2011. január 1.

Kitalált történelem: ÁTVERT Népek Tavasza

Czike László: Rendszerváltó szabadkőművesek:

A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz. A titkolózás legfőbb célja, hogy ne de­rülhessen ki, mi, miért fog megtörténni. Ezért titok, hogy kik azok, akik a titkok évezredes selyemfonalát gombolyítják. Nehogy valaki felgöngyölje Ariadné fonalát. Nos, tehát: vagy beállsz hamis történelemgyártónak, vagy nekiállsz és felgöngyölíted az egészet...   „A világ a titok által létezik.” (Idézet: a Széfer ha-Zóhárból, ami a zsidó Kab­ba­lában a Fény Könyve.)
Egész virtuális, kitalált, hamisított történelemszemléletünk és nemzettudatunk kérdésén belül 1848, kiemelten magyar vonatkozásai, aminek legtiszteltebb nemzeti hőseinket  köszönhetjük, jónéhány bejegyzést, vagy sok mást is megérdemel. E bejegyzések célja, hogy rámutassak, valójában a valós történelem- és királycsinálók által nekünk gyártott "nemzeti hőseinket" "köszönhetjük" 1848-nak és más koroknak.
A globális erőforrásválság, a modern társadalom összeomlása szempontjából és a mai fejlemények helyes értékelése céljából nélkülözhetetlen szembenéznünk e hamisított "történelem", hamis hősök kérdésével.
Amíg nem tesszük ezt meg (és persze kollektíven nemigen fogjuk...) esélytelen, hogy elkerüljük a korábbi csapdákat, hogy nemzetünket, meg az összes nemzetet saját legjobbjainak karjaival, kardjaival igázzák le és leigázóik legaljasabbjait őszinte hazafiak azután is kultikus tisztelettel övezzék.
Ebbe a témakörbe tartozik a másik blogomon tárgyalt jelenség, hogy épp hazafias közönségünk körében a legnépszerűbb "organikus építészzsenink", miközben egy szabadkőműves-sátánista sarlatán és hogy épp hazafias közönségünk zöme övezi még most is tisztelettel és naív reményekkel a háttérhatalom által jelenleg nyakunkba ültetett legújabb diktátorunkat, komprádorunkat, nem kevés 1848-as párhuzammal (származási kérdéseket beleértve, de erről később).

Most azonban csak egyetlen vonatkozását szeretném kiemelni az 1848-as nagy illuminátus magyarszédítésnek, a feminista-genderista vonalat. Ez 1848-ban nálunk, a "vidéki" Magyarországon még csak csírájában jelentkezett, viszont cserébe nem akárki részéről!!!

A feminizmus-genderideológia, mint a világot sok szempontból irányító illuminátus háttérhatalom egyik fő romboló eszközének kérdéséhez is ajánlom követni egyik kedvenc "összeesküvéselmélet"-szerzőm, Henry Makow blogját. (amíg annyi mással együtt össze nem omlik az internet is...)
Neki, a zsidó származású, de ennek ellenére, vagy épp ezért a zsidó szellemi gyökerű romboló háttérhatalomnak a zsidósághoz való viszonyát talán a lehető legtisztességesebben értékelő szerzőnek épp a feminizmus, mint társadalomromboló csodafegyver az egyik fő témája. (amellett, hogy például a hitleri rezsim illuminátus-cionista eszköz voltáról, zsidó gyökerű globalista bankároligarchia általi finanszírozottságáról is sok figyelemreméltót publikál, ha nagyrészt mások kutatásai alapján is. Ez az, amit mostanában nem fog a kurucinfó publikálni... Vajon miért? Lásd - "fiktív történelem" - "fiktív szélsőjobb")

Makow  legújabb bejegyzésében is az illuminátus háttérhatalom manipulációs eszközéről, a homoszexualitást, mint életformát népszerűsítő, "normálisnak" beállító propagandáról ír, ennek kapcsán jegyzi meg:
"Az illuminátusok célja az emberek manipulálása családi identitásunk (férj, feleség, nővér, fivér, apa, fiú, anya, lány)elvételével. Az illuminátus Kommunista Kiáltvány (1848) céljai között sorolta fel a család lerombolását is. A kommunista árulók ma hatalmon vannak."
Nézzük, mit ír konkrétan Marx és Engels Kommunista Kiáltványa a családról:
"A család megszüntetése! Még a legradikálisabbak is felháborodnak a kommunisták e gyalázatos szándékán.

Mi a jelenlegi, a polgári család alapja? A tőke, a magánszerzés. Teljesen kifejlett alakban ez a család csak a burzsoázia számára létezik; de kiegészítői a proletár kényszerű családtalansága és a nyilvános prostitúció.
A burzsoá családja természetesen megszűnik e kiegészítőjének a megszűnésével és mindkettő eltűnik a tőke eltűnésével.
Szemünkre vetitek, hogy mi meg akarjuk szüntetni azt, hogy a szülők kizsákmányolják gyermekeiket? Ezt a bűntényt beismerjük. De, mondjátok ti, mi megszüntetjük a legmeghittebb viszonyokat, amikor az otthoni nevelés helyébe a társadalmit tesszük.
Vajon nem a társadalom határozza-e meg a ti nevelésteket is? Nem azok a társadalmi viszonyok határozzák-e meg, amelyek közt neveltek, a társadalomnak az iskola stb. révén történő közvetlenebb vagy közvetettebb beavatkozása? Nem a kommunisták találták ki a társadalom hatását a nevelésre; ők csupán megváltoztatják e hatás jellegét, kiragadják a nevelést az uralkodó osztály befolyása alól. A családról és a nevelésről, a szülők és gyermekek közötti meghitt viszonyról hangoztatott polgári szólamok annál visszataszítóbbak, minél inkább széttépi a nagyipar a proletárok minden családi kötelékét, minél inkább változtatja a gyermekeket közönséges kereskedelmi cikké és munkaszerszámmá.
De ti, kommunisták, a nőközösséget akarjátok bevezetni, kiáltja felénk karban az egész burzsoázia. A burzsoá puszta termelési szerszámnak tekinti feleségét. Hallja, hogy a termelési szerszámok közösségi kiaknázását követelik, és persze nem tud egyebet gondolni, mint azt, hogy ez a közösségi sors a nőket szintén éri majd. Nem sejti, hogy éppen arról van szó, hogy megszüntessük a nőknek azt a helyzetét, amelyben puszta termelési szerszámok.
Egyébként semmi sem nevetségesebb, mint burzsoáink magasztos erkölcsi felháborodása a kommunisták állítólagos hivatalos nőközösségén. A kommunistáknak nem kell a nőközösséget bevezetniök, mert ez majdnem mindig létezett.
Burzsoáink nem elégednek meg azzal, hogy proletárjaik felesége és leányai rendelkezésükre állanak, a hivatalos prostitúcióról nem is beszélve, hanem fő gyönyörűségüket abban lelik, hogy egymás feleségét elcsábítják.
A polgári házasság a valóságban feleségközösség. Legfeljebb azt lehetne a kommunistáknak szemükre vetni, hogy a képmutatóan leplezett nőközösség helyett hivatalos, őszinte nőközösséget akarnak bevezetni. Egyébként magától értetődik, hogy a mostani termelési viszonyok megszűnésével a belőlük fakadó nőközösség, vagyis a hivatalos és nem hivatalos prostitúció is eltűnik majd."
 A család megszüntetésének, a hagyományos emberi identitás családhoz kötődő szerepei lerombolásának egyik eszköze a férfi és női identitás lerombolása, különbségük elmosása, a "szerepcserék" propagálása is. (férfias nők, nőies férfiak).

De mikor is jelent meg ez a háttérhatalmi célokat "osztályharcos" követelésekkel leplező Kiáltvány?
1848 februárjában, jeladásként az Európa nagy részét lángbaborító "Népek Tavasza" megkezdésére.
Így ír erről Henryk Pająk, a sorozat előző bejegyzésében megidézett lengyel szerző "Uzsora - az emberiség rákja" c. könyvében:
Az 1848-as év nemcsak a "Kommunista Kiáltvány" éve, hanem szintén, vagy főleg az ún. "Népek Tavaszáé" is, melyet az akkori európai rend ugyanezen gyújtogatói készítettek elő. Kövessük nyomon e "Népek Tavasza" időrendjét és a világ gyújtogatóinak ezzel kapcsolatos utazásait:
1848 márciusában szinte egyszerre robbannak ki forradalmi felfordulások Budapesten, Bécsben, Prágában, Berlinben, Münchenben, Milánóban, Velencében, Palermóban, Firenzében.
Utcai zavargások törnek ki Dublinban, Kölnben, Londonban, Frankfurtban, Stuttgartban, Badenben, Schleschwig-Holsteinben, Szászországban, Galíciában és Dalmáciában is.
A gyújtogatók útjai e forradalmi forrongás közben: 1848 márciusában Marx Brüsszelből Pári zsba megy, júniusban Kölnbe, 1849 májusában megint Párizsba és onnan Angliába, amikor már tudja, hogy az európai forradalom kudarcot vallott.
1848 márciusában Kossuth kikiáltja Magyarország függetlenségét, de már augusztusban Törökországba szökve menti az irháját, onnan pedig Angliába megy. (A Pająk könyvében így szereplő elírás, vagy tévedés nem változtat a gondolatmenet és a tények tanúsága lényegén,  természetesen a trónfosztás és Kossuth menekülése 1849-ben történik, valóban  rövid időn belül, április-augusztus során. B.Cs.) F. Engels 1848 júniusában Párizsból Kölnbe utazik, augusztusban eljut Itáliába, onnan szökik Manchesterbe, Angliába.
A polkorrekt történelemkönyvekben Európa e többtucat központban történő egyidejű felgyújtási kísérletét a nagyhatalmi zsarnokságok megdöntése, "a munkás- és paraszttömegek életének javítása" kísérletének nevezik.  Nem írnak róla, hogy Európa szétverése ezen kísérletének semmi köze nem volt holmi "osztályharchoz", ez a keresztény, monarchikus Európa elleni harc volt.
Miért nem sikerült a próba Európa szintjén? Túl korán történt, amit a kommunista "szentírásban" a munkások "osztályöntudatának" hiányával magyaráztak. Az első világháborútól még több, mint 55 év választotta el az eseményeket. A zsidószabadkőművesség megértette, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül nem sikerülhet a világ felgyújtása. Ezért szerveztek európai helyi háborúkat, pl. a francia-porosz háborút, terrorizmust Oroszországban és az oroszok által megszállt lengyel területeken, még cárokat is sikerült megölniük,  de csak az európaival együtt befogott amerikai Nagy Uzsora (-tőke) tudta megrendíteni "a világ alapzatát".
Tehát nézzük, ki volt az 1848-as Kommunista (illuminátus) Kiáltványban többek között kilátásba helyezett családfelszámolást szolgáló, a női-férfi társadalmi szerepeket és identitást felcserélő feminista és genderideológia első ismert hazai úttörője!
A gyakori vád országunk, nemzetünk "mucsaiságáról" alaptalan, mert a Haladó Eszmének már a meghirdetés idején azonnal volt követője nálunk és mégcsak nem is mondhatjuk, hogy hazafias közönségünk mostohaként bánna emlékével, sőt nagy becsben tartja, igaz, valóban nem elsősorban ezért, vagy egyáltalán nem, de ez a hiány nemzettudatunkban szerintem pótolandó, ezért születik e bejegyzés.
A Wikipédia "Szendrey Júlia" c. szócikkéből:
" Petőfi Sándor tisztelte és becsülte George Sandot, a különc írónőt, aki Júliára is nagy hatással volt. A fiatalasszony egyike volt azon kevés nőknek, akik abban az időben szoknya helyett rendszeresen nadrágot viseltek és szivaroztak."
Pezenhoffer Antal: A magyar nemzet történelme, XI kötet, "Petőfi Sándor (1823-1849) c. fejezet, 244. old.:
Úgy látszik, hogy Szendrey Júliával, a feleségével is csak azért értették meg olyan jól egymást, mert az nemcsak elvallástalanodott mellette, hanem éppen olyan különc és extravagáns is lett, mint ő. Rövidre vágva hordta a haját (akkor ez még rendkívüli különlegesség volt, sőt a női társadalommal való szakítást jelentette) és szivarozott. Sőt férfiruhában járt.
Szobájuk falán a francia forradalmárok képei voltak láthatók. (Annyira felháborodunk az akkori „reakció” nagysága miatt, s lám, ezeket a képeket, mint láthatjuk, mégis már az „elnyomás” alatt is be lehetett az országba hozni, sőt a lakásukban a falra akasztani.) Ezeket a képeket utóbb a márciusi napok után, a megfelelő hangulat szerint még cserélgették is Petőfiék. Kezdték La Fayette-tel és Mirabeau-val, folytatták a girondistákkal s végül Robespierre-rel, Dantonnal és Marattal fejezték be. (Ferenczi, III., 174. o.)
Egy barátom épp most hívta fel rá a figyelmem, mennyire aktuális ez a kérdés.
A mai napon hazánk vette át az EU tanácsának elnökségét. Ennek honlapján olvashatunk egy Fontos , sőt Magas Szintű Munkacsoportülésről egy Nagyon Fontos Európai Kérdésben:

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

A magyar '48 valóban baloldali forradalom volt, mert az ancient regime-t akarta megszüntetni, de nem dobta ki a vallás, a nemzet és a hagyományos család fogalmát!

Másrészt úgy tudom, hogy nincs hiteles történelmi bizonyíték, hogy a '48-as komcsik illuminátusok lettek volna, vagy illuminátus hatás/befolyás érte volna őket.

Úgy tudom, az is kitaláció, hogy illuminátusok robbantották volna ki az 1789-es párizsi forradalmat.

Bobkó Csaba írta...

A világszétverő felforgatók mindig szép jelszavakba, megtévesztésbe csomagolják igazi céljaikat.
Világos, hogy a "fejlődés" félperifériáján levő (tehát még relatíve egészségesebb társadalmú) Magyarországon nem lehetett a nagyipari munkásság blablájával kezdeni, hiszen ilyen nem volt, nem lehetett azonnal nekimenni a vallásnak, nemzetnek.
A hagyományos családi értékek kikezdésének ennek ellenére már akkor elkezdtek nekimenni, mint arra ráémutatok a bejegyzésben, nemzettudatunk Nagy Szentje és neje kivitelezésében!
Azonban a tendenciák, amik végül nálunk is elvezettek például a vallással, vagy a nemzettudattal való nyjlt szembeforduláshoz, valójában már 48-ban is elég régiek voltak nálunk is. A jakobimusok, a legkorábbi hazai szabadkőművesek (pl. Kazinczy, stb.) már jóval korábban vallásellenesek voltak.
Kossuth elvileg csak a Habsburg-házat trónfosztotta, de valójában kidobta a koronát a címerből, ez jelezte, hogy igazából a királyság ellensége, mint a Londonból szervezett összeurópai felforgatás legtöbb ügynöke. a 48 utáni fél évszázadban eljött a vallás elleni hadjárat is, pl. a polgári esküvő ürügyén, megintcsak "neves írónk" Mikszáth is ügynöke volt ennek, erről már írtam. De Mikszáth és Jókai (utóbbi biztosan szabadkőműves, előbbi, gondolom, szintén) felháborító filoszemita bértollnokságra is kaphatók voltak némi pénzért. Nagyjaink...

"Úgy tudod..." - úgy nem tudod, hogy Nyugaton kél a nap? A forradalmak bujtogatóinak kérdése jól dokumentált.
A magyar liberális nemesi elit is megásta saját egzisztenciája sírját liberalizmusával, fél évszázadon belül birtokai jókora része került zsidó kézre. Kossuthból a zsidó sajtó gyártott szentképet a 19. század második felében, kígyót-békát kiabálva a szomorú igazságot megíró Zimándy Ignác plébánosra, az Antiszemita Párt képviselőjére.

jenő írta...

Így már érdekesebb a dolog, amit Petőfiről írtál. Viszont azt elfelejted, hogy a Habsburg-birodalom részeként is a pusztulás lett volna a sorsunk, mi szabadságot várunk '48-tól, a "magyar származásúak" pedig addigra annyira elpofátlanodtak, hogy állampolgári jogokat vártak. Kossuth és Széchenyi is az állampolgárság megadása ellen volt. A szándékukkal szerintem nem volt baj, egyszerűen nem nagyon volt más út.

Bobkó Csaba írta...

Miért lett volna a habsburg birodalom részeként pusztulás a sorsunk? Nme vagyok Habsburg-imádó, de Magyarország számára akkor már csak a birodalom és a királyság garantálta a területi integritást. Kossuth a trónfosztással trianont siettette. Kossuthot imádják a zsidók, tudják, hogy nekik dolgozott. Az öreg Kossuth fényképei megdöbbentően szemita arcvonásokat mutatnak. Kultuszát a 19. század végére a zsidó kézen levő hazai sajtó építette ki, az ezzel szembeszállókat, pl. Zimándy Ignácot "keresztre feszítették" lapjaikban. Igaz, az olvasók gazdaggá tették könyvei vásárlásával (amit pap lévén jótékony célra fordított), ez jelzi, hogy még akkor is sok tisztán látü hazafi volt, akik értették, hogy Kossuth a felforgatással nemzeti érdekünk ellen cselekedett.

Kossuth nem volt a zsidók egyenjogúsítása ellen, csak taktikai okból javasolta elhalasztani, mint olyat, amire a helyzet még nem érett meg.
Csak azzal nem vagyok még tisztában, hogy anyja volt titkos zsidó származású, vagy félrelépett egy zsidó férfival.

jenő írta...

A Habsburg politika ugyanúgy eggyé olvasztani, jellegteleníteni, egyszóval megsemmisíteni akart, mint ma az EU. A területi integritás az egy dolog, sokat ér, ha már nincs ember, aki éljen azon a területen. Ami a szemita vonásokat illeti, olyanokat bárkin lehet találni, lévén ők is emberszabásúak. Ennyi erővel akkor török származású is lehet. Csupán hasonlóság alapján meg lehetne feleltetni annak is. Annyit nem árt tudni, hogy ezek a mai "européerek" rendre fél-, negyedrészt olyanok, a mai genotípusokból nem nagyon lehet arra következtetni, hogy ki volt az 100 éve és ki nem. Anno rengeteg volt ezek közt a prostituált, a családon belüli nemi élet, félrekúrás, stb (lásd pl. ma a rómaiaknál a szőke hajszínt), így genetikai átjárás is volt. A korabeli magyarok mind hasonlóan néztek ki. Akkoriban ezek még magyarul se tudtak, jiddisül beszéltek, velük meg házasodni senki se házasodott.

jenő írta...

Pardon, az előbb fenotípust akartam írni, tehát azok az öröklött gének, ami látszanak is az illetőn, de végülis úgy is van értelme.

Bobkó Csaba írta...

Nem, a Habsburg politika többnyire (talán kelletlenül) de tűrhető arányban tiszteletben tartotta a magyar különállást a birodalmon belül. Nem lehet egy lapon emljteni az EU-val, vagy főleg "gyarmatosításnak" nevezni. A kuruc történetírás protestáns felforgatás eredetére Pezenhoffer - elfogultságai ellenére - jól rámutat.
Szabadkőműves uszítás folyt a Habsburgok ellen, elitünket már a 18. sz. végére behálózták, máig tartóan.

Hogy a zsidókkal senki nem házasodott??? A 19. század során elitünk, pl. arisztokráciánk színe-java! Pl. Tisza Kálmán neje is zsidó anyától származott. De hosszan sorolhatnánk, és ezt világjelenség, a brit, vagy a lengyel arisztokrácia évszázadokkal korábban kezdet elzsidósodni, az utolsó lengyel király is zsidó származású volt, a brit miniszterelnökök közt is régóta ott vannak. Nyilván az uralkodóházban is...

jenő írta...

A szabadkőműves uszítás az világos, ott voltak a Rothschildok egy ideje már Bécsben, de az nem jelenti azt, hogy velünk barátságosak lettek volna. Ha eszük lett volna, akkor visszadobják őket Frankfurtba. Megtehették volna, nekünk is nagy szolgálatot téve ezzel. Az, hogy egyes tagjaik miket mondtak, az egy dolog (pl. Erzsébet), de attól még ugyanúgy a magyar kultúra ellen voltak, igazán nem támogattak, nem adtak önállóságot semmiben. Az hogy valaki keresztény, cionista, liberális címszó alatt nyom el, az attól még ugyanúgy elnyomás. Nézd meg ma is a Habsburgok leszármazottait, hol vitézkednek...
Az angol arisztokrácia, vezetés is OK, D'Israeli már a 19. század közepén, vagy akár a mostani miniszterelnök is. A lengyelekről annyit tudok, hogy már a középkorban is elég nagy önállóságot adtak nekik. Ami Tisza feleségét illeti, tudnál erről valami forrást? Esetleg további példák? Itthon a századforduló táján, a vegyes házasság bevezetésével volt némi keveredés.

Bobkó Csaba írta...

Disraeli előtt ott volt már Lord Palmerston, nem emlegetik zsidóként, de abszolút zsidóképű, a negrid fajtából. Ő mozgatta a szálakat a 48-as forradalmi hullámhoz vezető folyamatokban. Miért tért meg Londonba minden felforgató, Marx, Engels, Kossuth és mások?

A Habsburgokat, vagy magunkat nem csodálhatjuk, a felvilágosodásos, zsidó gyökerű háttérhatalom a világ minden országát leigázta, Angliát, az USÁ-t, a németeket, oroszokat, törököket is. Akik beálltak a sorba, kaptak a koncból pár falatot, vagy morzsát, ezért keveredtek velük össze az arisztokráciák, ezért vannak ott a mai Habsburgok, ahol...

jenő írta...

Hááát, Palmerston anyai nagyapja egy Benjamin Mee nevű emberke, ráadásul londoni kereskedő, innen eredhetnek azok a negrid vonások. Kossuthra visszatérve, egy vele készült interjúban elárulta, tisztában volt azzal, hogy az emancipáció mit jelenthet számunkra, felhozva Angliát példának, ugyanakkor azzal szerintem már nem volt tisztában, hogy Anglia már rég az ő uralmuk alatt van. Nekem összességében ez jön le a nyilatkozataiból. De gondolj bele, hogy az 1700-as években a frankfurti gettó környékén járkáló emberek bármelyike odamehetett volna az akkori Rothschildok egyikéhez - akik akkor ugye még más nevet viseltek - és teszem azt elégtételt vett volna mondjuk az utcai mocskolódásai miatt. Az embernek annyi, a családnak annyi. Akkoriban a kutyát nem érdekelt volna egy ilyen tett. Sok ilyesmi elő is fordult.
Ezzel csak azt akarom mondani, - veled ellentétben - hogy ők se sérthetetlenek, genetikailag-fizikailag nem állnak túl jól, maxmimum lazábbak úgymond az erkölcseik, kegyetlenebbek, mint az európaiak.
A Fenyőt is eltették láb alól, OK, ott lényegében egymást nyírták, de náluk sem megy minden tervszerűen, és ahol megfelelő ellenérdek koncentrálódik, ott el is tehetik őket. Abba belegondoltál már, hogy pl. a 30-40-es években hány ilyen potenciális Rothschild halt meg? Az egyszerű paraszt meg adott nekik pár karéj kenyeret az utolsó útjukon. Cserébe meg aranyláncot kapott. Ezekben a helyzetekben hol voltak azok az "isteni" vonások?

Bobkó Csaba írta...

Jenő, te nem velem vitatkozol...
Én sose álljtottam, hogy a zsidók sérthetetlenek, vagy isteni vonásaik lennének. Ráadásul nem veszem egy kalap alá az összeset, de egy identitásról beszélünk, amely egy adott hozzáállásra ösztönzi a bűvkörében levőket. Akik kiszakadnak, azokat Isten áldja.
A jelentős részben zsidó gyökerű szervezett háttérhatalom (elég differenciált fogalmazás?) oligarchikus, nem tudnak mindent előre eltervezni, nem esélyes, hogy minden bejön nekik, de a tendenciákat jól uralták az utóbbi párszáz évben. Végső soron tevékenységük irracionális.
Ha valamelyik Rotschildot megölik a 18. században, lett volna helyettük más. Ez egy közeg, ideológia, identitás, viselkedéstípus és gonosz célrendszer. Káderanyag akad bőven. Az egész emberiségből meríthetnek, a zsidók is emberi lények.
Kossuth szerintem tudatos felforgató volt, Anglia ügyeivel is tisztában volt. Szerintem zsidó származású volt. Egyrészt életpályája és a zsidó tudatipar hozzá viszonyulása alapján spekulálok, másrészt arcvonásai ezt alátámasztják. Hangsúlyozom, úgy általában a zsidó vonások, vagy származás senkit nem tesz jó, vagy rossz emberré, de támpont lehet egyes dolgok megfejtéséhez. Joggal lehet előítéletünk, amit a konkrét egyén ismeretében "kikapcsolhatunk", ha ott nem érvényes.

Winston Smith írta...

Szervusz!

sikerült megnézned az Alan Watt-interjút?

Mi a véleményed róla?

Szerintem nagyon ott van ahogy pl. a sportról beszél. Masszív figyelemelterelés, gőzleeresztés az egész, KÜLÖNÖSEN a tömegsportok.

Winston Smith írta...

az meg külön telitalála5t, ahogy az első videókban a forradalmakról ír.
hogy azok tkp. az elit által végrehajtandó célok érdekében vannak kitalálva. Nálunk most a legutóbbi a fülkeforradalom volt...