A minap csinált botrányt az Index cikkeivel a pénzárt ukrán és orosz maffiák által árusított magyar (EU!) útlevelek ügyéből. A kormány válasza eddig elég felemás, de emögött akár titkos koncepció is lehet. Persze, hogy senki nem rokonszenvezik a maffiákkal, főleg a lenyúlós ügyeikkel, ahol nem is szereztek útlevelet a pénzért, de az Index valóban kaphatott tippet magyarellenes titkosszolgálatoktól is.
A legújabb hírek szerint Ukrajnában valóban akkora csődtömeg van kialakulóban, hogy onnan várhatóan milliók húznak el nemsokára, ha tehetik:
Infowars.com: Ukraine Government Officially Introduces Slavery, with Vague Terms
Az ukrán kormány bevezeti a rendkívüli helyzetben igénybevehető tömeges kényszermunka intézményét. Arra most már ne is pazaroljuk a szót, hogy az ukrán átlagembereknek megérte-e, hogy egy kis részük statisztálásával megdöntötték Janukovics "elnyomó rendszerét", mert ez lerágott csont, teljesen egyértelmű.
Magyar szempontból azonban, ha sikerül a konfliktusba élesebben nem belekeveredni (amire nincs automatikus garancia, tekintettel Kárpátaljára), a dolog ELVILEG még egy lehetőséget is jelenthetne. A magyarság és azon belül a csonkaország magyar lakosságának legújabbkori demográfiai katasztrófáján bevándorlással gyakorlatilag egyetlen küldőországból érkezőkkel lehetne megpróbálni segíteni, és az Ukrajna. (Nevezzük így megszokásból, mert esélyes, hogy itt a leendő VOLT Ukrajnára kell gondolni.)
Nyilvánvaló, hogy ép ésszel bevándorlókat tömegesen nem magyar nyelvterületről csak fehér rasszú, európai kultúrájú térségből lehet beengedni és ott is kizáró ok, ha a szomszéd országok uralkodó nemzetiségéről van szó, bár ez utóbbi pár hídfőállásban amúgy is zajlik. (Rajka, Hernád-völgy, román-határ egyes pontjai)
Ráadásul szükséges, hogy a kiinduló országból nézve Csonkamagyarország életszínvonala és közbiztonsága vonzó legyen. És persze a kiinduló ország nem lehet túl messze. E szempontok alapján összevissza egyetlen szóbajövő donor-ország van (helyesebben összedőlőben levő ország, hisz ez tesz minek vonzóvá az ottaniaknak), ez Ukrajna. Csak annyit kell kikötni, hogy a szervezett letelepedésből kizárjuk az ukrán határ egy adott körzetét, mondjuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét.
Természetesen csak akkor lehetne elfogadni egy ilyen programot, ha a kiürült, eltészesítéssel a lepusztulás, elcigányosodás útjára lökött vidék újratelepítésében a hazai városi fiatalok, középkorúak is részt vehetnének, nemcsak a jövevények. Nyilvánvaló, hogy ehhez állami földprogram, kisbirtok-program is kellene és a telepesekre épülő helyi gazdaság felépülését elősegítő program. A kontrollált bevándrlási politika egy hasznos eleme lehetne a vidékvisszafoglalási programnak, nyilvánvalóan nem az egyetlen, vagy legfőbb elem. Egy átfogó program nélkül a jövevények is a városokba tódulnának és főleg tovább Nyugat felé.
Tudom, hogy jelenleg a hazai fiatalság Magyarországon tartása is reménytelennek tűnik, de talán kormánykörökben és tanácsadói hátterükben gondoltak már erre.
Nyilvánvaló, hogy az oroszok által ajánlgatott határmódosítási javaslatok hivatalos magyar elfogadása esetén a maitól is jóval ellenségesebben tüntetné fel hazánkat a kijevi kormánypropaganda, de olyan tömegeket, akik amúgy is dobbantani készülnek Ukrajnából, ez esetleg nem befolyásolna sokban, vagy legalább egy részüket talán ez sem riasztaná el.
Nem kérdéses, hogy előre meg kellene mondani, a bevándorlók tekintsék magukat egyéneknek, kollektív nemzetiségi jogokra ne számítsanak mondjuk a Csereháton...
Tudom, hogy egy ilyen bevándorlás sok hordalákot, ölni frissen megtanult, bűnözésre hajlamos embert hozna magával, akiknek idegenben, a számkivetettség stresszében esetleg hamar eljárna a keze, tehát egy ilyen programnak komoly kockázatai is vannak, a diplomáciaiakon túl is. Nyilvánvaló, hogy depressziós térségekbe telepítésre nem magasan képzett értelmiségiek merülnek fel, őket várják a nyugati nagyvárosok, de a program elsődleges célja épp az, hogy e térségek ne legyenek többé depressziósok. Világos, hogy elvileg a legjobb az lenne az ukránoknak, ha maga Ukrajna válna élhetőbbé, de egyelőre az ellenkező irányba mennek az események. Feltételezem, hogy valamilyen kisebb fokban, spontánul mindenféle kormányzati program nélkül is számíthatunk ilyen bevándorlásra, tehát érdemes megfontolni a folyamat irányítását a nemzeti érdekek alapján.
