A szíriai vértenger, Ukrajna destabilizálása, az atomháborúval ijesztgetés mellé most itt az iraki USA-bábrezsim kártyavárkénti összedőlésének kezdete és egy potenciális lengyel Majdan felé mutató jelek. Az olajcsúcs szempontjából fontos, de a tömegmédiumokban nem hangsúlyos hír, hogy Kína boldogan elvállalta az Európának netán "nem kellő" orosz gáz átvételét, gondolom, minden mennyiségben...
A titkosszolgálatok, háttérhatalmi tényezők számára rutinfeladat népfelkelést előállítani, kiprovokálni, amire a magyar öszödi beszéd kiszivárogtatása és pl. a TV-székház ostroma is egy jó példát nyújtott, persze a relatíve kicsiben végrehajtott változatra. A kívánt és elért eredmény az Orbán-rezsim hatalomba segítése lehetett. Történelmileg a közelmúltunkból a szolgálatok által elvileg maguk, gazdáik ellen szervezett felkelésekre durvább példa a magyar 56, a lengyeleknél pedig az 1968-as anticionista kampány megmozdulásai, majd a véres 1970-es tengermelléki megmozdulások, amikkel a szolgálatok megbuktatták Gomułkát és Giereket hozták a helyére. És végül a Szolidaritás "legendás", béke-Nobel-díjas vezére, Lech Wałęsa a legújabb kutatások alapján minden kétséget kizárhatóan a szolgálatok kreatúrája és tulajdona volt szőröstül-bőröstül.
A gyaníthatóan Moszkvából finanszírozott hungarista Hídfő.net minapi elemzése egy racionálisnak tűnő magyarázatot ad Orbán legújabb, őrültnek látszó tervére a minisztériumok vidékre szétszórása kapcsán:
"Az Orbán-kormány tisztában van vele, hogy Azarov sorsára jut"
"Rém egyszerű a helyzet: a kormány számára egyértelművé vált, hogy nem kell se jelentős politikai ellenfél, se katonai erő az államhatalom hirtelen megdöntéséhez. A térségben zajló folyamatok arra világítottak rá, hogy a tabuk ilyen téren is ledőltek, bármelyik térségi állam áldozatává válhat az egyik nagyhatalom váratlan huszárvágásának, egy ilyen folyamat pedig kizárólag politikai akaratot és pénzt igényel (a nagyhatalom részéről)."A kijevi, a mostanitól még a szokott lopások mellett is törvényesebb kormány megdöntéséhez az USA kormányzata alig kétezer zsoldost és néhány száz belső ügynököt mozgósított, az ehhez szükséges pénzt nem sajnálva. Az orosz propaganda hírei szerint a felkelők ukrán, banderista "halálbrigádjainak" tagjait részben lengyel területen képezték ki, természetesen a teljesen atlantista Tusk-kormány támogatásával. Az EU Bizottsága vezetői posztjára a jelenlegi alkudozások során Tusk neve is felmerült jelöltként, Sikorski külügyminiszter a PiS kormányában honvédelmi miniszter) nevét pedig korábban esélyesként emlegették a NATO főtitkári posztjára. Az utóbbi tipikusan amerikai-izraeli ügynöknek tűnik életrajza alapján, neje az ismert amerikai zsidó publicista, Anne Applebaum.
Az érdekes az ebben, hogy egyrészt a lengyel atlantista kormány elárulta a lengyel nemzeti érdeket, amin nem csodálkozunk, hisz a komprádor kormányok feladata definíció szerint ez. Azonban az USA-NATO vezetés lépsei is határozottan áruló, ügynöki politikának tűnnek, ami szintén nem hihetetlen számomra, de a többség talán nem gondolkozik el ezen. A lengyel árulás egyértelmű, még a hagyományosan oroszfóbiás lengyel politikai elit szempontjából is a legkívánatosabb lett volna a Janukovics-rezsim által képviselt status quo fenntartása. A lengyel kormány által hangoztatott külpolitikai célok között szerepel a(z Oroszországtól) független Ukrajna megőrzése, területi integritásával együtt. Természetesen ez a Majdan előtti ukrán állam végérvényesen a múlténak, visszahozhatatlannak tűnik és ezt épp a Majdan puccsa idézte elő. A lengyel kormányzat olyan puccsot támogatott a szomszédban, amely a geopolitikai viszonyokat Lengyelország számára káros irányba változtatta meg. Azonban a Tusk-kormány nyilvánvaló vaksága és /vagy hazaárulása mellett (én az utóbbira tippelek) összeesküvéselmélet nélkül érthetetlen az USA vezetésének ugyanilyen "vaksága".
Ugyanis az események eddig teljes mértékben Putyin malmára hajtják a vizet és ez lényegében előre kiszámítható volt! A Krím és a saját propagandájában összefoglalóan "Új-Oroszország" néven emlegetett szakadár területek megszerzésére Putyinnak semmilyen lehetősége, ürügye, casus bellije nem lett volna a vele jó kapcsolatokat ápoló Janukovics-rezsim hatalmon maradása esetén! A "kinek használt" elv alapján a Majdant egyedül az orosz kormány titkosszolgálatainak állt volna érdekében kirobbantani és hétköznapi józan ésszel (ha nem hiszünk az "összeesküvéselméletekben" - de persze mi nem egyben hiszünk) felfoghatatlan módon mégis az orosz kormánnyal szemben ellenséges retorikát hangoztató amerikai kormány robbantotta ki és támogatja...
Magyar szempontból nem mellékes, hogy az események nemsokára akár az orosz-ukrán konfliktushoz hasonló éles összeütközésbe sodorhatják Európa egyetlen energia-nagyhatalmával a Kisantant vezérállamát, Romániát. Realistán nézve sajnos úgy tűnik, hogy a magyar állam és gazdaság semmilyen fokban nem alkalmas arra, hogy ezt a történelmileg ritka és elvileg nagy lehetőségekkel kecsegtető konstellációt ki tudja használni. Abban ugyan emlékeztet a helyzet az 1938-asra, a bécsi döntésekhez vezetőre, hogy a térség egymással ellentétben álló kisállamai mind egy domnináns régióbeli nagyhatalom kegyeit igyekszenek keresni és azt döntőbíróként igénybe venni. Pontosaban nem MIND, hisz ahogy Hitlertől Csehszlovákia, úgy Putyintól Románia vezetése nemigen várhat sok jót. Viszont jellemző, hogy a cseh és szlovák vezetés elhatárolódott a Barack Obama varsói látogatásán elhangzottaktól és feltűnően igyekeztek Moszkvánál jópontot szerezni. Fico esetén ezt indokolhatta az Orbáni külpolitika Brüsszelben kritikákat keltő Moszkva-barát fordulata is. Tehát Moszkva korunk Berlinje. Azonban egyrészt az orbáni külpolitika vegyes külpolitikai jelzéseket ad a "KáGéBéla"-"kém"-botrány bedobásával is, ami nem erősíti megbízhatóságát semmilyen irányba, másrészt az öncélú orbáni hatalmi politika egyik eleme a hadsereg gyenge állapotban tartása, mert egy számmottevő honvédség egy puccs bázisát jelenthetné. Tehát a nemzeti érdek alárendelődik a machiavellista egyéni hatalmi érdeknek.
A hír a luganszki reptéren egymásra lövő ukrán kormányalakulatokról jelzi, hogy akár néhány hónapon belül milyen jelentéktelen erőkkel lehetne kisebbségi területeken potenciálisan szeparatista autonómiákat kierőszakolni ettől az összeomló államtól...
A legújabb lengyel belpolitikai botrány viszont annyira egyértelműen sejteti a moszkvai irányítást, hogy még a lengyel kormánypolitikusok ilyen vádjait is szó szerint vehetjük. A Wprost nevű hetilap (nyilvánvalóan megvásárolható szerkesztősége) publikálta néhány titkos hangfelvétel részleteit vezető lengyel politikusok, tisztviselők kompromittáló beszélgetéseiből. A volt közlekedési miniszter korrupciós ügyei adóhivatali eltusolásánál sokkal érdekesebb a lengyel nemzeti bank elnöke és a belügyminiszter közötti beszélgetés néhány megjelent részlete. Marek Belka jegybankelnök és Bartłomiej Sienkiewicz belügyminiszter, több titkosszolgálat főnöke 2013 júliusában találkozott a varsó-mokotowi "Bagoly és Barátai" étterem VIP-termében, a kormánypárti politikusok (eddig...) kedvenc, diszkrétnek vélt találkahelyén. (feltűnésmentes hátsó parkoló és bejárat)
Hogy a kormánybuktatási potenciállal rendelkező konzervanyag épp most, az ukrán válság eszkalációja és a lengyel kormány eltökélt USA-barát irányvonala idején került felbontásra, az valóban Moszkva kezét sejteti, bár már láttuk, hogy e játszmákban néha nem egyértelmű, hogy ki kivel van. A felvétel azért nagyon kínos a kormányzó garnitúrára nézve (az elit káromkodásokkal sűrűn fűszerezett primitív beszédstílusa és egyes miniszterek adócsalásain túl), mert egyrészt igazolja, hogy írott malaszt a jegybank függetlensége (túl azon, hogy hazafias szempontból az nem is kívánatos, de ma mégis hivatalos elv). A belügyminiszter Jarosław Kaczyński PiS pártjának győzelmével riogatva Belka segítségét kérte a költségvetési hiány csökkentéséhez, mert a választások előtt a további megszorítások nem vállalhatók. A jegybankelnök a segítség fejében Jacek Rostowski pénzügyminiszter lecserélését kérte egy nem politikus, technikai jellegű miniszterre. A csere 4 hónappal a beszélgetés után meg is történt. Belka az akadályok sorában említette meg a "kib...ott Pénzügypolitikai Tanácsot", melynek mellesleg jegybankelnökként ő az elnöke... Szó esett róla, hogy a miniszterelnök fia egy olyan cégnél dolgozik, amely Belka szerint egy nagy pilótajáték. (Az Amber Gold nem sokkal később látványosan csődbement.)
A legkínosabb részlet azonban a több titkosszolgálatot is felügyelő belügyminiszter szájából ez volt:
"A lengyel állam csak elméletileg létezik. Gyakorlatilag nem létezik..."Elvileg csak a szövegösszefüggésből kiemelve hangzik a részlet ilyen durván, de az összefüggésből máris kiragadják és szalagcímekként közlik a lengyel sajtóban, tehát várhatóan ez lesz aa Gyurcsány-féle öszödi beszéd "kurvaország" botránykifejezésének megfelelője, ami akár barrikádokra harcba hívó szóként is felhasználható.
 |
| "Államcsíny" "Belügyminiszter: A lengyel állam gyakorlatilag nem létezik" |
A The Wall Street Journal teljesen hamisan egyből igyekezett antiszemita kijelentésnek minősíteni Belka szóhasználatát, amikor Jacek Rostowski eredeti zsidó családi nevét (Rothfeld) is megemlítette, ez azonban a viszonyok ismeretében teljes képtelenség, hisz az ország vezető posztjait túlnyomó többségében zsidó származású káderek töltik be, például Belka beszélgetőpartnere, Sienkiewicz belügyminiszter ilyen névjegyet hordoz az ábrázatán:
 |
| A botrányhős |
(Belka származásról nincs tippem.)
A tudatosan időzített szivárogtatási akció céljául sejthetjük az Obama-vezetés mellett a lengyel nemzeti érdekkel szembemenve is elkötelezett Tusk-kormány megbuktatását. Ehhez megintcsak furcsa módon az ellenséget kiszolgálva Tusk egyelőre maga önti az olajat a tűzre azzal, hogy nem lát semmi elítélnivalót a jegybankelnök és a belügyminiszter beszélgetésében. Egyelőre csak Nowak volt közlekedésügyi miniszter lépett ki a Polgári Platformból, Tusk pártjából, hisz ellene most adóellenőrzés várható. (Korábban vagyonbevallásából kifelejtett milliós értékű ajándék karóra miatti botrányba bukott bele.)
A budapesti 2006-os forgatókönyv alkalmazására utal, hogy már tegnap spontán módon, engedély nélkül tüntetésbe kezdett a kormány épülete előtt a Nemzeti Mozgalom, "a lengyel Jobbik" szimpatizánsainak párszáz fős csoportja, amit a rendőrség elég brutálisan, könnygázzal oszlatott fel. A Jobbikkal hivatalos partneri és őszinte baráti viszonyban álló, egyelőre parlamentbe nem jutott ifjú radikális-hazafias párt természetesen újabb tüntetésekre szólít fel, hasonlóan más jobboldali szervvezetekhez és a kormány azonnali lemondását, illetve előrehozott választásokat klövetelő PiS-hez.
Az ifjú értelmiség körében erősebn feljövőben levő fiatal Nemzetiek példaképükhöz, a Jobbikhoz hasonlóan elvi oroszellenes hagyományaik ellenére kezdettől a leghatározottabban támadják a Majdan felforgatóit, kimondottan a lengyelirtó Bandera örököseit, és az Oroszországgal való viszony terén a nemzeti érdek józan, hidegfejű mérlegelését javasolják, vagyis a Jobbikhoz hasonlóan akár az oroszokkal való érdekközösség lehetőségét sem zárják ki Ukrajna és az ottani lengyel kisebbség ügyében.
Egyes ellenzéki erők viszont az ukrán példa nyomán máris "varsói Majdant" sürgetnek. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter szavaival ellentétben mégiscsak létező lengyel állam sokkal stabilabb képződmény, mint ukrán szomszédja, ezért egy kormánybuktatás nem járna az ország olyan fokú destabilizálásával, mint Ukrajnában.
Hogy a mesterséges botránynak mi lesz a kifutása, azt még nem lehet igazán belátni, de úgy tűnik, részesülünk a régi (ha jól rémlik) kínai jókívánságban: "Adassék meg neked, hogy izgalmas korban élhess!"...
