logikus lépés lesz a pálinkamonopólium létrehozása és az új földesuraknak adása, ha a történelem tényleg rímel. Furcsa, hogy a dohánymonopólium az egykori magyar, erdélyi nagyuraknak nem jutott eszébe, (vagy csak nem tudok róla?) bár Rákóczi György monopolizálta a marhakivitelt...

Minden euró egyenlő, de egyes eurók még egyenlőbbek!

Ciprus és az Euró válság kiújulása kapcsán még aktuálisabb ez cikk, mint egy évvel ezelőtt a könyv megjelenése idején. A fordító véleménye szerint semmilyen csak virtuális értékkel bíró devizában nem érdemes takarékoskodni, azonban ha mégis Eurót tartogatunk, az készpénzben legyen és X –el kezdődjön a sorozat száma, mindjárt látni fogjuk, hogy banki vészhelyzetben nem mindegy milyen Eurónk van….

FORTEZZA BASTIANI cikke, Olajos Tibor fordítása

http://ilpunto-borsainvestimenti.blogspot.it/2013/03/s-come-lira-articolo-da-fortezza.html

S azaz Líra

Giulio Tremonti volt olasz miniszter írt egy könyvet,  „Vészkijárat”, ” Uscita di sicurezza”,  címmel, mely 2012 januárjában jelent meg, ezen könyv 99 oldaláról idézünk:

“Flashback. Visszapillantás. Térjünk vissza a 2010. május 7-10 között eltöltött hétvégére. Előtte május 7-én Brüsszelben tartották az államfők és európai kormányok rendkívüli ülését. Aztán 9 és 10-én egy az Ecofin országok minisztereinek rendkívüli tanácskozását. A 9-e és 10-e közti éjszaka során, mielőtt hajnalban végre egy közös és pozitív megoldást azonosítottunk volna, minden eshetőség felmerült. Volt aki, az euró végét, mint közös pénz vége feltételezte, de ismervén egy kis titkot, a euró bankjegyekre nyomtatott nemzeti azonosító jeleket vizsgálta:

 Z Belgium, X Németország, V Spanyolország, U Franciaország, S az Olaszországnak, R Luxemburg, P Hollandia, stb.

Már korábban arra gondoltak, hogy egy éjszakára bezárják a bankokat, hogy az euró-bankjegyekre, speciális tintával felvigyék a szükséges nemzeti azonosító jeleket. Más szavakkal, legalábbis az első pillanatban, kizárták annak a szükségességét, hogy új nemzeti bankjegyeket kelljen nyomtatni, mivel elegendő lett volna, bár néhány technikai kiegészítéssel, használni a régi euró bankjegyeket, de már többé nem mint közös pénzt, hanem mint nemzeti fizetőeszközt. Aztán, mikor már minden túl későnek látszott, megtaláltuk a helyes utat.”

Ezt a teljesen megdöbbentő hírt nem egy paranoiás blogger írja, akit megfertőzött az összeesküvés elmélet. Hanem Giulio Tremonti,  volt olasz pénzügy miniszter, egy olyan ember aki nem csak hosszú időn át ott volt az „indító gombok szobájában”, hanem a gombokat meg is nyomta, miután kezet fogott Merkellel, Sárközyvel, Trichettel és a többiekkel.

Ez is csak a szokásos átverés? Lehetséges, azonban érdemes elgondolkoznunk egy kicsit: Ha ez egy sima túlzás lenne, akkor minden politikai ellenfele megtámadta volna a könyv szerzőjét, bolondnak, hazugnak titulálva. Ezzel szemben semmi. Abszolút csend, hónapokkal a könyv megjelenése óta is süket csend.

Ez a dolog azért döbbentett meg, mert én is felfigyeltem 2010 elejétől kezdve egy furcsa dologra: a bank automatákból kezdtek eltűnni az 50 eurós címletű bankjegyek az X (Németország) P (Hollandia) és U (Franciaország) kódokkal. Hogy-hogy észrevettem ezt? Egyszerű: mivel nem bíztam az euróban, és mivel tudtam, hogy a sorozatszámok előtt van egy betűjel, ami a bankjegy származási országát jelöli, szívesebben költöttem el az olasz bankjegyeket (S), a spanyolt (V) és a görögöt (Y), a stabilabb államokéhoz képest: amennyiben felbomlott volna az euró, kiutazhattam volna Németországba, néhány ezer eurómárkával ( X) és beválthattam volna minden 50 eurómárkát két darab 50 eurólírára (S) megduplázva tehát így a tőkémet, ahhoz képest mintha S kódjelű címletek maradtak volna a zsebemben. 2010 előtt a bank automatákból vegyesen minden jött: S, X, U, Y, E, V, P.  2010 elejétől ellenben csak S, V, és Y euró jött ki. S egyre ritkábbak lettek a 100, 200, és 500 eurós címletek. Főleg az utóbbiak, szinte mind X.

Talán ellenvéleményt lehetne megfogalmazni, hogy mi olaszok csak S jelű bankjegyeket találtunk a zsebünkben, éppen azért mert ezek Olaszországban készültek, és Olaszországban az olasz bankjegyek vannak forgalomban. Helyes.

De akkor, hogy van az, hogy 2010-ig az 50 eurós bankjegyek mind keveredve voltak, és hirtelen csak a PIIGS országoké maradtak? Nem inkább egyre jobban keveredniük kellett volna az idő múlásával, és a növekvő kereskedelmi forgalommal? De főleg, ha így lenne, miért maradtak 2010-ben a 20 eurós bankjegyek mindenféle kóddal, éppen úgy mint a 10 és 5 eurós bankjegyek?

Ezen a ponton elérkezünk 2011-hez. Az augusztusi görög válság után egy újabb furcsa dolog történik. A bank automatákból már szinte kizárólag csak S jelű 50 eurós címletek jönnek ki, (néhány ritka kivételtől eltekintve) de immár a 20 eurós címletetek is egyre gyakrabban S jelűek. A 20 eurósból is eltűnik az U (Franciaország) és az X.

Elérkezünk 2012 végéhez: az 500, 200 és 100 eurós bankjegyeket nem lehet többé látni. Az 50 és 20 eurós címletekből  szinte kizárólag az S jelű forog. Mi van a 10 és 5 euróval? Hogyan lehet eltűntetni a német X és a francia U jelűeket, és helyettesíteni az olasz S-el?

Íme nagy találmány: bejelentik, hogy 2013 márciusától kezdve fokozatosan lecserélik a jelenleg forgalomban levő bankjegyeket újabbakkal, más eltérő rajzolatúra. Találjátok ki, hogy milyen címletekkel kezdik? Az 5 és 10 eurósokkal. Minden világos? Mivel nem tudják úgy eltűntetni, ahogy a többi címlettel tették, ezért beváltásra kényszerítenek, hogy kicseréljék új bankjegyekre, melyek szigorúan mind S jelet kapnak. Egyszerűen zseniális.

Tehát hiábavaló kizárólag X német bankjegyeket gyűjtögetni: mindet lecserélik majd. Vagy lehetséges, hogy az euró akkor esik szét, amikor minden 5 és 10-es címlet S-re lett cserélve, de mielőtt az új 200 és 500 eurót kinyomtatnák, (ezek lesznek utoljára cserélve) ily módon lehetőséget biztosítva a barátok barátainak, hogy a nagy címleteket átváltsák más valutára, vagy közvetlenül az új német márkára.

A pénzérmék egyelőre mind keveredve maradtak, és nem tudok arról, hogy újakat akarnának verni. Tehát két vagy három Dante képét hordozó érmét kell majd felajánlani, hogy kapjunk egy német sast? 

különc birka: "Higgyétek el, az ember és a kutya egyértelműen együttműködnek...

konformista birkák: "Az Isten szerelmére, Józsi, már megint a te összeesküvéselméleteid!