2009. október 27.

Utolsó csatlósok - szélsőségek - észbontó kilátások

A kurucinfón emlékezett meg nemrég Lipusz Zsolt történelemtanár, nem mellesleg a Jobbik nyíregyházi alelnöke a Szálasi-féle hatalomátvételről, azt úgy értelmezve, mint "Az utolsó kísérlet Magyarország megmentésére"

Személy szerint ezt marhaságnak tartom, és annak ellenére, hogy bár úgy gondolom, ismert okból magyargyűlölő köröktől származik, az "utolsó csatlós" kifejezés mégiscsak jól leírja Szálasiék tragikus hozzáállásának lényegét.
Ha ez lett volna az "utolsó kísérlet", ráadásul egy sikertelen, akkor mi ma már nem is lennénk. Azonban vagyunk és lehet, hogy most valóban az utolsó kisérletet tehetjük meg hazánk, nemzetünk megmentésére, de hogy ez ne csak kisérletezés legyen, hanem sikerüljön is, ahhoz nem mindegy, hogy ilyen marhaságokat tömünk-e a jószándékú hazafiak fejébe, vagy megpróbálunk végre tanulni a történelemből.
Magyar szemmel nézve az akkori eseményeket a nemzeti szuverenitás, a nemzeti célok szolgálata, a nemzet, közösségünk megmentése szempontjából értékelve épp ellenkező következménye volt a 44-es tragédiának.

A náci német érdek volt az, hogy Magyraország erőit a végsőkig saját céljai szolgálatába állítsa, nem magyar érdek volt, hogy Berlin elestét néhány héttel későbbre toljuk azon az áron, hogy elveszítjük a revíziós politika minden addigi eredményét, sőt még további területet is (pozsonyi hídfő), az újra határon túli magyarokat kiszolgáltassuk az ottani államok veszett bosszújának (tömegmészárlások, benes-dekrétumok, stb.) és a domináns nagyhatalom előtt újra mi legyünk a legmostohábbak, akárcsak eyg világháborúval előbb az Antant előtt.
A románok "árulása" a lehető leghazafiasabb tett volt saját nemzeti céljaik szolgálatában, amit például a nálunk sokkal többre becsült finnek is bölcsen megtettek. A Benes-dekrétumok megalapozásához nagyon jól jött az a vér, amit a szlovák felkelők ontottak a magukéból korábbi szövetségesük ellen fordulva.
Nem tudhatjuk, hogy sikerült volna-e legalább részlegesen megőrizni valamit a visszatért területekből egy sikeres magyar átállás eredményeként, de mindenképpen észerű lett volna megpróbálni. Bármennyire is ráerőltette saját társadalmi rendszerét Sztálin a megszállt országokra, mégiscsak el kellett ismernie szövetségesi érdemeiket ott, ahol voltak ilyenek egy átállás nyomán, bolgárok, románok, lengyelek, szlovákok esetén. Ezek az átállások is alapját képezték a többi szocialista ország a miénktől "nemzetibb" kommunista elitjei kialakulásának.

Tragikus, de vanak szörnyű történelmi helyzetek, amikor csak a kisebbik rosszat lehet választani, a jó megoldás nincs a lehetőségek között.
Most is nyilvánvalóan ilyen helyzet következik, illetve van folyamatban.
Lipusz Zsolt és mások ezen álláspontja egyfajta zsigeri fundamentalista reflex, a korábban, illetve máig tiltott, démonizált hatalommal, irányzattal azonosul a mai hatalom elleni lázadás jegyében. Erről a jelenségről korábban is írtam. (Fundamentalizmus vezet Vissza a Jövőbe?)

Ha az automatikus reflex helyett józanul és a nemzeti érdekhez ragaszkodva hasonlítjuk össze hazánk és a mindenkori domináns hatalmak viszonyát, a következő áll előttünk:

1. Trianon időszaka: minden szomszédunk jóban, jobban van a döntőbíró hatalmakkal, mint mi, csak mi vagyunk rosszfiúk, minket csonkítanak meg az összes szomszéd javára.
2. Revíziós időszak: a viszálykodó kisállamok mind a hitleri tábor felé tendálnak, közte mi is, nem vagyunk mostohábban Hitler és Mussolini előtt, mint szomszédaink, tehát a határok újrarajzolásakor nekünk is jut valami, a legnagyobb vitás terület, Erdély kérdésében kompromisszum születik, hiszen mindkét fél a Gazda szövetségese. Ez sokkal jobb felállás nekünk az előzőnél!
3. Párizsi békék: vissza az 1. ponthoz, az új Gazdánál mi vagyunk az egyetlen mostohagyerek, utolsó csatlós, mindenki más időben átállt, mindent elveszítünk, sőt többet, mint korábban.

A SZU bomlása utáni helyzet, "euroatlanti integrációnk" ilyen drámai külpolitikai következményekkel, határváltozásokkal nem járt, elvileg ismátlődik a 2. helyzet, minden térségbeli kisállam egy Gazda szövetségese, egyformán jogunk van komprádorelitünk segjtségével odaadni mindenünket a vértelen hódítónak. (ahol nem ment önként, ott azért volt vér is - Belgrád, és ott volt terület-elcsatolás is, a Gazdák ilyenek)

Amennyiben most megadatik még az oroszoknak, hogy a globalizáció, a modern civilizáció összeomlása során még lesz egy időszak, amíg energiacsapjaik révén újra Gazdák lehetnek a térségben, akkor azt kell megfontolnunk, hogy az 1., vagy a 2. pont helyzete vonzóbb számunkra. A Kisantant legnagyobb országa, Románia elvileg sok ponton konfliktusban áll az oroszokkal, tehát van itt mit keresnünk, kár, hogy a románok az átállóbajnokok. Azonban ha mi is, szomszédaink is jó viszonyban vagyunk a térség domináns hatalmával (amely dominancia most nem tarthat sokáig), már nem büntethetnek minket úgy, mint a két világháború végén.

Most térjünk át Orbán Viktor legújabb üzenetére a jogos elkeseredésből születő felelőtlen, meggondolatlan radikalizmusra, de maradva az "utolsó csatlós" szerencsétlen szerepmodelljénél (melynek lényege, hogy ostobán, naívan "elvekhez" ragaszkodva, "hűségből", vagy csak tehetetlenségből, vakságból, balfaszságból kitart a megbukó hatalom mellett és harcol az elkerülhetetlenül győztes új hatalom ellen, saját nemzeti érdekeit feláldozva):

"Orbán: A józan ész és a szélsõségek közt kell választani"
"Egy olyan ország elõtt, mint Magyarország, ahol a dühös emberek száma nõ, két út áll: az egyik a szélsõségeké, amelynek a vége káosz, a másik pedig a józan ész útja - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke..."
"Szerinte a mai Magyarországon a dühös emberek száma nõ, lassan kiszorul a politikai ésszerûség a vitákból,..."

Tehát ezek szerint a Jobbik képviseli az irracionális szélsőséget, a Fidesz pedig az ésszerűséget, most kimondottan a domináns nagyhatalmakhoz való viszony ("csatlós-viszony") kérdésében?
Nem éppen, ha összevetjük ezekkel:

Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, 2009 október 21. Washingtoni Kossuth Ház:

"Kapitális hibának nevezte, hogy Magyarország jól kitapinthatóan oroszbarát színben tűnt fel, a magyar politikai garnitúra az utóbbi években engedett az orosz politikai nyomásnak és üzletelt Oroszországgal. "Ez különösen az Egyesült Államokban nem javított a Magyarország kiszámíthatóságába vetett hiten" - fogalmazott.

Kiemelte: Magyarország a jövőben is hangsúlyosan kívánja felvállalni a transzatlanti értékeket. A NATO-ról mint stratégiai szövetségről beszélt, annak kollektív védelmi szerepe kapcsán fontosnak mondta, hogy "sikerüljön az amerikaiakat katonai, sőt, nukleáris katonai értelemben Európában tartani".

Oroszországot úgy jellemezte: külpolitikájában egyre több birodalmi ösztön fedezhető fel, belpolitikájában pedig egyre autoriterebb irányítási formákkal lehet találkozni. Az Obama-adminisztráció szerinte szemmel láthatóan még keresi önmagát Oroszország viszonylatában; egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kormány politikáját a meghirdetett újraindítás vagy bizonytalanság, tisztázatlanság jellemzi.

Az sem világos, hogyan viszonyul Washington Közép-Európához. Szerinte egyfajta közép-európai lelki állapotot tükröz az amerikai rakétavédelmi tervek eltörlése miatt érzett lengyel és cseh sértődöttség; "most fontosak vagyunk vagy nem vagyunk fontosak Amerikának"? Leszögezte: Oroszországgal együtt kell működni, de világos elvi kereteket rögzítve; nincs összhangban a Nyugat, a NATO, az európai demokráciák értékeivel az a felfogás, hogy Oroszország érdekszférát határoz meg, és katonailag is beavatkozik szomszédai sorsába. Az energiaforrások kapcsán kiemelte: nem lehet elvitatni egyetlen ország jogát sem arra, hogy diverzifikációt hajtson végre; "enélkül nem lesz Európa emancipált helyzetben Oroszországgal szemben"
."

Azzal most ne is törődjünk, hogy amit az oroszok szemére vet, az minden nagyhatalomra igaz, tehát hogy van érdekszférája, és hogy az USÁ-é jelenleg az egész világra kiterjed, az oroszokkal szemben rengeteg országban tart fenn katonai támaszpontot és több kontinenssel odébb háborúzik olajéért, bankjaiban tisztára mosható kábítószerpénzért, ezt szemforgatóan demokráciaexportnak nevezve. Vagy hogy Európa nem képes még egy darabig meglenni orosz energia nélkül, és ez esetben kár ugatni. A fő kérdés nem ez, bár Németh és a Fidesz alkalmatlanságát már ez is jelzi, hanem az, hogy megint az utolsó csatlós szerepkörét erőltetik egy látványosan összeomló domináns nagyhatalom oldalán és ugatnak az egyik értelemszerűen felértékelődő utódhatalom ellen, ami közelebb van és amitől függünk, amely átmenetileg akár döntőbíró, vagy fontos tényező lehet térségünk civakodó kisebb országai között.

Lássuk a Europe2020 francia kutatóintézet legújabb elemzését, amely már régebb óta jelez előre USA és brit államcsődöt lényegében AZ IDEI ÉV VÉGÉRE:

Globális rendszerválság – Útelágazás előtt az Európai Unió 2010-ben: tettestárs, vagy áldozat a dollár összeomlásában?

A globális rendszerválság 4. és 5. fázisa napról napra bontakozik ki (a globális szétzilálódás). Mindenki látja, hogy az USA kontrollálhatatlanul a fizetésképtelenség örvényébe került és az elit tehetetlen, nem teszi meg a szükséges lépéseket. Az előrejelzett államcsőd közeledik, a dollár zuhan, a tőke menekül az országból, csak még nincs nyjltan kimondva, de eljön annak is az ideje.
AZ EU még választhat, hogy az összeomló Nyugati Tömb romjai alatt akar-e maradni az USÁ-val, vagy a felálló új többpólusú világrend egyik kulcsszereplője akar lenni. Az USA államkötvényeit semmilyen komoly szereplő nem vásárolja, se az olajexportálók, se a kínaiak, se az oroszok, gyanús, hogy a FED strómanjai maguk vásárolják, tehát dübörög a bankóprés. A világ többi része nyíltan tárgyalja, hogy milyen valutakosárral kell az összeomló dollárt helyettesíteni.

Végül az intézet azt javasolja az EU-nak, hogy az oroszokkal, kínaiakkal, indiaiakkal és brazilokkal sürgősen tárgyaljon az USA bukása utáni jövőről, ha nem akarja, hogy róla tárgyaljanak a részvétele nélkül.


Drámai közeljövőkép, mely szerint a domináns világhatalomnak percei vannak hátra az oroszok pedig egyike a felértékelődő hatalmaknak, ezek közül a hozzánk legközellebbi.
A Jobbik külpolitikai elvei között régóta szerepel a jó viszony a felsorolt új felemelkedő hatalmakkal, tehát az utolsó csatlós öngyilkos szerepét nem a Jobbik, hanem a Fidesz külpolosai szánják országunknak, bármit is állít Orbán Viktor a józanok-irracionálisak szereposztásról!
Még egy felmerülő belpolitikai vonatkozás, hogy amennyiben valóban összeomlik az uSA még a magyar választások előtt, ennek minden földrengésszerű gazdasági következményével világszerte, így nálunk is, az hogyan befolyásolja a hazai választási erdményeket??? Van már a Jobbiknak árnyékkormánya? A ma szélsőségese a holnap középereje, a mai "szalonképes" jobboldali erő a holnap szerencsétlen megvetettje lehet...

Az utolsó csatlós szerepkör halálos vonzását a nagyvilágban mások is érzékelik, van aki kikerüli, van aki nem.

Az utóbbira jó példa Griffin, a Brit Nemzeti Párt elnöke, aki most rohant be lélekszakadva a máris süllyedő Titanic jegypénztárába, hogy még feljuthasson a hajóra. Öröm látni, hátha lepasszolhatjuk ezt az utolsó csatlós szerepet, mint a vicbbeli púpos a púpját. A Europe2020 szerint komoly nemzeti bankok közül már csak a Bank of England vásárol USA államkötvényt - eszerint most a britek vannak lemming-üzemmódra kapcsolva.

Az időben végrehajtott átállás, az utolsó csatlós-szerep ésszerű elutasítása friss példája viszont a törököké. Dobják az évtizedeken át nyilván öszeszorított fogakkal, az ország AKKORI érdekében vállalt stratégiai szövetséget Izraellel és nyilván burkoltan annak látványosan bukó nagy támogatójával/gyarmatával is, ennek jegyében normalizálják kapcsolataikat az örményekkel és párbeszédet kezdenek a kurdokkal, valamint szorosra fűzik kapcsolataikat az oroszokkal. Előbbi kettő esetében csökkentik támadási felületeiket, amiket a dühös Izrael bosszúból kihasználhatna, utóbbival nyilván együtt kell működniük a haláltusájába kezdő közelkeleti kis latorállam, a Veszett Kutya megfékezéséért, hogy ne vigye magával a pokolba az egész, vagy a fél világot.
Ha már az első világháború végén nem követtük a török "testvérek" példáját, legalább most tegyük meg.

A külpolitikai szövetségek kérdése a nemzeti érdek racionális képviselete alapján döntendő el és kell hozzájuk egy naprakész tájékozottság a világ eseményeiben.
A Jobbik vezetése, külpolitikai stábja e téren kormányképesebb, érettebb, mint a "nagy" Fidesz.

(A nyíregyházi Jobbik-alelnök szerencsétlen történelemfelfogásának mai változatát érdekes, perverz módon ma a "szalonképes" jobboldali nagypárt képviseli...
Érthetően maga Lipusz Zsolt se híve az amerikaiakkal és Izraellel való szövetségnek, sőt, de azt hiszem, ezzel máris túl sok szót pazaroltam rá.)

2009. október 14.

Csendes második Trianon, lassan, de biztosan

"Újabb olaszliszkai támadás, magyar nő az áldozat

"Folyamatosan meglopták, ezért feljelentést tett a rendőrségen egy olaszliszkai asszony. Emiatt az egyik helybeli cigány asszony sértve érezte magát, és fényes nappal a nyílt utcán nekitámadt. „Úgy fogtok járni, mint a tanár!” – kiabálta a rasszista cigány asszony Szögi Lajos tiszavasvári tanár néhány évvel ezelőtti meglincselésére utalva. Sajátos véleményét aztán a következőképpen nyomatékosította: „Meg kell ölni minden magyart! A te házadon is nemsokára fekete zászló fog lógni a magyar helyett!”

Bővebben a mai Magyar Hírlapban "
----------------------------

Ide passzol:

http://index.hu/bulvar/hirek/2009/10/14/leganezta_a_romanokat_a_mizsei_rendorparancsnok/

"A Bács-Kiskun megyei Lajosmizsén egyre több gondot jelent a megnövekedett bűnözés, írja a Délmagyar.hu. A betelepülő román vendégmunkásokkal a bűncselekmények száma egyenesen arányosan növekszik: 2009 első félévében 199 bűncselekmény ügyében indult nyomozás, ami jelentős növekedés a korábbi időszak bűnügyi statisztikáihoz képest.

Az elkövetők nagy része román állampolgár: alkalmi munkásként tartózkodnak a városban, főként mezőgazdasági munkákat vállalnak, írja a lap. Tarnóczi László őrnagy, a lajosmizsei rendőrörs vezetője a bűnügyi helyzet romlásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "öt meg tíz éve is sok román volt itt, de most még többen vannak. Az újabb csoportok érkezésével folyamatosan növekszik a létszámuk, ez pedig egyenesen arányos a bűncselekmények számával."

A rendőr-őrnagy meglehetősen élesen fogalmazott a románokhoz köthető bűnözés növekedésről. "A tavalyi év második felében és az idei első felében tagadhatatlan az összefüggés a vendégmunkások és a bűncselekmények között. Egyre több a román, egyre több a gané" - mondta Tarnóczi László."
----------------------------------

Tegyük hozzá ehhez a nemrégi hírt az alföldi tanyákat birtokló, fehér rabszolgákat tartó cigányokról és kirajzolódik a kép a hanyatló magyar etnikumról, amely még a Trianonnál neki meghagyott medence-közepi rezervátumát se képes tartósan belakni, amely kivonult saját csonkaországa falusi hátországából a városi panelbe és városkörnyéki zöldövezetekbe, amely korábbi élettere alapját, a vidéket átengedi a romáknak és románoknak. (kb. ugyanaz a kultúrkör).

Ez a civilizációk spengleri végzete, az elpuhult kultúra demográfiai öngyilkosságot követ el, helyét a primitív, vitális szomszédok töltik be, eleinte beszivárogva, majd amikor elég erősnek érzik magukat, a volt gazdák aktív kiirtásába kezdve. Ez se csak egy nagy akció keretében képzelhető el, a Csereháttól az Alföldig szórványosan apránként, lassan, de biztosan vágják el cigányok a hátramaradt magyar öregek torkát, némelyiket feldarabolva, megerőszakolva. Zajlik egy csendes honfoglalás, azaz dehogyis egy, többféle népség is foglalja ezt az egy hont. Eltérő stratégiákkal, melyik lakóparkkal, kaszinóval, melyik üres alföldi tanyákat bagóért felvásárolva, a volt nemzet maradékait rabszolgasorba taszítva. "Alulról" és "felülről" egyszerre. Az első Trianon is éppígy következett be, ugyanezek a népségek követték ugyanezt a stratégiát, melyik alulról, melyik felülről. Az ország hivatalos elitje a most zajló második (végső) Trianonban is éppúgy alszik és bűnösen kollaborál, mint elődje az elsőhöz vezető folyamatokban.

Szeretném remélni, hogy ezt a második Trianont még meg tudja állítani napról-napra erősödő nemzeti újjászületési mozgalmunk, a Jobbikkal, a hazafias szervezetekkel, rádiókkal, blogokkal, bármivel.
Egy halvány reménysugár, hogy a magyar nemzeti radikalizmus, illetve önvédelem épp akkor tudott három képviselőt küldeni az egyébként hosszabb távon felesleges és káros Európai Parlamentbe, amikor például a lengyelek mindkét euroszkeptikus pártja kiesett abból is, meg a Szejmből is. (Mert a miénktől történelmi szerencsék és egykor nem alvó nemzeti elitje miatt sokkal vitálisabb lengyel társadalom jól tudott élni az uniós csatlakozás rövidtávú, átmeneti előnyeivel. Hosszabb távú előnyök viszont nem lesznek.) Továbbá, hogy a nagy jobboldali párt vidéki tömegei és káderei vigyázó szemüket már rég a Jobbikra vetik, a Jobbik szabja az irányt és eddig helyesen.
Nincs sok időnk a teljes eltűnés elkerülésére, ez a 24. óra utolsó perceinek egyike.

2009. október 12.

A Jobbik komolyan gondolja - egy párt, amely nem növekedési demagógiával kampányol!

A Jobbik tovább fokozza meglepetésünket, nem marad elszigetelt akció a múltkori pártelnöki cikk a fenntartható csökkenésről, a növekedés lehetetlenségéről, a Barikádon tovább forszírozzák a témát, eszerint ez tudatos stratégia???!!!:

"Fenntartható csökkenés - avagy tabudöntés Jobbik-módra "

"Jó lenne ráébredni végre: a légy sem azért repül neki mindhalálig az ablaküvegnek, mert nem tudja kinyitni az ablakot; számára maga az üveg láthatatlan, ezért fel sem merül más lehetősége, mint újra és újra próbálkozni ott, ahol az átjutás teljességgel lehetetlen. Mi viszont gondolkodó emberi lényekként beláthatnánk, hogy a megszokott úton nem megy tovább. Jöjjön hát a paradigmaváltás!"

Ezt a párt környezetvédelmi kabinet vezetője írja, gondolom, ha a kampányért felelős vezetők nagyon veszélyesnek tartanák, nem lenne neki megengedve.

Én személy szerint nagyon is veszélyesnek tartom...
Bátran bírálja saját választóikat, választás előtt!:

"Ma még azonban óriási szakadék tátong az elvek és a valóság között. Olyan ez, mint amikor „nemzeti érzelmű” honfitársam egy-egy újabb gőzleeresztő demonstráció és zászlólengetés után, mint aki jól végezte dolgát, autóba pattan, és – lássuk, miből élünk! – elmegy a legközelebbi multinacionális üzletlánchoz egy karton szlovák tartós tejért. Ugye érzik a hasonlóságot a fenti példával? Na így nem fog menni. Ennél már egyszerűbb, ha odaállunk a tükör elé, és szemközt köpjük képmásunkat."

Petőfit hasonlóért megverték a választói és persze nem jutott be. (Természetesen nem tartalmilag hasonlóért, csak saját választóinak bírálatáért.)

Drukkolok, hogy ez az őszinteségi roham legyen ragadós, vagy ha nem lesz, akkor legalább a Jobbik ne zavarja el magától szavazóit. Hátha kiderül, hogy van elég sok ember, aki hasonlóan látja, hogy ez így nem mehet tovább és nem növekedési demagógiára adja szavazatát. A haza megmentéséhez őszinte beszéd, a helyzettel, katasztrófával való őszinte szembenézés kell, de nagy kérdés, nem bukik-e el a demagógiához szoktatott népképviseleti rendszer csapdájában a nagy kísérlet. Drukkolok, aggódok...

2009. október 7.

Nem mind arany, ami fénylik: Makovecz

Egy kis profilbővítés gyanánt ide is felteszem egy régi mániámat, amivel több internetes fórumon sikerült őszinte megrökönyödést keltenem, hol hazafias "mieink" körében, hol derék konformista lokálpatrióták közt, akik büszkék rá, hogy a mesternek köszönhetik városuk "új arculatát". Én ismerve a helyzetet, sajnálom őket, hogy nem tartották meg a régit...

--------------------------------------------------------------

Érdemes felidézni, miért is érkeztünk mostanra egy várható, sőt zajló nagy gazdasági-társadalmi-ökológiai összeomlás küszöbére. Tévúton jár az emberiség, ennek a tévútnak, a jövőfelélő, létrontó berendezkedésnek pedig alapvető ideológiai alapjai is vannak, vagy legalábbis téves, rossz irányba vivő ideológiák társulnak az önpusztító gyakorlahoz. A múltban éltek, "éltünk" organikusabban is, fenntarthatóbban is, de ezeket a fenntartható(bb), organikus(abb) életmódokat, emberi közösségeket rendre lezüllesztették, szétverték a "haladóbb" ragadozó életmódokat terjesztve, ennek szükségességét rendszerint haladásideológiával, modernizációs maszlaggal is alátámasztva.

Konkrétan az építészet, urbanisztika terén egy érdekes jelenség, hogy maga az építészet, építőmesterség még jó ideig tisztességesen végezte a maga dolgát akkor is, amikor már jól benne jártunk a fenntarthatatlan modernizációban, az ipari forradalomban. Az építészeti modernizmus megjelenéséig az építők természetesen változó divatok szerint (bár ez inkább csak a felsőbb rétegek megrendeléseit érintette) alapvetően alkalmazták az emberiség évezredek alapp felhalmozott tudását az építésről, alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz, éghajlathoz, nagyrészt helyi építőanyagokat használtak és természetesen épületeik funkcionálisak és esztétikusak voltak egyszerre. Az épületek túlnyomó része a tágan vett "népi" épjtészet kategóriába esik és magától értetődően organikus volt, tehát szervesen nőttek bele az egyes épületek a "kihaló" régiek foghíjaiba, mint a fák az erdőben. Nem valami csoda folytán, ennek nem utolsó sorban energetikai oka is volt, ha már ez a fórum egyik fő témája, egyszerűen az emberek energiaszegény korszakokban kénytelenek voltak spórolni az erejükkel, energiájukkal, építőanyagaikkal. Sokkal egyszerűbb, célszerűbb, kényelmesebb volt organikusan építkezni, beilleszkedve a környezetbe, nem egyénieskedni, önkényeskedni.

Még az ipari forradalom korának építészete is ennek folytatója, a zsúfolt nagyvárosok hibáiért, a bérkaszárnyákért, a füstös gyárakért nem az építészek felelősek, hanem a telekspekuláció, az önzés, kizsákmányolás. Az építészek a nekik szabott szűk korlátok között (minél több lakást kell kihozni egy telekből, tehát gangos bérkaszárnya) továbbra is organikusan dolgoztak, a 19. sz-i városrészekben jobban érezzük magunkat, mint a modernizmus egyre pusztítóbb hullámai által elkövetett falanszterekben. (Persze egy hagyományos faluban, vagy kisvárosban még inkább.) Az ipari építészet is produkált lenyűgöző dolgokat, miközben tárgya természetesen hosszú távon fenntarthatatlan. De maga az építészeti tudás, hozzáállás nem volt a fenntarthatatlanság oka, vagy része. Minden épületet beillesztettek környezetébe, kellemes, ember számára vonzó, egyben messzemenően funkcionális tereket hoztak létre. (ahol kellett, ott ijesztőt, pl. börtön belseje...) Mindez ORGANIKUS volt.

Nagyjából az I. világháború után szerveződött meg az építészeti modernizmus agyréme, lényegében a politikai világszétverő mozgalmak (az egyszerűség kedvéért nevezzük bolsevizmusnak) építészeti megjelenési formájaként. A modernista építészet-szétverők zöme eleinte nyíltan is a balos pártokkal, mozgalmakkal tartott, ezt frazeológiájuk, kiáltványaik is kifejezték, egy részük viszont már kezdettől volt olyan okos, hogy pártok- és politikafeletti áruként adta el modernista építészeti, urbanisztikai utópiáját, mint Le Corbuisier. Másoknak a II.világháború alatt, után jött meg az esze és váltottak át a sovány szocialista tábornál sokkal zsírosabb kapitalista piacra, ekkor korábbi marxista rizsáikat szögre akasztották.
Talán Spenglernek volt igaza, hogy a nyugati civilizáció nagyjából a 19. század végére ért zenitjére, ekkor törvényszerűen jelentkezett az az általános dekadencia, ami egy-két évtizeden belül végetvetett annak, hogy az alapvetően fenntarthatatlan gyarmatosító-ipari gazdasági alapokon egy alapvetően fenntartható szemléletű (bár nem mindenben fenntartható gyakorlatú!) építészet, városépítészet létezett. A létrontó civilizáció végső dekadens szakaszába lépve már aktívan elkezdte saját felépítményét is pusztítani, az őrült, öngyilkos modernizációs ideológia az élet annyi területe mellett az építészetet és ennek következményeként a korábbi alapokon épített környezetet is elkezdte szétverni. Itt most ugornék egyet, nem elemzem részletesebben a modernizmus bűneit, de az alapvető baj vele az, hogy eredendően önkényes, hogy őrültül szakít az évezredek alatt felhalmozott szakmai tudással, a józan ésszel, hogy Tabula rasát csinál, hogy mindent gyűlöl, ami régi, ami természetes (ami két láb, tehát rossz, a négy láb, a „modern” az jó). Nem meglepő, hogy a modernizációs dühöngés az építészetben is ezt hozta, hiszen ugyanezt tette minden téren, a család szétverésétől a TSZ-esítésig és még sorolhatnám.

A szadista tudáspusztítás fontos eleme volt az építészképzés szétverése, az építészek már nem ismerkednek meg felkészülésük alatt a régi korok tudásával, ami persze fő ellenségként van agyukba mosva, tehát az emberiségellenes utópisztikus ideológia romboló hatása mellett már csak az elveszett, kiirtott tudás híján se képesek szépet és jót építeni. („Szépet” nem is akarnak a modernisták, mert a normális emberi szépségfogalom ellentéte, a sterilitás , emberellenesség kultikus céljuk. Gúnyolódnak a természetes emberi szépségeszményen.)

Tehát ugorjunk most, mert célom eljutni Makoveczig. (szakirodalom a modernizmus bírálatáról található, alább megadok pár linket)

Az építészeti modernizmus a tömegek körében sosem volt népszerű és egyes konzervatív elitcsoportok saját hatalmi körükben (magán lakóhelyük, intézményeik, városaik területén, stb,.) több-kevesebb sikerrel ellen is álltak neki. Nagyjából a 60-as évektől jelentkezett tehát egy széleskörű lázadás a modernizmus ellen, ennek eredményei azonban legalábbis felemásak, de inkább sikeresen eltérítették őket a veszélyeztetett, ravasz modernisták. Az ellenállás egyik látszatsikere a műemlékvédelmi mozgalom volt, de ezt ügyesen eluralták maguk a modernisták és a skanzenszerűene megőrzött egyedi épületeket, vagy negyedeket sterilen kipreparálják „korszerű” környezetükben, vagy ha lehet, még meg is erőszakolják modernista üveg-beton-műanyag betoldásokkal, „korszerűsítésekkel”.
Ettől sokkal fontosabb sikerük, hogy ők maguk (egy részük) álltak az antimodernizmus élére és deklarálták, hogy a „modernizmus halott”, az új varázsige a posztmodernizmus lett. Ez azonban épp annyira lett meghaladása a modernizmusnak, mint amennyire a posztkommunista káderek jelentettek új minőséget a kommunistákhoz, tehát korábbi önmagukhoz képest. Egyszerűen fordítottak egyet a köpönyegükön és az üzlet ment tovább. A posztmodernizmus ugyanazt a modernizmust folytatta tovább más eszközökkel, sokkal helyesebb lenne posztkockaizmusnak nevezni. A klasszikus modernizmus dogmakészletéből ugyanis csak egy felszíni dogmát, a szögletes, egyszerű geometriai formákhoz (téglatest, kocka) való görcsös ragaszkodást dobták ki ballasztként, megmaradt azonban az alapdogma, az önkényesség, a fittyet hányás a természet törvényeire, az éghajlatra, az emberi igényekre, a józan észre, szépérzékre és a szakítás az emberiség építészeti hagyománykincsével.

Tovább folytatták, sőt minden korábbinál esztelenebb szintűre fokozták a sztárépítészek személyi kultuszát. (nem függetlenül a más területeken is zajló jelenségtől, színészek, énekesek, sztármenedzserek) A posztmodernisták egyik különösen durva vadhajtása, korunk dekadenciája magasfoka, a pusztuló civilizáció egyik legdurvább építészeti jelensége a dekonstruktivizmus, ami már teljesen nyjltan kimondja, hogy célja a szétverés. Nesze paraszt, fizess nekem sztárgázsit azért, hogy tönkreteszem a lakóhelyed, élettered! A dekonstruktivista ideológusok, filozófusok egyetemi katedrái a megérdemelt kényszerzubbony helyett mindent elmondank korunkról, kilátásainkról.
A király meztelen, az utcán maszturbál, és ha be akarnánk csukni a szemünket, a Gondolatrendőrség fogpiszkálóval kitámasztja a szemhéjunkat...

Egy másik változata az önkényes, ugyanazt más eszközökkel folytató (poszt)modernizmusnak a magát „organikus építészetnek” hazudó irányzat. Már a korai posztmodernizmus egyik jellegzetes trükkje volt, hogy a kockaizmussal való látszatszakítás jegyében előkaparták a korábbi, modernizmuselőtti építészeti elemeket. Ezeket azonban nem az eredeti, hagyományos módokon használják, hanem dísznek pakolják fel alapvetően önkényes, a hagyományt továbbra is elvető építményeikre. A tradícióra csak „utalnak”, a hagyományos épületelemekkel valójában gúnyolódnak. Meggyalázzák őket. Ez egy még perverzebb bánásmód a régi tudással. Itt kell megjegyeznem, hogy természetesen a modernizmus elleni lázadást nem száz százalékban sikerült a maga uralma alá vonnia a „poszt”-kádereknek, voltak, vannak őszinte „csendes forradalmárok”, akik azzal lázadtak a falanszterdogmák ellen, hogy amennyire tudták, tovább folytatták a korábbi korok természetes, valóban organikus, hagyományos építészetét, vagy igyekeztek előkaparni még megmaradt töredékeiket és ezekből elkezdeni újjáteremteni, éltetni a hagyományt. Nem öncélú hagyománytiszteletből, hanem mert a hagyományban a célszerű, a gazdaságos, a jó, a fenntartható építés módszerei élnek. Az igazán hagyományos építés fenntartói és újjáélesztői az építészszakma páriái, kivetettjei, nagyon gyakran eredetileg hithű modernista-posztmodernista képzettséggel, pályájuk elején sikeres modern művekkel, majd a megcsömörlés, igazságkeresés után csendes munkával, a szakmai fórumok által kiátkozva, vagy agyonhallgatva. (kivéve egyes piaci réseket, konzervatív milliomosok, trónörökösök megrendelése, stb, akad pár ilyen, szűkebb körben azért híres tradícionalista építész-”sztár”, pl. Andres Douany)

Tehát az „organikusok”, közte leghíresebb hazai „organikus” építészünk, külföldön igazából egyedül ismert építészünk, Makovecz Imre TIPIKUS POSZTMODERNISTÁK. A „poszt-”-nak abban az értelmében, hogy lényegében ugyanaz más eszközökkel. Nem kocka, nem üveg (bááár... néha plexi, sőt más MŰANYAG díszítőelemek, jó nagy darabok) nem beton (azazhogy dehogynem, mennyi ronda nyers , csupasz betonfelület van Makovecznél!), hanem fa, kő, föld. De mindez mire és hogyan...

Makovecz a modernista-posztmodernista beteges építész-sztárkultusz legfőbb hazai, illetve magyar nyelvterületi megtestesítője, kevés kisember, vagy „kisértelmiségi” tudná megnevezni Fintát, vagy más ortodoxabb modernistát, de amelyik átlagmagyar egyáltalán tud építészt megnevezni, azok zömének Makovecz ugrana be. E személyi kultuszt ő maga kelti, igényli, élvezi. Igaz, ettől még építhetne szépet, jót, organikusat, akár hagyományosat is.
De hagyományosat elvből nem épít. Megtéveszti a közvéleményt és híveit, amikor a tradícióról, a népi építészetről halandzsázik, mert az ő épületei semmilyen vonatkozásban nem folytatásai a tradíciónak, a népi építészetnek. Igaz, hagyományos, vagy népi elemeket alkalmaz épületein, de tipikus posztmodernista módon ezeket gyakran inkább kigúnyolja, meggyalázza, bár ezt az ügyes csonagolás, vagy egyszerű vakság miatt tisztelői nem veszik észre. Vagy meggyőzik magukat, hogy „csak én lehetek hülye, mellettem mindenki éljenzi a király új ruháját, akkor biztos rosszul látok”.
A hagyományos elemek gyalázására, méltatlan felhasználására kiragadott példák a kettévágott és szembefordított két felű parasztház, a profán, világi épületeken alkalmazott szakrális templomtornyok, vagy a tojáshéjból kikelő, fejbenyilazott templomtorony-csibe egy sportuszoda épületén. Tipikus posztmodernista „geg”-ek.
A modernizmus és posztmodernizmus önkényessége, mindenáron való meghökkenteni vágyása tipikusan jelen van Makovecznél, a kitekert formák mindig a használhatóság, a funkcionalizmus, az olcsó, elérhető árú karbantarthatóság rovására mennek. Hiszen nem a megrendelő a fontos, hanem a zseniális építész, a Mester, akinek emlékműve az adott épület, ahol mellesleg néha mondjuk kulturális rendezvényeket is tartanak (csak nem lehet a színpadot látni a zseniális ágas-bogas oszlopoktól...), vagy úsznak benne, vagy mást csinálnak. Pedig igazából elég lenne, ha csak az Alkotó Géniuszt tisztelnék e Szentélyekben...

Könnyű összevetni bármilyen funkciójú épületét egy ugyanilyen funkciójú hagyományos épülettel a modernista pusztítás előtti korból, gyakran ugyanazon a településen és azonnal leleplezdik előttünk a Mester, hogy mennyivel többre mennénk egy olyan épülettel, építésszel, amely, aki a régi hagyományt folytatná, az aban megtestesülő tudást alkalmazná. Nem konzervativizmusból, múltbarévedésből, hanem mert egyszerűen akkor tudtak szebbet-jobbat, fenntarthatóbbat, gazdaságosan karbantarthatóbbat csinálni.
Hab a tortán Makovecz kapcsolata misztikus irányzatokkal, nevezzük úgy, destruktív szektákkal. Sosem tagadta, hogy a Rudolf Steiner -féle antropozófia-mozgalom híve, épületeiről szóló halandzsáiban visszaköszön annak misztikus szóhasználata, gyakorlati megoldásaiban a nem praktikus és nem szép elemek erőltetése gyakran ilyen ideológiai alapokon áll. Pl. az idétlen gyepes földhányások épületei talapzatánál, gyakorlatilag a földig érő tetők aljánál, még belvárosi környezetben is.
A modernizmust-posztmodernizmust bíráló tudósok (kiemelem Salingarost) egyik megfigyelése, hogy e destruktív álépítészeti irányzatok sikeres becsomagolási technikájának egyik legnagyobb győzelme, hogy hagyományos, bevett vallások, kiemelten keresztény felekezetek templomai tömegesen készültek, készülnek az ő alapvetően kerszténységellenes, emberellenes ideológiát megtestesítő módszereikkel. Ez a PR egyik csodája, ez Makoveczre is teljesen igaz. Ha beleásunk az ő steineri hitébe, vagy csak alaposabban megszemléljük épületeit, látni fogjuk, hogy ez valami nagyon nem keresztényi dolog. Nem tartozik igazán rám, ez legyen a templom-megrendelő felekezetek ügye, de érdemes lenne megnézniük, kikkel dolgoztatnak. Jellemző, hogy Makovecz mennyire profanizálja a templomtornyokat világi épületeken.

Egy további nagyon sikeres PR-csomagolási példa Makovecz életművéből, hogy sikeresen öltötte magára a „Nemzeti, Magyar Építész” imázsát. Határon túli magyar közösségeknél, vagy csonkahoni ellenzéki, jobboldali vezetésű önkormányzatoknál épp a hazafiasság tüntető kifejezésének eszközévé vált, hogy a „magyaros” Makovecztől rendelnek épületet. Miközben az igazi magyar hagyományos építészetnek nem folytatója, hanem sokszor kigúnyolója. Kivételek akadnak, egy-két épülete ne eredetieskedett, hanem lényegében másolt régi mintákat, ezek legalább kjvülről jobbak is letttek termése átlagánál. A hagyomány tudásanyaga még szolgai másolás esetén is jobbat eredményez, mint az önkényes posztmodernkedés, ál-organikuskodás.
Az „organikus” jelzővel csak visszaél Makovecz, az igazi organikus épületek példáit a hagyomány nyújtja, ezt kell folytatni, újjáéleszteni.

Zárásként a globális erőforrásválság, a megkezdődött gazdasági-társadalmi-ökológiai összeomlás fényében a túlélést, kiutat kereső emberiség számára az építészet, urbanisztika (de sokkal inkább „ruralisztika”) területén is radikálisan végetér a létrontó civlizáció ámokfutó gyakorlata. A modernista-posztmodernista álépítészkedés hála Istennek nem folytatható, forrás sem lesz hozzá és semmilyen téren nem szolgálja ki a fenntarthatóan élni kényszerülő emberek igényeit. Nem utolsósorban sokkal energiaigényesebbek is az önkényes hagyománytagadó épületek, városok, megoldások, ez igaz Makovecz épületeinek zömére is. Igaz, hogy a látványos, nagy fenntartási költségű épületek a korábbi, organikusabb korok módszereivel se lesznek fenntarthatóak az energiaszegény jövőben (katedrálisok, kastélyok, paloták, bármennyire is régebbi technológiákkal épültek) de a modernista tornyházak, vagy a Makovecz-féle feleslegesen két templomtoronnyal is megdrágított faluházak sem. Makovecz épületeinek botrányosan nem praktikus volta, gyors pusztulása jól illeszkedik a modernista építészet irodalmában jól ismert „beteg épület” (sick building) jelenségbe.
A király meztelen! Makovecz Imre nem organikus, nem hagyományos építész!
Nem jó építész. Nem zseni. Hagyjuk a fenébe.

Pár kiindulópont az építészeti hagyomány felélesztéséről, a modernizmus kritikáról szóló irodalomhoz:

Hagyományos építészet és városépítészet

Kiemelten javaslom a Katarxis-t, ez egy jó bevezető. Angolul nem tudóknak a képek is sokat mondanak!

2009. szeptember 30.

Van vezérünk, győzzön a Jobbik!!!

Elképesztő, hihetetlen, ilyen a mesében sincs!
Vona Gábor Barikád-beli programrovatában a pártelnök fejéből teljes fegyverzetben kipattant egy olyan nemzeti program, amely teljes mértékben a globális erőforrásválság tudatosságán alapul a másik pillér, a nemzet, mint közösségi együttélésünk legmagasabb kerete megvédésének, helyreállításának fontossága mellett.
Legmerészebb álmaimban se mertem hinni, hogy mostanában ilyet hallunk, olvasunk magyar politikustól!
Még arra a formális népképviseleti rendszerünkbeli alapvető csapdára is merészen fittyet hány, amely miatt azt hihettük, hogy politikus sose kampányolhat életszínvonalcsökkenést igérve! (de ő ezt messze nem bajnais módon, a kamatszivattyú hazai működtetői módján teszi)
íme, előállt az őszinte politikus, aki népszerűségméricskélés nélkül szembenéz a drámai helyzettel és nem remeg a keze, amikor irányt mutat! Ez már nem politikusi hozzáállás, ez egy Vezető, egy Vezér (nem érdekel, mi a szó német megfelelője...), a kor megtermette akit meg kellett teremnie.

Ismételten kimondja a kampány kezdete előtt, mely kampányban bal és jobboldali komprádorjaink a Szent Növekedés demagógiájával versenyeznek, hogy:

"a világ jelenlegi helyzetében inkább fenntartható csökkenésre kell berendezkednünk."

"A multinacionális tőke extraprofitéhségét nem lehet már kielégíteni, a manapság hangoztatott fenntartható fejlődés csupán délibáb. Az erőforrások fokozatos kimerülésével jobb, hogy ha a fenntartható csökkenéshez kezdünk hozzászokni, amely azt jelenti, hogy a gazdaság szabadrablását megfékezzük, és visszatérünk az emberek a gazdaságért elvtől a gazdaság az emberekért elvhez."

Éljen Vona Gábor! Van jobbik, a Jobbik!!!

Ezt teljes terjedelmében olvasni kell, és persze saját erőnkből hozzájárulni a megvalósításához:

Vona Gábor: Ökoszociális nemzetgazdaság (Rend, Jólét, Ébredés - 35. rész)
2009-09-29 11:44 barikád.hu

"Rend, Jólét, Ébredés. Ezzel a hármas jelszóval indítok heti rendszerességgel cikksorozatot, de nem a magam szórakoztatására, hanem hogy vitára ingereljek, hogy problémákra világítsak rá, hogy megoldásokat keressek, és hogy kiutat találjak. Hiszem, hogy Magyarországra szebb jövő várhat. Hiszem, hogy többre vagyunk képesek, és többet érdemelünk a jelenleginél. Hiszem, hogy semmi másra nincs szükség, mint hitre, erőre és akaratra. Jóistenbe és nemzetbe vetett hitre, a magunk erejére és tenni akarásra. Most útjára bocsátandó írásaimmal bizonyítani kívánom, hogy a magyarság számára nem vágyálom a rend, a jólét és az ébredés. Sőt, csupán a kezünket kell kinyújtanunk érte. Első lépésként egymás felé."

35. rész: Ökoszociális nemzetgazdaság

A történelem eszmék és az azokhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági berendezkedések folytonos változása. Az társadalomtudósok között vita tárgya, hogy mi hajtja előre a folyamatokat: az eszme alakítja a társadalmat vagy a gazdaság az eszmét, stb. Én ugyan „eszmepárti” vagyok, de ebben a kérdésben sem vagyok szektás, azt hiszem, hogy az emberi kultúra annál jóval komplexebb, mint hogy egy-egy folyamatábrával modellezhető legyen. Egy biztos, nekünk, akik most élünk ezen a bolygón, egy történelmi korszak végén kell helytállnunk. A globális kapitalizmusnak vége, ahogy az ahhoz kapcsolódó (neo)liberális piacgazdaságnak, a fogyasztói társadalomnak, a multinacionális tőke világuralmának és ezzel a liberális demokráciának is. Hogy merrefelé tart majd a világ, még a jövő kérdése. Lehet, hogy az a gigantikus tőkekoncentráció, amely mohóságával saját lufiját pukkasztotta ki, valamilyen átalakuló trükk segítségével átmenti hatalmát, lehet, hogy a rendszer sikeresen korrigálja magát, de az is elképzelhető (sőt, jelenleg a legvalószínűbb), hogy az emberi létezés továbbrohan a szakadék felé, addig, amíg abba alá nem zuhan, örökre.

A multinacionális tőke szabad mozgására – pontosabban szabadrablására – épülő globális kapitalizmusnak valóban megkongatták a vészharangját. A gazdasági fejlődés ilyen erőltetett menetére az emberiség és a glóbusz nem képes tovább. Nem beszélve arról, hogy ez a nagy globális felfutás ugyan valóban komoly gazdasági adatokat produkált, de annak haszonélvezője szinte kizárólag a nemzetközi pénzügyi szektor volt, miközben az emberek fizikailag és lelkileg is megnyomorodtak, a társadalmi szakadék a világban tovább nőtt, bolygónk pedig egyre sűrűbben és egyre vészjóslóbban ad immunválaszokat az emberiség újabb „bábeli lázadására”. A világpolitika eddigi válaszai kétfélék voltak: vagy a struccpolitika – nálunk Pató Pál úrról nevezte el Petőfi – vagy pedig a látszatdöbbenet, vagyis hangzatos, csinnadrattás konferenciák a világ elkeserítő helyzetéről, amelyet rendre egy hatalmas zabálás követett valamelyik multinacionális lánc luxushoteljében. A résztvevők diadalmasan jelentették be a fenntartható fejlődés koncepcióját, de egyrészről arra nem tudtak válaszolni, hogy ki fogja majd a multinacionális tőkét megregulázni, azt meg nem merték bevallani, hogy a világ jelenlegi helyzetében inkább fenntartható csökkenésre kell berendezkednünk.

Persze felmerülhet a kérdés: mi magyarok, miért is foglalkozunk a világ bajával, amikor van nekünk éppen elég saját? A válasz nagyon egyszerű: azért, mert a világ baja a mi bajunk is, sőt, a világ baja leginkább rajtunk fog lecsapódni, ha nem teszünk meg – akár elsőként a világon – megfelelő óvintézkedéseket. A kiindulási alap már többször elhangzott: a globális kapitalizmusnak vége. Ehelyett a lokalizmus időszaka vár ránk, vagyis a helyi, önfenntartó gazdaságok és társadalmak, illetve azok hálózataira épülő nagyobb, szerves egységek ideje. A jövőben az élelmiszertermelés, az értékesítés, a közbiztonság, az energiaellátás és más területek szervezésében egyre több feladat hárul majd a lokalitásokra. Globalizmus helyett lokalizmus, de mi legyen a liberális piacgazdaság helyett?

A liberális piacgazdaság és a globális kapitalizmus ikertestvérek, egymást feltételezik. Ha az egyiknek vége, a másik is értelmetlenné válik. A szabad versenyre – vagyis az erősek, a nagytőkések erőfölényének korlátozhatatlanságára – épülő gazdasági rend a szemünk láttára mondott csődöt, hiszen szétzilálta a társadalom mélyszöveteit, de helyettük nem adott semmit, csupán lehetőséget, hogy az emberek feláldozzák magukat a multinacionális tőke oltárán. A bátortalan és a globalizmussal kollaboráló európai és hazai polgári politika szerint a liberális piacgazdaság helyett vissza kell térnünk a szociális piacgazdasághoz. A gondolat szép és andalító, körülbelül olyan, mint azt mondani a francia forradalom után, hogy térjünk vissza a lovagkorba. Romantikus, de hatalmas baromság. A szociális piacgazdaság nem más, mint a liberális piacgazdaság plasztikai sebészettel megszépített változata, amely ugyan ideig-óráig szépen mutat, de csupán a felszín más, a mélyréteg ugyanaz. Csak idő kérdése, hogy lentről a szenny mikor csúfítja el újra a felszínt. Aki ma szociális piacgazdaságról beszél, azt mondja: fogalmam sincs, mit kellene tenni, úgyhogy menjünk vissza a múltba.

Ma ökoszociális nemzetgazdaságra van szükség. A szó talán nehézkes, talán idővel találunk jobbat, de itt és most a lényeg a lényeg. A multinacionális tőke extraprofitéhségét nem lehet már kielégíteni, a manapság hangoztatott fenntartható fejlődés csupán délibáb. Az erőforrások fokozatos kimerülésével jobb, hogy ha a fenntartható csökkenéshez kezdünk hozzászokni, amely azt jelenti, hogy a gazdaság szabadrablását megfékezzük, és visszatérünk az emberek a gazdaságért elvtől a gazdaság az emberekért elvhez. A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok alá kell vetni. Ezt jelenti az ökoszociális nemzetgazdaság.

Öko, mert a gazdaság mohósága tönkretette a környezetet. Itt nem csupán olyan hagyományosan zöldnek mondott politikai és társadalmi megfontolásokra gondolok, mint környezettudatos életforma, takarékos energiafelhasználás vagy megújuló energiaforrások, hanem a tájvédelemre, a vidékmentésre, a kisebb, élhető emberi közösségeknek, a falvak felvirágoztatására. Szociális, mert a politika és a gazdaság célja nem önmaga, hanem az ember. Itt sem csupán tisztességes bérekről van szó, hanem az élhető élet megteremtésének biztosításáról. A globális kapitalizmus ugyanis olyan ütemben használta fel humán forrását, az embert, hogy annak szellemi-lelki-fizikai regenerálódására sem hagyott módot, a futószalagok szétverték a családokat, a kisebb és nagyobb közösségeket. Az alapvető, egyetemes emberi értékeknek és a minőségi szemléletnek kell visszaadni az őt megillető helyet. Nemzetgazdaság, mert a legnagyobb természetes közösség, amely történelmi fejlődéssel bír, és amely ezáltal egységként kezelhető társadalmi, kulturális és jelen esetben gazdasági szinten is, az a nemzet. Ez sem annyit jelent csupán, hogy a multinacionális cégekkel és a nagy nemzetközi folyamatokkal szemben védjük és segítjük a hazai munkavállalót, vállalkozót és termelőt, hanem azt is, hogy az állam aktívan beavatkozik a nemzet érdekében a gazdasági folyamatokba, a nyersanyagkincset, a stratégiai ágazatokat, a gazdasági irányítást nemzeti kézben tartva, vagy ha kell, abba visszajuttatva.

Az ökoszociális nemzetgazdaság elsőre grandiózus, talán egyesek számára megvalósíthatatlannak tűnő vállalkozásnak tűnik. Én optimista vagyok, hiszen az emberből az életéért való küzdelem extrateljesítményt képes kihozni. Ez igaz emberek közösségére, egy nemzetre is. Magunk, szeretteink és utódaink életéért kell küzdenünk. A kiárusító politikának helye, a csak szavakban bátor, de tettekben gyáva politikának meg értelme nincs többé. Kell, hogy legyen jobbik…

(A szerző a Jobbik elnöke)

barikád.hu

2009. szeptember 29.

Szemkilövető EU!!!

Hihetetlen, Hitler, Sztálin kismiska az EU-hoz képest! Megint románok grasszálhatnak egyenruhában Budapest utcáin, talán most ki is rámolják a Nemzeti Múzeumot!!!
A szervezet hivatalos honlapja: http://www.eurogendfor.org/
Ébresztő!!!
Mellesleg: Európa sok országában van csendőrség. Nálunk a csendőrséget javasló egyetlen párt náci???
---------------------------------

Ki hallott a Velseni szerződésről?
Egy kapott levél.....
2009.09.27, 19:59 Nemzeti Hírháló

Levelet kaptam amit közzé kell tenni, mert a Velseni Szerződésről magam sem hallottam eddig!
BG

Közeledik az október 3. ír szavazás a Liszaboni Szerződésről. Ez önmagában is jól kivillogtatja az Európai Unió anti-demokratikus jellemét, hiszen tavaly már szavazott az ír nép és most csak azért kell ismét szavaznia, mert akkor merészelt NEM-et mondani a Liszaboni Szerződésre. Múltkor már írtam az Liszaboni Szerződés bevezetésének néhány fontos következményeiről, most egy olyanról írok, amiről még kevesebben tudnak.

Jelenleg az a helyzet az európai országokban, hogy csak a nemzeti rendőrség léphet fel a polgári zavargások ellen. Ugyanis, jelenleg még nem az EU hatásköréhez tartoznak a nemzeti belügy és rendészeti intézkedések, hanem az országos kormányok hatásköréhez. Tudjuk, hogy ez Magyarországon nem sokat jelent, de azt is tudjuk, hogy Magyarország már nem igazán egy jogállam. Azonban, még Magyarországon sem merészelt a gengszerváltás óta egy kormány sem idegen rendfenntartó erőket bevetni hívatalosan a magyar tüntető polgárok ellen. Ismétlem: "hívatalosan"... érti, aki akarja! Nos, ez nyomban meg fog változni a Liszaboni Szerződés bevezetése esetén.

Nagyon kevesen tudják (az európai médiák szinte nem is számoltak be erről...), hogy ugyanazon a napon amikor Liszabonban hívatalosan megszületett a Liszaboni Szerződés, azaz 2007 október 18-án, létrejött párhuzamosan egy másik szerződés Velsen holland városában, az ú.n. Velseni Szerződés. Ezt akkor helyben és diszkréten aláírták az európai kormányok bankárseggnyaló képviselői és szó sem volt népszavazásról vagy akár csak arról, hogy az országos parlamentek elé legyen terjesztve ez a Velseni Szerződés, ami arról szól, hogy az EU létrehoz egy úgynevezett "European Gendarmerie Force" szervezetet, azaz "Európai Csendőrség"-et. A Velseni Szerződés pontosabban arról szól, hogy olyan utcai zavargások esetében bármelyik európai országban és különösen azok ellen, amelyek az Európai Unió intézkedései ellen irányulnának, a helybeli kormány "segítségül" hívhatja a tömegoszlatásra szakosodott Európai Csendőrséget. Ahogy már mondtam, jelenleg Európában a nemzeti alkotmányok nem engedél yezik az országos kormányokat idegen rendfenntartó erőket bevetni saját népük ellen és ezért is vette eddig körbe ekkora csend a Velseni Szerződést; ez nyomban meg fog változni, ha a Liszaboni Szerződés bevezetésre kerül, mert akkor az országos belügy és rendészeti intézkedések törvényszerűen is Brüsszel irányítása alá kerülnek.

Jelenleg az Európai Csendőrség francia, holland, olasz, portugál, spanyol és... román csendőrökből áll. Katonai szervezés jellemzi az alakulatot és nem csak a szokásos tömegoszlató fegyverekkel (gumibot, könnygáz, vízágyú...) vannak felszerelve, hanem éles lőfegyverekkel is.

Az Unió elképzelése szerint, polgári zavargások esetében hatékonyabban lehet fellépni a tömeg ellen, ha az oszlató erők idegen tagokból állnak.

Ezt már jól tudták és alkalmazták is annak a másik "Unió" idejében, amit Szovjet Uniónak neveztek és amit ugyanazok az immár több, mint két évszázados és világuralomra törekvő bankárdinasztiák hoztak létre a huszadik század elején, mint később az Európai Uniót...

Mézesmózes


--------------------------------

Ezen nem lehet mit filózni, az EU gőzerővel halad a szuperállammá válás útján, a tagok önálló államiságának megszüntetése felé. Üstben fővő békák vagyunk, a legrosszabb, hogy ez esetben velünk még meg is szavaztatták "mocsarunk" (azaz nemzeti szuverenitásunk) lecsapolását, az üstbe önként léptünk be. Fel se tűnik, hogy az aktuális héten, hónapban épp mennyi erodálódott nemzeti önrendelkezésünkből. Ha egy csapásra vennék el tőlünk mindezt, még mai roncsolt társadalmunk is 56-ot csinálna, fellázadna, de ilyen alattomosan, apránként észre se vesszük, mikor verik a láncot a nyakunkra.
A nemzetközi csendőri erő egyértelműen csak azt jelentheti, hogy pl. ha magyarok lázadnának legközelebb egy Gyurcsány-féle kormány disznóságai ellen, jöhetnek a román szemkilövők, vagy spanyolok, vagy franciák.
Ki tudja biztosan cáfolni, hogy a gyurcsányi szemkilövetésben nem voltak máris ott??? Ismerjük az idegen nyelven kommunikáló rendőrökről a pletykát. Ha nem héberek voltak, lehettek az eurozsandárok is, a szervezet már EU-belépésünk előtt létezett. Van olyan forgatókönyv, hogy Gyurcsány lehetne legközelebbi EU-biztosunk, ha ő ott nem valami persona non grata, hanem megbecsült europolitikus, akkor nem zárok ki semmit! Látjuk, hogy zsarolják, fenyegetik az EU vezetői, komiszárjai az íreket, cseheket, mindenkit, aki szólni mer a szuperállam ellen. Mikor vesszük észre, hogy ez egy minket lenyelő szörnyeteg és már most is alig a lábunk lóg ki a szájából, máris alig képzelhető el, hogy visszamászunk a fogai között!

Ami a pesti Nemzeti Múzeumot a következő adandó alkalommal esetleg már végre sikeresen kifosztó román egyenruhásokat illet, ha valakinek ez retorikai túlzásnak tűnne, gondoljon az iraki Nemzeti Múzeum nemrégi kifosztására a világ vezető demokráciájának oda is demokráciát exportáló békehadserege által!

2009. augusztus 30.

Melegszik a helyzet

13 nagykövetség állt ki budapesti melegfelvonulás mellett

Két dolgot is felvet a jelenség. Az első, hogy mint rég jóslom, a fidesz tagjai, képviselői egy olyan politikai erőtérben vannak, ahol a fideszes bázist, az "alul levőket" már régóta a Jobbikkal és más hazafias erőkkel fémjelzett irányvonal vonzza, orientálja, míg a pártvezetés kitart a PC, Európapárti, neokon stb. szalonképes irányvonala mellett. Ez csak pártszakadáshoz vezethet, ha a hazafias bázis nem veszi át a hatalmat a pártban, vagy Orbán nem áll az élére a szélsőjobbosítási mozgalomnak a fideszen belül. Ékes Ilona az egyik első feltűnő dezertálni készülő fideszes.

A másik dolog, hogy már nyíltan banánköztársaságként kezelnek minket a globális PC-terror helytartói, nagyon nem szokás nagykövetségeknek belepofáznia állomáshelyük országos belügyeibe. Még a látszatára sem ügyelnek, hogy formálisan mi szuverén ország lennénk. Az összehangolt akció nem véletlen.

érdemes kicsit elcsámcsogni ezen a mondaton:
"Nyílt levélben [1] fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz és a parlamenti pártok vezetőihez a Magyar Helsinki Bizottság is azért, hogy jutassák kifejezésre: fontosnak tartják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű polgárok másokkal egyenlő jogait és emberi méltóságát."

Korábban már hivatkoztam itt a precedensre, ahol az amerikai bíró egymillió dollárral csökkentettea Woody Allennek "jó hírneve megsértéséért" megítélendő kártérítést, elfogadva az alperes védője érvelését, hogy a köztudottan saját nevelt, adoptált lányával nemi életre lépő illetőnek egyáltalán nincs jó hírneve.
Csak én gondolom, hogy a buzifelvonulás résztvevői az emberi együttélés normáiba ütköző viselkedésükkel rendszeresen magukat fosztják meg emberi méltóságuktól?


MSZP: a Fidesz hívja vissza Ékes Ilonát az emberi jogi bizottságból!


Ha a Fidesz lenne szíves eleget tenni a maszop felhívásának, nem kizárt, hogy meglenne a Jobbik első parlamenti képviselője...
Nyilván érzik ezt a Fidesznél is, ezért nem reagálnak.

2009. augusztus 24.

Itt a megváltás!

Lehet, hogy az alábbi megbotránkoztatja egyes olvasóimat, de nem Tóta W.-t akarom utánozni. Magával a szentkoronatannal szemben nincs semmilyen kifogásom.

"A MAGYAROK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK KIÁLTVÁNYA!

Felszólítjuk az Államfőt az Országgyűlést és a Kormányt, hogy október 23-ig kezdje meg az alkotmányos rend helyreállítását!

2 Hónapon belül meg kell indítani az alkotmányozás folyamatát az alábbiak szerint:

A Szent Korona a magyar állam folyamatotonosságát és függetlenségét, a nemzet egységét megtestesítő jogi személy. Teste a magyar nemzetnek, az ország testének, a földnek, a víznek, a levegőnek és az energiának is jelképes megjelenítője, ezért minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség.. A Szent Korona e minőségében a teremtett világ, a természet törvényeinek elsődlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendő magyar nemzedékek létfeltételeit biztosítja. Az alkotmány a Szent Korona intézményétől semmilyen módon el nem választható.

Az alkotmány történelmi képződmény, azon időszakban is fejlődött, amíg a jogfolytonosság csorbult, így maradéktalanul magába foglalja minden erkölcsi, kulturális és jogi fejlődésünket.
A Magyarok Szövetsége a magyar nemzet nevében az alaptörvény megvitatásával és elfogadásával helyre kívánja állítani a történeti alkotmány jogfolytonosságát.

Az új alaptörvénynek többek között tartalmaznia kell:
1. Kisebb, kétkamarás országgyűlés felállítását
2. A választott képviselők visszahívhatóságát
3. Az önkormányzatok és társadalmi szervezetek gazdasági és politikai függetlenségének biztosítását.
4. Az elszakított területeken élő magyarság magyar állampolgárságának helyreállítását
5. Tegye lehetővé az alkotmány nyugvásának időszaka alatt a nemzeti érdek súlyos sérelmét okozó szerződések felülvizsgálatát.

A további követeléseinket hetente sajtótájékoztató keretein belül magyar és angol és német nyelven közzé tesszük, a sajtóhoz és diplomáciai testületeknek eljuttatjuk.

Amennyiben a hatalmon lévők nem ismerik el a magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának folyamatát 2009. október 23-ig, akkor alkotmányjogi jogos védelemre, polgári engedetlenségre hívunk mindenkit!

Kérünk minden egyént és társadalmi szervezetet, aki ezzel egyetért, hogy ezen követelésünkben csatlakozzon hozzánk! "

-------------------------------------------------------------

A dolog felvet pár kérdést.
Az első, hogy tényleg ilyen erősnek érzi-e magát a MSZ, hogy elég rövid távú ultimátumot ad a hatalomnak, különben irgumburgum. Intő példa, amikor Orbán adott hasonlót a kormánynak a takarodásra az önkormányzati választási győzelme után, aztán nem lett semmi. Tekintélyvesztés úgy felszólítani, hogy nincs utána szankció. Ami meg a tömegtámogatást illeti, szerintem a mai magyar társadalomban még nem mozgat meg valami nagyon nagy tömegeket a szentkoronatan. Egy dolog, hogy hányan mennek ki a pusztai rendezvényre, egy másik, hogy elég-e ez a támogatottság a politikai rendszer komplett átalakításához. Szerintem még nem.

Azt is eltéveszthetik, ha az összes párt ellenes propagandájukat a Jobbikra is értik, mert még saját tömegbázisuk jókora részében is megfér a Jobbik, Gárda és Magyarok Szövetsége-szimpátia. Inkább munkamegosztásban, de minimum békés egymás mellett élésben kellene gondolkozniuk. A jobbik stratégiája bölcsebbnek tűnik, nem becsülik túl az erejüket, nem adnak idei ultimátumot, Vona kedvenc mondása a még nem tudatára ébredt kétharmadról simán bejöhet, ha a válság így halad előre, de nem szabad rohanni, a kétharmad zöme még nem tudja, hogy mennyire "jobbikos" lesz nemsokára. (nem a Jobbik a lényeg, hanem az az irány, amit ma a pártok között a Jobbik képvisel, a nemzeti önállóság, megmaradás programja). A civil szférában meg képviselheti a Magyarok Szövetsége, de akkor ne akarjon párttá válni.
Láthatóan birkózik Vukics azzal, hogy formálisan nincs valami hivatalos vezéri tisztsége (mint amilyen pl. a "pártelnök"), így ezzel az "alapító kezdeményező" címmel kínlódnak, ami kicsit furcsa. Miért nem választatja meg magát elnöknek, tiszta víz lenne a pohárban.

A konkrét javaslatok némelyike azért elgondolkodást igényel ám, így szép lózung.

Kiragadom pl. az önkormányzatok függetlenségét, főleg a gazdaságit. Helyeslem az alapgondolatot, de akkor nyilvánvaló, hogy független gazdaságilag akkor lesz egy önkormányzat, ha egy vasat se kap az államkaszából. Kimondottan egészséges fejlemény lenne abból a szempontból, hogy akkor főleg a depressziós társágekben a kisvárosi polgármester úrelvtárs megszűnne az égimanna helyi elosztócsapjának csaposaként élet-halál ura lenni, mint a vadnyugati filmekben a helyi főmaffiózó, akivel senki nem mer szembeszegülni. Alig várom. Ekkor a polgármester leszállna a választói közé, egyszerű halandóvá válna a mai feudálkommunista istenkirályból, elszámoltatható lenne a helyi adófizetők részéről, mert más forrás felett nem is rendelkezne.
De ezzel automatikusan együttjár, hogy az összes olyan ma önkormányzati intézményt le kellene adniuk az államnak, amelynek fenntartására ma az államkasszából jön az apanázs. Kórház, iskolák, bármi. Az állam nem lőcsölhetné az önkormányzatok nyakába azokat a feladatokat, amiknek arra nem lenne pénze.

Tehát nem tudom, a MSZ lelkes programalkotói is így gondolták-e ezt, mint én.

Egyelőre kicsit a magasban lebeg a nemzeti megváltás programja, én hiányolom alóla a talapzatot, amelyben pl. kifejtenék, mi vezetett a mai válsághoz és milyen jövőképük van. Nem tudunk meg semmit a Szövetség szentkoronás sámánjainak felfogásáról pl. az erőforrásválságról. Sokan értelmezhetik úgy ezt a kiáltványt, hogy ha a kormány, a köztársasági elnök, a parlament stb. reszketni méltóztatik és annak rendje módja szerint, fülét-farkát behúzva eltakarodik a sunyiba és átadja a helyét a Magyarok Szövetségének (és akkor Vukics lesz a Magyar Királyság Alapító Kezdeményezője?), akkor rövid úton minden megoldódik, jórafordul, a Szentkorona kb. frigyládaként fog őrködni a magyarok felett, ellenségeit kiirtja, jólét lesz és Hawaj.

Nem kéne egy helyzetelemzést és komolyan vehető programot is letenni, mielőtt a teljes elitet szólítjuk fel takarodásra? (amit persze, hogy megérdemelne, csak ne felejtsük, a népet nem lehet leváltani és bármennyire is fáj, még az elit is mi vagyunk valamilyen fokig)

Nem kéne megfontolni, hogy a királyi út vágyával szemben még a legszebb programról is tudni kell fáradságos munkával meggyőzni a népet, melynek üdvéért elvileg mindent teszünk?

A Magyarok Szövetsége úgy tudja, hogy ez már megtörtént?

Komolytalankodnak ilyen fontos kérdésben.

2009. augusztus 18.

Orbán Viktor a Csúcson

Az ország hallhatóan recseg-ropog, családok tömegeit lakoltatják ki, gátlástalan gyilkosságsorozat mutat gerjesztett etnikai polgárháború réme felé, eközben talán sokakban merül fel, hogy a hivatásos politikuselit vagy lop, vagy egyéni egzisztenciájával van elfoglalva, miközben az ország katasztrófába rohan és csak civil önszerveződések, illetve a hatalom sáncain kívüli párt foglalkoznak sorskérdésekkel.

De van még remény, nicsak, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője nyitólapon szerepel egy napilap elektronikus kiadásában, ráadásul sokat sejtető címmel, most nyilván irányt mutat a csüggedő népnek, merre a kiút a drámai helyzetből:


ORBÁN VIKTOR A CSÚCSON

Nem mindennapi kalandra vállalkozott Orbán Viktor. Feleségével, Anikóval megmászta Ausztria legmagasabb csúcsát, a híres Grossglocknert. Az eseményhez egy jeles dátum adta az apropót: felesége születésnapját ünnepelte a Fidesz elnöke az osztrák hegyi expedícióval.

"Nagyon büszke vagyok Anikóra, bebizonyította, hogy remek kondícióban van, és úgy érzem, én sem vallottam szégyent. Komoly fizikai próbatétel egy ilyen túra, nem is teljesen veszélytelen a drótokba, kötelekbe kapaszkodva, egy jókora hátizsákkal "súlyosbítva", méterről méterre előrejutni. Szerencsére nem lett izomlázam, mert itthon az első utam a Rudas fürdőbe vitt, ahol kértem egy jó masszázst" – mondta a Fidesz elnöke, akinek annyira megtetszett a hegymászás, hogy elhatározta, amint teheti, télen is meghódít egy nagyobb csúcsot.
Magyar Hírlap Online



Bravó, Viktor, te aztán a kor ütőerén tartod az ujjad, alig várom, hogy kétharmadhoz juttathassalak a szavazófülke magányában, nyilván sok millióan érzünk így!

2009. július 17.

Jólét konyec - liberalizmus konyec

Az alábbit az Index Pek Oil fórumán inspirálta egy "soknevű" kolléga (a modi rendszeresen kitiltja kendőzetlen hozzászólásaiért)
------------
EndLózung:

Ha az olaj elfogyásával ez a sok faszság is eltűnik esküszöm nem fogom sajnálni. A nagy liberális "coming out"-ok időszakát éljük...

"Ugyanakkor az SZDSZ nem volt hajlandó beengedni olyan témákat a politikájába, amelyek a kivívott szabadság minőségét biztosítják. Ilyen például a nők elnyomott helyzete, vagy éppen a fogyasztóvédelem kérdése. A romák körüli konfliktusok esetében ellenálltunk még az érdemi vitának is olyan megoldásokról, mint például a családi pótlék iskolába járáshoz kötése, vagy a segélyek egy részének természetbeni, közüzemi számlák törlesztésére juttatása. A polgárőrség megerősítésének elvetése csak azt eredményezte, hogy paramilitáris, szélsőjobbos alakulatok jöttek létre. A valódi válaszokat próbáltuk identitáskampányokkal helyettesíteni. Aki ezt szóvá tette, az megkapta az antiliberális stigmát."
--------------------------------------

Igen, szinte biztosan csak az erőforrásválság az oka a hazai pártpolitikai paletta földcsuszamlássszerű átrendeződésének is (aminek több látványos felvonása még előttünk áll, a szocik megsemmisülése, majd a Fidesz szakadása a "természetes kétharmadhoz" tartozó mezei hadak és vidéki káderek, illetve a fentebb dúsuló libsik között).

De antimagyar bálint csak nagyon óvatosan bontogatja az igazság részleteit, ez a coming out csak egy fél láb kidugása még a homályból.
Pl. úgy próbál elemezni, hogy egy büdös szót nem veszteget holmi "zsidókérdés"re, anélkül pedig szadi-történelmet elemezni enyhén szólva reménytelen.

Egyébként régi sejtésünk bizonyítéka, ha antimagyar Retkes elleni vádját ("az új elnök a legvadabb SZDSZ-ellenes vádakat böfögi vissza, és kér értük bocsánatot a társadalomtól") komolyan vesszük és elfogadjuk, hogy a szadi-roncs új pünkösdi elnöke valóban "jobboldali" duma- és gondolati paneleket használ.

Tézisünk úgy hangzott, hogy a hazai komprádorelit a globalizáció folyamatainak (a bogári értékszivattyú) kiszolgálásából él meg, a szerencsétlen hülye senki kisembertömeg meg próbál belemerülni nyomorult kis fogyasztásába, amíg teheti. (akinek nem inge ne vegye magára, nem minden kisembere szerencsétlen és agyatlan hülye, bár az elitben másból, mint komprádorkodásból nemigen lehetett megélni...)

Amint az erőforrásválság, legkiemeltebben, mint legfontosabb szűk keresztmetszet, az olajcsúcs miatt ez a modell nem megy tovább, a ránkzúduló, fokozatosan növekvő káoszban a jólét talaján tenyészett liberális elveket a köznép és az elit egyre nagyobb rétegei akasztják szögre, illetve dobják ki és válnak egészségesen rendpárti "nácivá".
A volt liberális kemény mag egyes tagjai egyénileg némileg megelőzték korukat, tipikusan személyes érintettség miatt, leggyakrabban a cigánykérdésben.
Pl. falun vett házat a libsi zenész-életművész (Wahorn András) és múló hóbortból "gazdálkodni" kezd a nagy kertben, de szembesül vele, hogy a cigányok mindent ellopnak. Vagy az ismert véresszájú zsidó (antikommunista, de sokat nácizó) történész családja úri befektetésként, polgári stratégiából Tokaj-Hegyalján, Olaszliszka határában vesz szőlőbirtokot, aztán jön a tanárlincselés...
(Ungváry Krisztián: A mi kis falunk - Az olaszliszkai lincselésről)

Az első fecskék után a volt liberális tábor, szadi-tagok, szimpatizánsok, sőt pártaktivisták egyre nagyobb része szembesül korábbi világnézete, politikai felfogása komplett csődjével, a realitásokkal való abszolút inkompatibilitásával. A józan ész a többségnél azért felülírja a dogmákat, felfogásuk némi belső válság után igazodik a helyzethez és előttünk áll a jelenség, hogy antimagyar bálint vádja végső soron, némi megszorításokkal, de igaz is lehet.
A libsi dogmák híveiként maradnak a valóban paranoiás őrültek, akiket pető fémjelez, akik paranoiája egyébként kollektív.

Ez egy nagyon közveszélyes lelkiállapot, mert ezek a népen akarnak ilyen helyzetekben bosszút állni, amiért a nép és a valóság nem hajlandó az ő dogmáiknak engedelmeskedni.
Mivel a valóságot nem lehet legyilkolni, vagy más módon bosszút áállni, marad a nép, a társadalom nagyjából normális zöme.
Ilyenkor a veszett őrülteknek kapóra jön, ha adódik egy gonosz hódító, akinek lelkes kiszolgálójául jelentkezhetnek a többség sanyargatásában, népirtásában, stb.

Analógiák a hazai ávósok, a salamon morel-félék, vagy hogy tömegkultúrás példát hozzak, az Utolsó Császár c. filmből a császár nővére, aki a hódító japán légierő pilótaruhájában grasszálva kegyetlen tekintettel dicsekszik, hogy indul Sanghajt (saját hazáját) bombázni. A motiváció ott ugyan nem ideológiai alapú, de kb. ugyanezt nézem ki most petőből, antimagyarból. Pető szülei ugyanezen oknál fogva voltak ávós hóhérok.
Remélem, most nem jön olyan idegen hódító, akiknek örömmel lehetnek az önkéntes hóhér-szolgái saját hazájuk (?) népe ellen, bár ha netán mégis, azok mégcsak nem is lesznek nekik "idegenek"...

2009. július 5.

Alakul

A legújabb események tükrében nem lehet nem észrevenni, hogy klasszikus forradalmi helyzet van kialakulóban Magyarországon.
Itt természetesen nem arra gondolok, amire az utcai tüntetések veterán látogatói és az ilyesmiért rajongók közül sokan, hogy utcai megmozdulásokkal kéne forradalmat csinálni csak azért, mert valakikre nagyon haragszunk. Csak ilyentől sose lenne forradalom.
A forradalmi helyzet olyankor áll elő, amikor - és itt simán, szégyen nélkül bedobhatnám akár az annak idején még nemzedékemnek is tanított vulgármarxista definíciót: a nép nem akar a régi módon élni, a hatalom nem képes a régi módon kormányozni.
Más szavakkal is ki lehet fejezni, de még ez is simán megállja itt a helyét.
A forradalmakat megelőző tipikus gazdasági alaphelyzet, hogy tömegeknek rendül meg az egzisztenciája, vész oda a megélhetése, vagy egyszerűen csak sokuk számára nem jut ennivaló, illetve általában életszínvonaluk nagy zuhanását élik meg, igazán komoly formában még nem következett be, ha az élesebben látók számára már ki is rajzolódik a megfordíthatatlan efelé sodródási trend és ha a tömegek is érzik már ezt a lekük mélyén.
De még csak érzik és nem TUDJÁK, ebben a lelkiállapotban pedig még bőven van helye az önáltatásnak, a reménykedésnek, hogy még minden jobbrafordulhat. Ekkor még lehet hinni, hogy a Jó Cár mindent helyrehoz, csak el kell zavarni a bitorló álcárt, aki nem is az előző Jó Cár törvényes utóda, csak szélhámos.
Ettől még Orbán nyugodtan készülhetne a trónra.

A teljes médiaközvetítés melletti rendőrakció, amit a Reakció elég találóan jellemzett úgy, hogy "Vona Gábort, a Jobbik elnökét szombaton előállították a rendőrök a „Hogyan csináljunk a gárdistákból Gandhit?” fedőnevű akció keretében.", nyilvánvalóan a hatalom által Orbán Viktornak kiosztott pofon.
Tóta W. ezt nagyon nem találta el. A hatalom gonosz, de annyira nem hülye, hogy ne tudná az ilyesmi hatását kiszámítani, csakis arra tudok gondolni, mint sokan mások a blogoszférában, hogy meg akarják osztani a jobboldalt és meg akarják akadályozni a fideszes kétharmadot.

Ez azonban nem minősíti sem a Jobbikot, sem a Gárdát, mindenki tegye a dolgát a szereposztás és saját lelkiismerete szerint és e téren a gárdisták jól vizsgáztak, a békés tiltakozás és annak brutális szétverése során viselkedésükben és arcukon egyértelmű bizonyítékát láttuk erkölcsi magasabbrendűségüknek.
Az igazság oldalán állnak, az igazság az ő oldalukon áll.

Túl a tiltakozó megmozdulás teljesen törvénytelen betiltásán és a véres rendőrakció kiprovokálásán, amelyben fizetett provokátorokat is alkalmaztak a titkosszolgálatok (MNO: "A hírTV tudósítója egy alkalommal sem észlelte, hogy a rendőrökre is üvegeket hajigáló, s a tévé riporterét fejbe találó garázdák előállítására kísérletet tettek volna a rendőrök. Ehelyett a hírTV észlelése szerint rendre azokat vitték el, akik békésen ültek a füvön. "), maga a gárdabetiltás a paragrafusrágás és elvont filozófálás felett álló igazabb értelemben vett törvénytelenség.

Ebben a vonatkozásban van , vagy alakul erősen máris a forradalmi helyzet. Miszerint a hatalom ugyan saját érdekeiben alkalmazza a törvény betűjét (vagy módosítja pillanatnyi érdekeihez, lásd holótagadás tilalmára törekvés) és formálisan ehhez joga is van, azonban a széles tömegek már nem fogadják el a papíron levő törvénnyel való ilyen visszaélést. Valódi legitimitása az ilyen hatalomgyakorlásnak már nincs.
Hazafias szemmel, mint volt veterán fidesz szavazónak fájdalmas, hogy a Fidesz ehhez lényegében csatlakozik még ellenzéki pozícióból is, ők nem a törvény betűjére helyezve a hangsúlyt, hanem olyan formális okoskodásra, amelyben ugyan elvileg más körülmények között lenne igazság, de a mostani, egyre rendkívülibb helyzetben nincs.

Ugyanis az olyasféle fideszes érvek, hogy az állam erőszakmonopóliuma a jogállamban megőrzendő, meghogy a Gárda egy politikai párthoz kötődik, jelenleg már nem érvényes, hanem hamis érvek, miközben önmagukban más körülmények között lehetnének igazak.
De most nem azok. Az állam erőszakmonopóliumával ugyanis kizárólag a kormányzat bűnei ellen joggal tiltakozó békés polgárok ellen él vissza, a közvéleményt joggal felháborító bűnöző elemek, rétegek, illetve gyakorlatilag egy egész élősködésre szakosodott etnikum megfékezésére ezt nem használja fel, e kötelességét bűnösen és szándékosan elmulasztja (külföldi érdekek szolgálatában).

A Fidesz még a legutóbb is nemzetiszín pántlikás globalizátor pártként foglalt állást a vidéki közbiztonság kérdésében, "Vörös Gárdának" minősítve azt a fogcsikorgatva kikínlódott szerencsétlen szoci javaslatot, ami nyilvánvalóan a Jobbik hatására, de persze a Jobbik csendőrség-koncepcióját kiherélve, elbalfaszkodva települési őrségek létrehozását vetette fel.
A Fidesz nem a szoci változat felvizező jellegét és dilettantizmusát bírálta (még nem döntötték el a szocik, hogy az őrségnek lenne-e lőfegyvere, ha nem, akkor minek az egész), hanem globalista polkorrekt módon az egészet.
Tehát még annyi politikai intelligencia sem volt a Fideszben, mint a szocikban, hogy ha tetszik, ha nem, a népakaratot kell elfogadni, muszáj a Jobbiktól tanulni. Még a szocik is felfogták, a Fidesz egyelőre nem. Szégyen.
És hol a Fidesz alternatív, konstruktív javaslata e téren, ha az eddigieket elveti? Sehol! Huszadrangú csip-csup ügyekkel foglalkoznak a párt megszólalásaiban, a sorskérdéseket hanyagolják, vagy azokban nemzetellenes álláspontot foglalnak el és várják a kétharmados sültgalambot. Remélem, meg fogjuk őket leckéztetni a szavazófülkében.

Pártfüggő a Gárda.
Igen, és normális körülmények között, illetve hosszú távon ez nem éppen ideális, ez nem maradhat így örökké. De miért nem állt a kezdeményezés mellé más párt, például a Fidesz? A népakarat az, hogy ha az állam hivatalos rendőrsége nem védi meg a lakosságot a hivatássszerű, életmódszerű bűnözőktől (illetve azokat ajnározza), akkor ésszerűen saját kezébe akarja venni az önvédelmet. Ez egy elementáris erő, aki útjába áll, az előbb-utóbb el lesz tiporva, a Jobbik élére állt ennek, a Fidesz szembehelyezkedik vele. Hivatkozhat a törvény élettelen betűjére, a tankönyvi demokrácia, meg jogállam szerinte szép elveire, de a realitás az elviselhetetlenné romló közbiztonság és az, hogy egy társadalom organikus módon védekezik.
Ha megérik a helyzet, hogy a társadalom ( a nemzet, politikai nemzet értelemben, tehát nemzeti kidsebbségeket nem kirekesztve), a pártok zöme híve lesz a nemzeti önvédelmi képesség helyreállításának, közte egy önkéntes civil területvédelmi, rendfenntartási és katasztrófaelhárítási erő működésének, akkor a Jobbik elengedheti majd a Gárda kezét. Addig azonban, amíg más pártok nem vállalják fel ezt a feladatot ebben a nemzeti sorskérdésben, addig örüljünk, hogy van egy, csak egy párt, amely megtette.

Hogy mennyire nem simogathatjuk meg a nemzetiszín pántlikás globalizátor Fidesz fejét ez ügyben, arra intő jel, hogy már megint Trianon-szag terjeng a levegőben, miközben komprádor elitünk az új globális válsághelyzet küszöbére jutva újra totálisan szétverte honvédelmi képességünket, területrabló soviniszta szomszédaink nagyon is tudatosan készülnek ellenünk.
Érdekes jelenség, hogy most köztük, akiket ma is a potenciális, vagy inkább folyamatosan aktív Kisantanthoz sorolhatunk, épp a legkisebb Szlovákia veri a legharciasabban a tamtamot, de a lényeg, hogy az EU-integrációhoz fűzött remények e téren a látók számára teljesen szétfoszlottak:

„A Duna túloldaláról egyre erősebben érezni az irredentizmus leheletét”

Miközben a mi komprádor kormányunk betiltja a Gárdát és komprádor ellenzéke annak örül, meg a holótagadás gyalázatos törvényjavaslatát is csak formai kifogások, meg taktikázás miatt szavazza le, de biztosítva a kormányt, hogy tartalmával egyetért, a szlovák nemzeti (bár magyarellenes vonalon elmebeteg) kormányzat éppen visszahelyezi jogaiba a sajátját!
Ott a kormány munkamegosztásban vesz részt a magyarellenes rohamosztagokkal, nálunk a nemes célra alakult nemzeti önvédelmi erő a hatalom és a globalista ellenzék számára betiltandó!

Ha így megy tovább, a hazafias szavazótábornak sürgősen végig kell gondolnia, hogy a kormányzat nemzeti erők kezébe vételében valóban az-e a legkívánatosabb menetrend, hogy előbb kormányozzon Orbán, a Fidesz, akár kétharmaddal is, miközben a Jobbik a nemzeti érdekek kendőzetlen képviselőjeként parlamenti ellenzékként őrködik a kormányzás felett, akár szereposztást is eljátszva (amit nem vállalhat nyíltan a Fidesz, azt kimondja a Jobbik), vagy e koncepció felett eljárt az idő.

Az események bármikor vágtába kezdhetnek, a világgazdaság megrendülése kiszámíthatatlan idejű, de biztosan várható esemény, amikor a forradalmi helyzet másik feltétele, jellemzője, a tömeges egzisztenciavesztés, elnyomorodás is adott lehet hirtelen (nem mintha nekem hiányozna!), és az akkor szükséges radikális nemzetmentő politikához hiteltelen lenne a Fidesz Rogánostól, Lázárostól.
(Orbánostól???)
Lehet, hogy helyből, első lépcsőben reális alternatívaként kell megfontolnunk Vona miniszterelnökségét???

Nyilvánvaló, hogy ez csak akkor lenne lehetséges, ha a nemzeti tábor, a szavazók, mai Fidesz párttagok és aktivisták, lletve szakemberek, szakértők, szellemi háttéremberek tömegesen állnának ezen opció, a Jobbik, Vonáék, a radikális nemzetmentés mellé, radikálisan lefelé fordítva hüvelykujjukat a nemzetiszín pántlikával bohóckodó Fidesz-vezetés felé.
E pillanatban semmit nem zárok ki, ezt a lehetőséget nem vetném el, ezt komolyan meg kell fontolnunk.

És ezen nem változtat semmit, hogy a hatalom, a titkosszolgálatok célja most épp valami ilyesmi, a Fidesz gyengítése. Ők tegyék a maguk dolgát, amíg tehetik, (amíg nem tudjuk megakadályozni) mi meg tegyük, ami a mi dolgunk.
Az országot meg kell menteni.

2009. június 24.

A Birodalom Visszavág

Egy aggasztó, vészjósló hír a LATOC-ról:

New California Law Will Have Severe Impact on LATOC

Kalifornia állam törvényhozása más USA államokéhoz hasonlóan ellehetetleníti a független internetes hírforrásokat a reklámbevételeik megszüntetésével. Az új szabályozás elvileg csak az adózás változását jelenti, de olyan hercehurcás, hogy gyakorlatilag megöli a tevékenységet. Tehát pl. Matt Savinar szájtján nem lesz már többé lehetőség tartóskaját, vagy világvége-könyveket rendelni. Ha megszűnik az ezen alapuló megélhetése, nem biztos, hogy lesz módja üzemeltetni a hírszolgáltatást, fórumot, amiknek köszönhetően (és az övéhez hasonló sok független netes forrásnak köszönhetően, amiket zömmel hasonlóan érinthet a dolog) a világ sok eldugott pontján képben lehettünk olyan témák esetén, amiket a fősodor média elhallgat, vagy elhazudik.
Nemcsak az erőforrásválság témáról van szó.

Savinar szerint mivel az új szabályozástól az állam bevételei nemigen fognak nőni és ez előre látható, a cél csakis az internetes alternatív nyilvánosság kiirtása lehet.
Úgy látszik, megbízható infótáplálékunk jó részétől már azelőtt megfoszthatnak minket a Globalizáció Urai, hogy az internet műszaki hátttérinfrastruktúrája ellehetetlenülne energiahiány, vagy hasonló okok miatt.
Egy tipikus visszarendeződési kísérlet a globális hatalom részéről, bár remélem, hogy ez már az egyik hattyúdaluk.
Az ilyenek miatt várom, hogy jöjjön már az összeomlás. Ha rajtuk múlna, ezek tényleg csipet ültetnének az agyunkba.

2009. június 19.

Van még jegy a Titanicra???

Az Index Peak Oil fórumán Salvor kolléga véli felfedezni az USA szőrös mancsát az iráni események mögött:

"Irannak sok olaja van, es meg sokkal tobb gaza. Ha a Nyugat ra tudna tenni a kezet (akar csak a kitermelesre, es ezzel az extraprofitra), az biztos fellenditene a kitermelest. De hogy az emberek jobban jarnanak-e, az szerintem erosen kerdeses. Ez a mostani irani felfordulas nagyon hasonlo pl. az ukran vagy gruz esemenyekhez. Ugyanaz a taktika, egy valasztas eredmenyenek megkerdojelezese, akar igazuk van, akar nem. Ez Ukrajnaban es Gruziaban bejott, de nem vagyok benne biztos, hogy az ukran es gruz emberek nem bantak-e meg mar az egeszet. Hasonlo taktikat alkalmaztak Feheroroszorszag eseteben is, de ott nem jott be (lehet, hogy meg mindig kenyszermunkataborban vannak a kulcsemberek). Eppen a hasonlosagok miatt, en eleg valoszinunek tartom, hogy az USA keze az irani esemenyekben is benne van. "

Én maximum a ráerősítést látom esélyesnek az USA részéről, ez inkább spontánul indult. Az nyilvánvaló, hogy az összes "szines forradalom" mögött ott állt az energiahordozókészletek megszerzésének, vagy a szállítási útvonalak biztosításának neokon terve. A korábbi iráni hírek alapján egy elég paradox helyzet állt elő.
Van egy élesen Nyugatellenes rezsim, amely meg akarta védeni népét a nyugatias zülléstől.
Ez a program az én világnézetem szerint ugyan rokonszenves szép terv volt, de mégiscsak utópista idealizmusnak bizonyult, két okból.

Az egyik, hogy legalább a nép városiasodott része inkább zülleni szeretne.
Ne felejtsük el, hogy az ajatollahok tulajdonképpen eltérítették a 79-es forradalmat, annak fő tömegereje a sah idején végbement modernizáció terméke, a teheráni, nyugatorientált, kozmopolitább, liberálisabb érzelmű tömeg volt. A karrierista diákharcosok és a vidéki konzervatívabb ("mucsa") tömegek bizalmát élvező régi papi hierarchia teljesen más irányt adott végül az eseményeknek. Mivel Teherán kozmopolita sziget volt a vidék konzervatív tengerében.
Azóta viszont a globalizáció legnagyobb kiterjeszkedő szakasza ment végbe (hattyúdalként, de ezt még az iráni fiatalok se tudják) internettel, globális faluval, a fogyasztásvallás mindenhol, még Iránban is érzékelhető csábításaival. Az erőforráskorlátokba ütközésről mit sem tudó iráni ifjúság a városokban állítólag orgiákkal lázad a rezsim szemforgatása ellen.

A másik ok, hogy annak rendje-módja szerint a nyugat fertőjétől népét óvni kívánó elit korrumpálódott, saját családtagjai mélyre merülnek a fertőbe. Ilyen az emberi természet, nagyon meglepődtünk volna, ha másképp történik.

Ebben a helyzetben minden USA-akció nélkül is kirobbanhat ilyen elégedetlenség a rezsim ellen, amit aztán az USA és Izrael nyilván megpróbál saját érdekei szerint befolyásolni, de valóban kiszámíthatatlan, hogy nem járnak-e az eredménnyel rosszabbul.

A helyzet paradoxona az én felfogásom szerint az, hogy Khomeininek abban igaza volt, hogy a nyugati fogyasztói társadalom gonosz dolog és az iráni népet ettől érdemes lett volna megóvni. Minimum a multi cégek kizsákmányolásától részben sikerült is.
De pont az iráni fiatalok vágyai és az elzüllött iráni elit nyugatias fogyasztása jelzik, hogy a fogyasztósdi, globalizáció nem valami titkos összeesküvőtársaság műve, hanem amíg van hozzá erőforrás, addig a bennünk lakó vágyak hajtják a folyamatot.
A paradoxon fokozása, hogy szegény ("mi mindig mindenről lekésünk") irániak esetleg épp akkor dönthetik meg (?) a Bűnös Nyugat rendszerétől őket védeni próbáló rezsimjüket, amikor ez a fenntarthatatlan fogyasztói uzsoracivilizáció épp összedől, Nyugaton is.

2009. június 15.

Odafent tudják

Valahogy nem inspirált az EP-választás eredménye arra, hogy ide írjak, miközben persze ujjongtam a Duna TV előtt este, de nem vagyok én politológus. Apránként azért lett volna reflexióm, de most megvan A HíR, amit közzé kell tenni, mert apróság, de mindennél beszédesebb.
(Közben rémülten látom, hogy megszokott családias kis törzsközönségem az utóbbi napokban megugrott, nyilván leadták a drótot az EMI-nél, ami zavarba hoz és a legszörnyűbb, hogy a nejemnek még nem is mertem szólni, hogy a nagyobbik fiunk születésnapján nem leszek itt, nem is biztos, hogy elenged...)

Szóval a Hír:
Az angol királynő bio-konyhakertet hoz létre a Buckingham Palota kertjében.

Tudom, hogy sokan csak legyintenének a hírre, ha egyáltalán eljutna hozzájuk, hogy a királynő csak Michelle Obamát utánozza, aki ezt már hónapokkal ezelőtt megtette a Fehér Ház kertjében, vagy akár gúnyolódhatnának is, hogy egykor az amerikai milliomosok utánozták az óvilági arisztokratákat és koronás főket, most meg fordítva van, de én tudom, hogy ez egy komoly hír.

A Telegraph cikke is írja, hogy a királynő koránál fogva még személyesen részt vehetett a II. világháború idején egy hasonló királyi konyhakert művelésében, amikor a háborús erőfeszítések keretében Britanniában az "Áss a Győzelemért", az USÁ-ban pedig a "Győzelem Kertek" jelszóval töbmillió városlakót sikerült önellátó kis konyhakertek művelésére rávenni. Jelenleg a gazdasági válság hatására a britek is, az amerikaiak is sorban állnak a közösségi telkekért, a királyi kezdeményezés ezt igyekszik támogatni.

Mind a Fehér Ház, mind a Buckingham és Windsor Paloták kertjeiben a világháborúk idején volt szokás az arisztokratikus gyep egy részét demonstratívan zöldségeskertté alakítani.
Akkor levonhatjuk a következtetést, hogy az amerikai elnök és az angol királynő minimum valami olyasmira számít most, mint amilyen a II. Világháború volt...

Példás, dicséretreméltó, hogy a "koronás fők" Washingtonban és Londonban egyaránt szigorúan bio-kertet hoztak létre, miközben tudjuk, hogy legalább a Fehér Ház zöldségágyásai esetében a vegyszergyártó ipar keményen lobbizott, hogy az elnökné változtasson a koncepción és demonstratívan permetezzen valami ocsmánysággal, mert különben súlyos presztízsveszteség éri a méregkeverő ágazatot.

A királynő esetében cseppet sem lepődök meg, hiszen az csak korunk népbutító, szenzációhajhász bulvármédiájának köszönhető, hogy a trónörököst, Károly herceget kizárólag valamiféle öreg playboyként ismeri a világ. Kevesen tudjuk, hogy valóban nem túl szerencsésen alakult magánélete mellett ő a hagyományos brit tájkép, építészet és városépítészet megőrzésének és hagyományos szellemű továbbéltetésének egyik élharcosa, a "Modernizmusellenes Felszabadítási Front" egyik zászlóvivője.
Olyan egészségesen konzervatív e téren, hogy szinte remélem, hogy a válság hatására a királyság intézménye Britanniában is visszanyeri tekintélyét, sőt, nem ártana, ha a király (ha Károly lehetne az még egy ideig) nemcsak uralkodna, de kormányozna is. (még ha ehhez köztudottan nem is ideális az alkata)

Hogy mennyire nem azzal tartunk lépést a Nyugat fejleményeiből, amivel kellene, a sok szenny helyett, csak egy részletet idézek egy amúgy is érdekes cikkből (a Hírszerző amúgy nem éppen kedvencem, jellemző, hogy milyen jóban lettek a szerzői mostanában a Fidesz közeli Reakciósokkal):

A falu, ahol 51 százalékot kapott a Jobbik

"Az emberek nézik a kereskedelmi tévéket, ahelyett hogy művelnék a kertjüket. Eltompultak, eltunyultak - magyarázza a polgármester. "A kertek negyedét már nem művelik, inkább megveszik a zöldséget Szerencsen az áruházláncokban. És ez már nem másnak a hibája. Az unió betett nekünk, de mi se tettünk sokat".

Elő a rozsdás kapákkal!

2009. június 4.

Merkeltől ered az offshore-kampány?

A bomba gyorsan és nagyot robbant, a média tele van "Megvannak Simor százmilliói" című híradásokkal, hogy Simornak vége van, az nem kérdés, a Népszabadság jegyzetében (Simor-vagyon Cipruson: Lehet, de nem szabad)ott a selyemzsinór:

"Ennél már csak az lenne megnyugtatóbb, ha vagyonát hivatali ideje alatt olyan pénzügyi, cégjogi keretek között tartaná és működtetné, hogy még a látszatát is elkerülje annak: vagyoni helyzetét, annak változását el kívánja kendőzni a közvélemény elől.
Nem hiszem, hogy ennek megoldásához rá lenne szorulva a tanácsaimra. E lépés megtételéhez elég annak józan belátása, hogy a jegybankelnöknek nem elég feddhetetlennek lennie - annak is kell látszania."


Gyors talált-süllyedt, kiválóan időzítve az EP kampány véghajrájában, nem is tűnik túl hihetőnek, hogy a Fidesz-kampánycsapat saját erőből ki tudna ilyet tervelni, tekintve a két legutóbbi országgyűlési választáson nyújtott teljesítményüket.

Korábbi bejegyzésemben már felvetettem, hogy Orbán Berlinből, a Merkel kancellár asszonnyal folytatott megbeszélése után üzent hadat a hazai offshore-lovag ballib vezetőknek. A hazai sajtó nagy része eléggé átsiklik e felett:

"Orbán Viktor "torkig van a helyzettel

Együtt vizsgálja a Fidesz a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) az offshore cégekbe, illetve az adóparadicsomokba kimentett vagyonok sorsát - erről állapodott meg Angela Merkel kancellárral Orbán Viktor Berlinben.
A Fidesz elnöke szerint azért van szükség az együttműködésre, mert fel szeretnék használni Németország offshore-ügyekben szerzett tapasztalatait.

Mint mondta, nem titkoltan azért kezdeményezte egy ilyen munkacsoport létrehozását, mert "torkig van azzal a helyzettel", amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök, meg a pénzügyminiszter kimenti a vagyonát adózás elől offshore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva megszorításokkal sarcolja meg az embereket."


Az Indexen Bodoky Tamás, aki az olajkitermelési csúcs, globális erőforrásválság, éghajlatváltozás témákban a legaktívabb magyar újságíró, egy újabb piros pontot érdemelt ki a következővel:

"El a kezekkel Ciprustól

A német titkosszolgálat két éve eurómilliókat fizetett egy másolt CD-ért, ami a lichtensteini hercegség bankszámlatitkaival volt teleírva. Az azóta is bujkáló volt banki alkalmazott által kilopott lista az adóhatóságnál landolt, vizsgálatok követték, és Németország legnagyobb adóelkerülési botránya [1] kerekedett belőle. Házkutatások Hamburgban, Münchenben, Frankfurtban, a német ügyészség közel ezer vagyonos polgár ellen indított eljárást, akik euró-százmilliókat adóoptimalizáltak az adóparadicsomként számon tartott hercegség híresen diszkrét bankrendszerében.

A lichtensteini botrány legnevesebb érintettje Klaus Zumwinkel, a német posta elnöke [2] volt, aki még aznap lemondott, hogy meggyanúsították és házkutatást tartottak nála, majd le is tartóztatták potom egymillió adóoptimalizált euró miatt. Zumwinkel lebukása sokkolta a német közvéleményt: a kormány megengedhetetlennek nevezte, hogy a felső tízezer tagjai megkerüljék a közteherviselést, az újságok pedig arról cikkeztek, hogy a jóléti társadalmak válságának egyik fő oka az, hogy a gazdagok adóparadicsomokba rejtőznek a társadalmi szolidarítás erkölcsi és törvényi kötelessége elől.

Azóta mindezt megfejelte a válság is, Obamától az EU-n keresztül a G20-ig mindenki ezt a nótát fújja reggeltől estig."


A fideszes sajtóközlemény szerint ugyan Orbán azt állítja, hogy ő kezdeményezte a pénzmenekítésügyi megállapodást, de több jel szerint is sokkal inkább Merkel érdeklődése előterében állt a kérdés és ő segíthette néppárti szövetségesét német titkosszolgálati adatokkal. (Egyébként a miniszterelnök, jegybankelnök és pénzügyminiszter érintettsége ilyen ügyekben annyira feltűnő, hogy egy HVG-nek sem okozott túl nagy erőfeszítést az utánjárás.)
Úgy tűnik, Merkel hócipője nemcsak az offshore-oló köztisztviselőkkel van tele, hanem a központi bankokkal általában is, ezért volt kettős találat Simor kilövése. A The Wall Street Journal cikke szerint a kancellárasszony a német politikában is szokatlan módon nekiment a FED-nek, az Európai Központi Banknak és az angol jegybanknak:

Germany Blasts 'Powers of the Fed' (Németország a FED hatalmát szidja)
A cikket nem részletezem, Merkel felveti a globális pénzpiacok totális újraszabályozásának szükségességét, egy érdekesség, hogy a WSJ épp a ciprusi jegybankelnököt említi, mint akinek az Európai Központi Bank politikája terén vitája van német kollégáival a bank felügyelőbizottságában...

Merkel irányvonala nem igazán nyeri el a Fehér Ház tetszését:

"Obama megint elkerüli Berlint

Két hónap leforgása alatt másodszor jön Németországba, de ahogy az áprilisi baden-badeni NATO-csúcs idején, úgy a mostani - Drezdát, az egykori buchenwaldi náci koncentrációs tábort és a landstuhli amerikai katonai kórházat érintő - vizitje során is elkerüli Berlint Barack Obama."


Ezek az összefüggések egy kicsit lehűtik és elsietettnek mutatják lelkesedésemet, hogy a Fidesz vezetőjének ez a találó kampánya bizonyára egy átfogó globalizmusellenes irányváltás része. Ugyan továbbra sem zárom ki ezt a lehetőséget, (mivel Orbán beszél a világ új rendjéről, nagyhatalmak lehanyatlásáról, az EU-pénzek nem csodatevő jellegéről, stb.), de az is elképzelhető, hogy egy Merkel asszonytól időben jött szövetségesi segítség bizonyult látványosan sikeresnek.
Természetesen Merkel irányvonala magában rejti a globalizáció multinacionális pénzügyi érdekeltségek által irányított folyamataival való szembeszegülést, ha ehhez és az amerikai politikával szembeni hűvösebb német irányvonalhoz csatlakozik Orbán Viktor, az már önmagában csak hasznos lehet országunknak.

Magyarország NEM a magyaroké???

Most már papírunk van róla, hogy Magyarország NEM a magyaroké!

OVB: Alkotmánysértő a Jobbik szlogenje


A vadbarmoknak nem tűnt fel, vagy letojják, hogy határozatuk közvetve kimondja, hogy ha ez a jelmondat alkotmányellenes, akkor a logika szabályai szerint Magyarország nem a magyaroké? Vagy ők így tudják a gazdáiktól???

Szerencsére a Fidesz delegáltja nem szavazta meg. Jellemző a Halmai Gábor-félékre, hogy míg az "Amerika az amerikaiaké" jelmondat szerinte "befogadó", ugyanez magyarokkal kirekesztő!
Sajnálatos, hogy még a Jobbik embere sem erre hivatkozott, (miszerint a tilalom kimondja, hogy az ország eszerint nem a miénk), hanem védekezni próbált. Nincs mit védekezni egy ilyen jelmondat miatt, ennek magától értetődőnek kellene lennie, a jelen határozat is jelzi, hogy nem az, ezért indokolt politikai program a haza visszavétele a megszállóktól!

2009. június 1.

Orbán szembefordult a globalista karvallyal?

Retorikában mindenképpen, és már ez sem akármilyen fejlemény. Itt e blogon is legalább tavaly óta kísérem figyelemmel a fickó tudatosodását a globális erőforrásválság kérdésében, úgy tűnik, most jött el az ideje szerinte, hogy nyíltan nekimenjen a globalista háttérhatalom hazai helytartóinak:

„A jegybankelnök jó hírneve jelenleg nem létezik”
Orbán Viktor torkig van, Simor András tagad


Korábban itt is idéztem a hírt, hogy Simor, a Helytartó személyes lemondásra felszólító magánlevele előzte meg közvetlenül Gyurcsány távozását, tehát Orbán frontális támadása ellene egyúttal a Gazdáknak is szól. Ez annál örvendetesebb, mert nekem, mint egykori elég veterán Fidesz-szavazónak a legkeserűbb pirulák sorát Orbán azzal szolgáltatta, amikor rendszeresen túllihegte e globális gazdik elvárásait, olyan hajmeresztő (és szerintem ráadásul téves) nyalásokkal, mint a Likud-testvérpártiság, vagy a Szakadtvili melletti ámokfutó kiállás.

Érdemes szó szerint elolvasni a Fidesz és Simor levélváltását, egy külön figyelemreméltó dolog benne a fideszes szóvivő kimondottan pimasz szóhasználata:

"Ami a jegybankelnök jó hírnevének megsértését illeti, az lehetetlen, hiszen a jegybankelnök jó hírneve jelenleg nem létezik. Egyúttal kérem, hogy a későbbiek folyamán - amennyiben újra levélben kíván Elnök úrhoz fordulni - mellőzzön mindennemű felszólítást, mert azokat az Önök közötti viszony nem teszi indokolttá.
Úgy látom, Ön ragaszkodik ahhoz, hogy a Fidesz elnökével folytatott levelezését Sólyom László is nyilvántartsa, ezért levelemet tájékoztatásul megküldöm Köztársasági Elnök Úrnak
."

Nem a pimaszság ebben az új, hiszen a mitugrász, luxusautós Szjjártó egyike azoknak a figuráknak, akiktől sok vidéki fideszes talpasnak szorulhat ökölbe még a talpa is, hanem, hogy ezt most a Helytartóval szemben engedi meg, egészen biztosan nem magának, hanem pártelnöke felhatalmazása alapján.
Orbán Viktor így mérte fel az erőviszonyokat, nem fél már többé a globális háttérhatalomtól, nem keresi többet a kegyeit?

Talán szempont, hogy a három főtolvaj offshore cégeire vonatkozó kijelentését Berlinben tette a Merkellel folytatott megbeszélés után, lehet, hogy a kancellár aszonytól kapott infók alapján is véli sebzettnek a Karvalyt?

Az egyébként nagyon jópofa fordulat, hogy „a jegybankelnök jó hírneve jelenleg nem létezik”, szinte biztosan a pár nappal ezelőtti hír alapján ugrott be vagy Szíjártónak, vagy valami nála okosabb beszédírónak, mely szerint a Woody Allen jó hírneve megsértéséért megítélt 10 millió dolláros kártérítést a bíró felére csökkentette, elfogadva az alperes érvelését, hogy a saját lányát felcsináló "rabbi" nem is rendelkezik jó hírnévvel.
Országunk sokkal jobban járt volna, ha a miniszterelnök, pénzügyminiszter és jegybankelnök is valami vérfertőzés-féleség elkövetése miatt nem rendelkezne jó hírnévvel. Sajnos ettől sokkal antiszociálisabb dolgokat köszönhetünk nekik...

És a kampány megy tovább:

Orbán: a maréknyi milliárdost vissza kell szorítani ahová valók

"Az off-shore cégekről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, előfordul más államokban is, hogy adóparadicsomokba menekítik a vállalkozásaikat és pénzeiket gazdag emberek; azonban hogy belőlük azután miniszterelnök lesz, pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök, "ez a civilizációs botrány" csak Magyarországon fordulhat elő.

Szerinte amíg itt egy maroknyi milliárdos azt csinál, amit akar, és nemcsak a gazdasági életben, hanem - elfoglalva egy pártot - bemegy a politikába is, és ott a közmegbízatásokat is a saját kezébe veszi; "addig nem érezhetjük úgy, hogy ez az ország a miénk. Ez valaki másé (...), valaki más használja, valaki más szedi a hasznait". Ahhoz, hogy "az ország ismét a miénk legyen", ezt a maréknyi milliárdost vissza kell szorítani oda, ahová egyébként valók - jelentette ki.
"

Ez a "valaki más" mintha már a globalista háttérhatalomra utalna, megérjük, hogy rövidesen Drábiktól fog idézni???
Az természetesen óriási csúsztatás részéről, hogy a háttérhatalom (ha arra gondolt) és tolvaj milliárdos helytartói "EGY" pártot foglaltak volna el. Az összes parlamenti pártot elfoglalták így vagy úgy, a Fidesz sem kivétel ezalól. Meglátjuk, most visszafoglalja-e magának a pártot annak "atyja", illetve végleg leveti-e az atlantista köpönyeget.

"Kifejtette: azokat a rossz intézkedéseket kell hatályon kívül helyezni, amelyek akadályozzák az országot abban, hogy a magyar gazdaság ismét lendületbe jöjjön."

Egy alapvető kérdés, hogy az ilyen "lendületbe jövés", "beindítjuk a gazdaságot", stb. típusú dumák teljesen gátlástalan demagógiák a részéről a választási kampány keretében, mert azt esetleg megbocsáthatjuk, (mivel a nép még elijedne a teljesen őszinte rosszhír-hozástól és a hozó ellen fordulna) vagy tényleg ennyire két lépéssel szeretné átugrani a szakadékot, hogy minden megvilágosodása ellenére még tényleg hisz ebben?

Biztatónak vélem ez ügyben, hogy nagyon helyesen óvatosan felkészít az EU-égimanna várható elmaradására is:

"Óva intett ugyanakkor attól, "hogy állandóan abban reménykedjünk, hogy majd valaki mástól kapott vagy megszerzett pénzen tudunk majd megerősödni". Európában tisztességes módon és tartósan egy ország akkor érhet el jómódot és komoly gazdasági teljesítményt, ha a saját lábára áll, és nem Moszkvára, nem Brüsszelre, nem az IMF-re, nem a könnyűnek gondolt európai pénzekre "ácsingózik" - vélekedett; hozzátéve, hogy ha a magyarok nem bíznak magukban, és nem akarják a saját munkájukra építeni az országot, "akkor maradunk a vesztes államok között". "

Ez a "vesztes állam" persze rizsa, természetesen arról van szó, hogy az éhendöglés elkerülése a maximálisan kitűzhető cél a saját erőből, inkább arra hajlok, hogy ő is tudja ezt. Nem linkelhető belső infó, hogy pár hete, vagy hónapja fideszes önkormányzati vezetők előtt mondta zárt körben, hogy készüljenek fel településeiken az ingyenkonyhák megszervezésére az éhezőknek.

Egyik legnagyobb marhasága, a neokonoknak nyalás idejéből származó és reménytelenül beleégett oroszfóbia fényében már az is haladás, hogy Moszkva nevének említésekor azzal egy sorba állítja Brüsszelt.

Hogy mindezt a globáltőke- bankár- offshore- stb. szidalmazó kampányt vegyíti a Jobbik elleni mószerolással, az politikai egzisztenciális érdekét tekintve teljesen érthető, ha egyébként disznóság is. A baloldal az ellenfele, az ellensége a Jobbik, mint a régi vicccben mondja az amerikai légierő tábornoka az ifjú hadnagynak:
A Szovjetunió a mi ellenfelünk. Az Ellenségünk a flotta...
A légierő a flottával kűzd a költségvetési pénzért, a Fidesz a Jobbikkal a szavazatokért.
A pártelnöki retorikából ömlő milliárdosszidalmazás ugyan a volt szoci szavazóknak is van címezve, de a szocik már nem komolyan vehető ellenfél, a gazdaggyűlölő, egzisztenciális vesztük rémét szimatoló tömegek szavazatáért már a radikálisokkal kell versenyezni.

Azt már bízza ránk a pártelnök úr, hogy bevesszük-e a maszlagot az elveszlő, megoszló szavazatokról, láttuk, milyen szép kis beltenyészetté varázsolta a Fideszt a verseny kiküszöbölésével, emiatt is szállhatták meg a környezetét az atlantista neokonok, ezért rúgott el a párt két lábbal annyi hazafit magától.

Most csak üsse a bankárokat, globalista helytartókat , ha lehet, ne csak szavakban. A hitelesség próbája a következő lépésben a neokon ügynökök kipenderítése lesz a Fideszből.

2009. május 27.

Meneküljön, aki tud!

Az alábbi is az újhelyi városi honlap vitafórumán való Robin Hood-kodásom része.

A városi honlap hírrovatában szerepelt:

"Az önkormányzat küzd a munkahelyek megtartásáért
Az elmúlt 1-2 évben azt tapasztalta a város önkormányzata, hogy sok lakos elköltözött Sátoraljaújhelyből közelebbi vagy távolabbi településekre de úgy, hogy a munkahelyüket megtartották Sátoraljaújhelyen.

Szamosvölgyi Péter polgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez mindenkinek joga és lehetősége, de a város erőn felüli küzdelmet folytat a munkahelyek fenntartásáért. A polgármester hozzátette, hogy annak, aki elköltözik, annak a személye utáni normatív támogatás nem jön be Sátoraljaújhelyre, hanem az új település önkormányzata kapja. Szamosvölgyi Péter hangsúlyozta, hogy neki Sátoraljaújhely város polgármestereként a sátoraljaújhelyiek érdekeit kell képviselnie.

A csökkenő normatíva ugyanakkor veszélyt is jelenthet, mert ez kevesebb munkahelyet, kevesebb fejlesztését okozhat. Ezek miatt a polgármester arra kéri a költözni szándékozókat, hogy fontolják meg, hogy az új munkahelyük az új településen legyen, mert ezzel a pénzt viszi oda és egy munkahelyet vesz el az újhelyiektől."


Esetleg pályázhatna a város a Verbőczy Program keretében a bitang, rebellis kiköltözők röghöz kötéséért!

Az egész ügy nagyon jól megvilágítja, hogy egész gazdaságunk, berendezkedésünk a feje tetején áll, a farok csóválja a kutyát. A polgármesteri bejelentés hihetetlen szellemi színvonalat tükröző és abszurd humort képviselő jellegén túl nyilvánvaló, hogy az egész város és térség gazdaságát lényegében az állami újraelosztási szektor tartja életben. Még egyszer, eltekintve attól, hogy okos környékbeli polgármesterek ezek után hasonló felhívást adhatnának ki az esetleg náluk dolgozó újhelyi lakosokhoz, hogy takarodjanak "haza" munkahelyet keresni, el lehet gondolkodni azon, hogy egyrészt egykor a gazdaság alulról felfelé épült fel és nem valami "fejkvótából" meg hasonló égimannnákból kellett megélni vidéken, másrészt, hogy mi lesz, ha nem hull majd többé a manna. (államcsőd, globális pénzügyi összeomlás, bármi.)
Józan ésszel ilyen kilátások mellett éppen biztatni kellene az embereket, hogy fontolják meg minél nagyobb számban az elnéptelenedett, kiürült, cigányok martalékául odahagyott falvakba való visszatelepülést (ahonnan nagyszüleik, szüleik, vagy ők esetleg eljöttek), kitelepülést, ahol kialakíthatnak egy egyelőre kétlaki életformát. Tehát ha lehet, megtartva eddigi munkahelyüket (amíg létezik...), közben pedig elkezdve valamilyen kertészkedést, földművelést, állattartást. Idővel a mai városi munkahelyek zöme megszűnik, a modern fogyasztói társadalom halálra van ítélve. A polgármester emlékeztet nyújorki kollégájára, aki a WTC tornyok katasztrófája idején "nyugtatta" a bentlevőket, maradjanak ott, a tűzoltók majd értük mennek. Aki nem hallgatott rá, egész magasról is időben legyalogolhatott, máig él, aki hallgatott a jótanácsra, annak ma emlékműve van.

Időnként jobb nem a polgármesterre hallgatni...

2009. május 19.

Kik keverik a lapokat

sokatmondó cikk:

Index: Bajnai kisfiús mosolya


"Több, egymástól független forrásból is úgy értesültünk, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke februárban egy magánlevelet írt Gyurcsány Ferencnek. Simor ebben arra szólította fel a kormányfőt, hogy haladéktalanul mondjon le."

"Ahogy Bajnai egyre tehetetlenebbnek érezte Gyurcsányt, úgy válhatott egyre fontosabbá Simor András mint igazodási pont, mint a politikai szerepvállalás legitimációja. Simor – ahogy Bajnai erről az Indexnek is beszélt [3] – nemcsak főnöke volt három évig a 90-es években, hanem a mai napig tartó jó viszony van köztük. Ezt volt aki kifejezetten egy apa-fiú kapcsolathoz hasonlította. (Bajnai ezt a hasonlatot az Indexnek visszautasította.)"

"Simor információink szerint jó viszonyban van Oszkó Péter pénzügyminiszterrel is, aki Simor beosztottja volt, majd követte Simort a Deloitte Magyarország nevű könyvvizsgáló élén. Ennek a három embernek a szövetsége, amelyben Simor a legerősebb tekintély, fontos mozgatója a mostani válságkezelésnek. Oszkó a viszonyukat firtató kérdésünkre azt mondta, [4] hogy általában sokat ad Simor véleményére, és vele is egyeztetett, mielőtt elfogadta a pénzügyminiszteri felkérést.
Ötödik a szupercsapatban

Bajnai Gordon a CA-IB-nál lett nagyon fontos ember. Ez a cég a 90-es években meghatározó szerepet kapott a magyar gazdaság alakításában, akkori működésük hatása a mai napig jelentős. Tanácsadóként olyan cégek privatizációjában vett részt, mint a Mol, az OTP, a Richter vagy a Rába. Dolgoztak az első mobiltelefon-hálózatok tenderén és a kereskedelmi tévék és rádiók frekvenciához juttatásán is. A CA-IB hol az állam, hol a vevők tanácsadójaként jelent meg az ország szempontjából döntő fontosságú privatizációk alkalmával."


"A CA-IB-nak fénykorában és feloszlása után is legendás híre volt a magyar üzleti életben. Bajnait Küllői Péter vitte a céghez, aki korábban saját cégénél, az előbb Creditumnak majd Eurocorpnak nevezett tanácsadónál alkalmazta. Küllői cégeinél dolgozott egy ideig Gyurcsány Ferenc is, aki az Altus megalapításának kedvéért váltott. Gyurcsány is megpróbálta új vállalkozásához hívni Bajnait, ő azonban nem ment a későbbi kormányfővel. Bajnai lojalitása Küllői iránt akkoriban megkérdőjelezhetetlen volt.

A CA-IB legfontosabb munkatársai mind fényes karriert futottak be. A csoport öt meghatározó embere a következők voltak: Simor András, az első főnök, a mostani MNB-elnök. Lantos Csaba, aki később az OTP második embere volt, most többek között Heti Válasz tulajdonosa. Nobilis Kristóf, aki ingatlanokból és sajtóból álló cégcsoportok tulajdonosa. Küllői Péter, aki Angliában futott be banki karriert, és hazatérte óta elsősorban jótékonykodással foglalkozik. A csoport ötödik, a nagyok közül legkevesebbet kereső tagja Bajnai Gordon volt."

------------------------------------------------------------------------------


Furcsa, hogy az Index leközli ezt így. Nem is kell a sorok közt olvasni, hogy gyakorlatilag a globalizáció helyi helytartója a nemzeti bank elnöke, hogy a miniszterelnököket sorban ez a kör választja ki, méghozzá a saját helytartói csapatából, amelynek legfőbb feladata a nemzeti vagyon elkótyavetyélése volt privatizáció címszóval.

Kimondottan vérszegény az a kritika, ami a nemzeti bankot azért bírálja, hogy nincs alárendelve a magyar országgyűlésnek, mert "független", valójában a kormány és az országgyűlés van alárendelve a "nemzeti" bank elnökének, az uzsoracivilizáció helyi helytartójának.

Nem meglepő, hogy a fidesz-közeli Heti Válasz tulaja is e körből kerül ki, nyilvánvaló, hogy a terv szerint a következő választáson a globalizáció elhasználódott "A" csapatát a globalizáció friss "B" csapatának kellene váltania. Ebbe a jól kifőzött globalista levesbe köp bele a Jobbik, még ha bizonyára vannak is benne ügynökök.
így már értjük, miért nem közlik le az elvileg "jobboldali" TV-k sem a Jobbik kampányhirdetését.

Magyarország a magyaroké!!! (volt...)
Lesz is?