Az alábbit vendégszerzőként küldtem a Jobbklikknek, remélem, leközlik.
Igaz, ennek esélye némileg csökkent, miután kizártak onnan...
-------------------------------------------------------------------
Gratulálok, fideszes külpol-csapat, kiemelten Németh Zsolt elvtárs!
A legutóbbi klikkbejegyzésben (A Gazprom Amerikába kacsintgat) belengetett orosz terv zseniális, bár egyébként bizonyára kivitelezhetetlen.
Amennyiben meg tudnák valósítani, és ehhez az USA egyértelműen partner lenne, tekintettel az összeomlás előtt álló hazai földgázkitermelésükre, a hazai atlantisták bambán bámulhatnának kifelé a fejükből.
Ugyanis az oroszoknak ezzel sikerülne szembeállítania Európát Amerikával (az USÁ-val), az USA egy csapásra beszüntetné retorikáját az oroszok energia-erőpolitikájáról, abbahagyná az uszítást a Nabucco-ügyben és igyekezne minél több importgázt elhappolni nyugat-európai "szövetségeseitől".
így jár az, aki a nemzeti érdeket pillanatnyi, hetente változó külső nagyhatalmi manőverek feltétlen kiszolgálásának rendeli alá.
Mint Szakasvili legjobb hazai tanítványa, akinek csatlósországát kifacsart citromként dobták el az amik, amint teljesítette tesztbábui feladatát. Kidugták a póznán, mint egy kalapot, az ellenség rálőtt, eltalálta, kidugója belátta, hogy nem érdemes kimásznia lövészárkából, kész. A grúzok meg építsék újjá Gorit és társait, ha jónak látják.
A gond az, hogy a világgazdasági összeomlás olyan rohamosan halad előre és olyan fokban rombolja le az oroszok mindenféle képességét, pénzügyit, logisztikait, mindent, (az USÁ-hoz és Kínához hasonlóan) hogy valószínűleg már egyik hatalom se képes semmi nagyszabásút építeni, se Déli és Északi Áramlatot, se sok gázcseppfolyósító üzemet, meg ehhez való kikötőket mindkét parton, se rakétapajzsot, semmit.
Igaz, ettől még Németh Zsolt éppúgy menekülni lesz kénytelen az országból, hiszen az orosz gázcsapok amerikai export nélkül is kiürülnek pár éven belül. Mint a viccbeli lengyel egér a szükségállapot idején a borotvapenge felett a torkával, amikor jobbra és balra ingatja a fejét:
se kolbász, se szalonna...
Ha exportál a Gazprom gázt az USÁ-ba, azért hülye országháborítók az atlantistáink, ha nem exportál, akkor azért...
Nekünk mindenképpen egy fűtetlen barakk marad, vidámság nélkül.
Arma Gedeon, alias Bobkó Csaba
2008. november 18.
2008. szeptember 20.
Fundamentalizmus vezet Vissza a Jövőbe?
Egy szakmai olajcsúcs blogon az egyik szerkesztő olyan hangulatban linkelte azt hiszem, az Index beszámolóját a MOVE "újjáalakulásáról" ("Új Gárda alakult"), amiből kiderült, hogy nagyon is komolyan veszi a kezdeményezést és kb. mielőbbi Dunábalövéstől tart. A szokástól eltérően nem linkelem a szóbanforgó blogot, mert gazdái a témát és a kibontakozott vitát (velem) ott nemkívánatosnak nyilvánították.
A MOVE komolytalanságára elég bizonyíték már az Indexes videó is, meg ez a korábbi riport is, amiből mellesleg az is kiderül, hogy az Index kissé feltupírozta a hírt, hogy bombasztikusabb legyen, hiszen már szeptember 6-án is felvonult ez a maroknyi tojásfejű paprikajancsi.
Ez a fundamentalizmus-jelenség tökéletesen érthető, ha egyébként rosszat is jelez. Világszerte felbukkan, ha egy társadalom, vagy annak jókora csoportjai kudarcot vallanak a "modernizáció"-val, vagy egyszerűen válságba jut az addigi berendezkedés, tipikusan olyan, ami a "fejlődéssel", "haladással", valami korábbi "bűnös régi rend" meghaladásával azonosította magát.
A válság, saját rossz sorsuk miatt elégedetlenkedők fellázadnak a "korszerű", "haladó" status quo ellen és hirtelen a semmiben találva magukat kapaszkodót keresnek. Egy, a RÉGIT elvető, azt szidalmazó, annak meghaladására büszke rendszer ellen lázadva elég kézenfekvően, a helyzet logikájával "a másik táborba átállva", reakciósok lesznek, tehát a rendszer ideológiai ellenségének tekintett RÉGI, ill. most nekik már RÉGI JÓ világ hívei lesznek, ha más nem, legalább külsőségekben. (többnyire másban nem jön össze)
Ezért térnek vissza a nyugatias modernizációban csalódott iszlám tömegek a Koránhoz, sariához, a nyamvadt fejkendőhöz.
Ezért a turul, a szentkorona, az árpádsáv. (Magam se tartom rossz dolognak a hagyomány folytatását, a közösség összetartozását kifejező szimbólumok használatát, de önmagukban ezek biztos nem mentenek meg talizmánként semmitől.)
Egy olyan rezsimben, ahol a PC-terror egyik rutinos eleme a "fasiszta veszéllyel" riogatás, a lázadók hülyébbjeinél kész válaszreakció a MOVE-egyenruha, Gömbös, sőt egyeseknél Szálasi, mint védőszentek előkaparása.
Mindezt a létező fundamentalista reflexet a cinikus hatalom titkosszolgálatai manipulálhatják, olajat önthetnek tüzére, ha nem lenne, maguk találnák ki. De persze van, mert ez logikus jelenség modernizációs válság idején.
A Gömbös és hasonló történelmi figurák kultikus tiszteletére vevők száma szerintem mindig elenyésző marad, azoknak a száma például sokkal nagyobb, akikre minden ilyen röhejes jelenség a fászt hozza és félelmükben kezdik a rendcsinálás radikális eszközeit követelni, ráadásul e közeg jóval magasabban reprezentált a hatalom csúcsai táján.
Az átlagemberek, egzisztenciájukat vesztő (leendő VOLT) középosztálybeliek tömegeiből is frusztrációt, dühöt fog kihozni a válság, a létbizonytalanság, de nem hiszem, hogy bármilyen megváltást remélnének történelmünk legszerencsétlenebb alakjainak kultuszától, vagy olyan külsőségektől, mint mondjuk a darutoll.
Ezzel szemben a fasizmus veszélyével riogatók zömének láthatóan semmi kifogása pl. az In-Kal jelenléte, vagy a magyar rendőrség egyre fokozódó izraeli kapcsolatai (felszerelés, kiképzés) ellen. Már megint felfalni készülnek a bárányok a farkasokat...
Részemről a Vissza a Jövőbe programja nem történelmi szerencsétlenségeink jellegzetes figuráiba, egykori jellegzetes külsőségekbe való erőltetett kapaszkodást jelent, (bár korábban kétségkívül eljátszottam pl. a kakastollas csendőrség gondolatával), hanem a visszatérés kísérletét a korábbi korok fenntarthatóBB gazdálkodási, településszerkezeti modelljéhez, amit akkor elődeink nem azért csináltak fenntarthatóbban, mert "szentek" lettek volna, hanem, mert egy erőforrásszegényebb környezetben történelmileg ilyen alakulhatott ki. Tisztában vagyok vele, hogy ez eléggé a rántottából tojáskészítés programja, a korábbi civilizációs összeomlások példája alapján most sem esélyes a komolyabb népességpusztulás nélküli visszaegyszerűsödés, de jobbat e pillanatban nem tudok javasolni.
A rémképekkel, előítéletekkel teli agyúak csoportjai biztosan fokozni fogják a bajt a káosz idején, szerintem sokkal inkább, mint a naív, külsőségekbe kapaszkodni próbáló "fundamentalisták".
2008. augusztus 31.
Mégis talentum Kiszlich!
Legalábbis van amihez...
Érdekes fejlemények kormányfőnk helyezkedéséről a formálódó Eurázsiai Blokk iránt:
Kiutasították Tibetet
"Kiutasították Magyarországról a hat éve törvényesen Magyarországon tartózkodó Csögyal Tenzint, a tibeti emigráns parlament volt képviselőjét. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanító tibeti szerzetesnek – annak ellenére, hogy a napokban kapta kézhez 2010-ig érvényes munkavállalási engedélyét – szeptember 8-ig el kell hagynia Magyarország területét. "
Szóval Fletó titkos megállapodást kötött a kínaiakkal az olimpia alatt, a Magyar Nemzet bírálja is a szolgalelkű interjújáért, nem is sejtve, hogy mi van a háttérben:
Gyurcsány pekingi coming outja
Jellemző a MN jegyzetírójának dilettantizmusára, hogy nem fogja fel, mekkora önellentmondás egyrészt határozottan grúz-ellenes és szinte oroszpárti álláspontot elfoglalni lapjának (helyesen), másrészt így nekimenni Fletónak, amiért logikusan megegyezik Kínával. Nem áll össze a kép a firkász kis agyában, hogy az oroszok a grúz háború kirobbanása előtt (amire tehát nyilvánvalóan készültek) a hazai sajtó által nem éppen túlharsogott szimbolikus aktus keretében visszaadtak Kínának egy kis szigetet az Amúr folyón, amit még tán a cár foglalt el egykor. Azóta Kína kifejezte megértését az abház és déloszét függetlenség orosz elismerése iránt. Tehát formálódik az Eurázsiai Blokk az USA hegemóniájának megdöntésére.
A MN firkászával ellentétben Fletó viszont világosan érteni látszik a helyzetet.
Korábbi politikai preferenciáimmal mit sem törődve meg kell állapítanom, hogy Fletó mégse tökéletesen tehetségtelen, illetve érdektelen a kormányzás iránt, minimum a külpolitikai, geopolitikai területhez van érzéke, ellentétben fő riválisával. Fogcsikorgatva vagyok kénytelen kifejezni reményemet, hogy mostanában nem lesz előrehozott választás és hogy egy darabig még ez a kormány külpolitizál hazánk nevében.
Őszinte sajnálatom a szegény tibetiek iránt, fiúk, sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármit tegyünk értetek...
Kiemelek még egy dicséretes elvet a MN által ledorongolt nyilatkozatból:
"Gy. Ferenc a Kínát ért nemzetközi bírálatokkal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt a China Dailynek, hogy a különböző országoknak megértést kell tanúsítaniuk egymás iránt. Szerinte nagyon könnyű kívülről ítélkezni, kinek van igaza, ám a helyzet összetettebb. „Tisztelnünk kell egymás álláspontját, és azt, hogy egyes országok lakossága miként szeretné élni az életét” – mondta."
Amelyik magyar politikus nem ezt az elvet követi külpolitikai megnyilvánulásaiban, az minden bizonnyal idegen hatalom fizetett ügynöke.
Akik ismernek, tudhatják, hogy ez tőlem nem egy régi pártszimpátián alapuló vélemény, sőt.
Batka alábbi hozzászólása nyomán hasznosnak látom itt kifejteni:
Függésünk, szuverenitásunk korlátainak tényleges értékelése homlokegyenest ellenkezik a politikai szféra divatos, közhelyes lózungjaival, amiket már teljesen Szabad Népes stílusban rángattak elő a Fidesz-propagandisták (köztük jobb sorsra érdemesek is) pl. a Jobbklikken, Orbánvili kiállását indokolva. A dolog tulajdonképpen napnál világosabb, még a vakok is látják, csak a Fidesz fizetési listáján levők nem.
Tehát egy percig sem szabadultunk ki az orosz függésből a gengszterváltással, annyi történt, hogy egy birodalom függéséből kettőébe kerültünk. Kb. úgy, mint a török hódoltság idején a határmenti kettős adóztatású területek. A háború és 56 utáni katonai alávetettségünk a szocialista modernizáció során kiegészült az orosz kőolajtól és földgáztól való függéssel. (Ebben semmi különösen szocialista nem volt, a nyugati szféra országai éppúgy olaj- és gázfüggők lettek, modern jóléti civilizációnk az energiarabszolgák munkáján alapul. A jelentős saját kitermeléssel nem rendelkező, fogyasztó országok számára ez mindenhol előrevetített egy függést a termelőktől, vagy a szállítást ellenőrző hatalmaktól. )
Amikor a Szovjetunió összeomlása közben kivonták tőlünk a keleti birodalom csapatait, valójában csak a befolyás őrzésének idejétmúlt, költséges, gazdaságtalan eszközétől szabadultak meg, függetlenül attól, hogy persze kényszerből. Abszolút röhejessé teszi a kanonizált világmagyarázatokat ("rendszerváltás", "tovarisi konyec" "csatlakoztunk a Nyugathoz") a tény, hogy az orosz energiától való függésünk folyamatosan erősödött a rendszer/gengszterváltás után.
Új "demokratikus" kormányaink állami szubvencióval támogatták tovább pl. a vezetékes gáz bevezetését egyre kisebb településekre, még erdővidéki aprófalvakba is, míg kialakult a mai szélsőséges kiszolgáltatottságunk. Ugyanilyan hatású volt az elvileg a nyugati, amerikai fogyasztói, autóstársadalmi modell erőltetett ütemű, esztelen kiépítése, amire lényegében az egy emberöltőnyi "demokratikus" korszak teljes elkölthető beruházási mennyiségét öltük bele, nagyrészt hitelből. A szintén esztelenül leépített ipar energiaigényének kiesését a folyékony üzemanyag terén felülmúlta az autózás egyre növekvő igénye, amit a településszerkezet divatos szétverésével (autópályák, elkerülő utak, zöldövezetbe szétszóródás, városon kívüli bevásárlódobozok, irodaparkok, stb.) direkt ösztönöztek.
Mindennek olajigénye a mi földrajzi fekvésünk mellett az oroszoktól való függést fokozta, ill. tartotta magas szinten, NATO- és EU-tagságunktól teljesen függetlenül.
De a másik, Nyugati, vagy Globalista birodalomtól való függés terén se éles választóvonal a módszerváltás, vagy talán fügefalevélváltás. Tőle való függésünk már a Kádár-kor hitelfelvételeivel megkezdődött. Ez a birodalom már át is ugorhatta a megszállás látványosan durva katonai eszközét, ahogy a világ jó részén is, nekik megadatott, hogy egyből a "puha" (valójában nagyon is kemény) pénzügyi pórázt használhatták, bár a katonai fegyelmezés eszközei valahol mindig meg vannak lengetve, Szerbia, Irak, stb., az okosak tanulnak a mások kárán. A két, nem katonai póráz közül azonban a pénzügyi hamarosan hatástalan lehet a globális pénzügyi pilótajáték bukásával, amelyre ezer előjel figyelmeztet, míg az energiapóráz rohamosan felértékelődik.
Ezzel el is jutottunk oda, hogy Orbán, vagy Gyurcsány látja jobban, melyik birodalomtól való függésünk lesz a közeljövőben a döntőbb, melyiknél kell inkább pedálozni, nem utolsó sorban saját helytartói egzisztenciája érdekében is, de netán az országéban is.
Szerintem Gyurcsány bizonyult e téren okosabbnak, ezért a bejegyzésem címe, míg Orbán minden pénzét feltette a vesztes lóra, szerencse, hogy egyelőre nem az országét, csak a sajátját. Azt még ki lehet bírni, hogy ő nem lesz helytartó, ha nem lesz.
A fentieket összefoglalva, nem értek egyet, hogy jelenleg nem vagyunk orosz érdekszféra, hogy kizárólag az atlanti "szövetségi" rendszer csatlósai lennénk. Mindkettőtől függünk, de tartósan húsbavágóbban az oroszoktól. Ráadásul a globalista függés tőlünk csak vitt, míg az oroszok az energiaszállításokat kereskedelmi alapon nyújtják, elvileg arra fordítottuk, amire akartuk, a mi hibánk, hogy (a világ többi részéhez, így az oroszokhoz is hasonlóan) jövőtlen dolgokba fecséreltük/jük.
A két birodalom közül a globális/amerikai recseg-ropog, épp az energiaválság és globális erőforrásválság következtében, illetve az ezekkel szorosan összefüggő pénzügyi pilótajáték-rendszer törvényszerű, máris zajló bukása miatt befolyása rohamosan csökkenni fog.
(Végződhet ez atomháborúval, de azzal sok terveznivalónk nincs.) Az oroszok ereje épp attól, ami az USÁ-t gyengíti, nő. Igaz, nem örökre, hiszen olajexportjuk relatíve rövid, belátható időn belül megszűnik, de a lényeg, hogy egy, vagy két döntő évtizedig, az energetikai önellátásra való kényszerű áttérésünk átmeneti időszakában ők lesznek itt erősek, nem az USA, főleg nem a "NATO". A folyamat tágabb geopolitikai összefüggése, hogy az oroszok stratégiai szövetségre léptek Kínával az egypólusú, USA-hegemóniával fémjelzett világrend többpólusúvá alakításáért, saját befolyásuk növeléséért.
Tehát Orbán szélsőségesen atlantista kiállása, a dolog túllihegése menthetetlen, felelőtlen, hogy a Terminus Technicus blog Yspadden Penkaurjától idézzek, ez több mint bűn, ez hiba. Ezzel elugratta őkelme a fejedelemséget, míg a kormány példásan épp annyira állt ki a NATO mellett, amennyire tagságunk erre kötelez, a nyilatkozattal, hogy nem fogjuk elismerni Abháziát és Dél-Oszétiát. Ha ez a jövőben mégis változna, elég kormányszóvivőt/külügyminisztert cserélni. A Fidesz esetén az orientáció módosításához pártelnököt/miniszterelnökjelöltet kell váltani...
Orbán Viktor elefántcsonttoronyban él temetési beszéde óta, összetéveszti virtuális világát a valósággal. Utóbbiban a mi kis, kettős függésű országunk nem ugathat a nagyhatalmakra, nem pofázhat azok belügyeibe, a globális válság túlélése érdekében nagyon óvatos, ügyes diplomáciát kellene folytatnunk. A folyamat végén akár olyan helyzet is előállhat, amikor lehet közel teljes a szuverenitásunk (utódainké), de addig át kell evickélni a viharon.
Gyurcsány nem a kedvencem, enyhén szólva sem, de e külpolitikai téren sokkal tehetségesebbnek bizonyult. Erre esélyes, hogy elbukik a belpolitikán...
Az meg az ő sokszoros bűne. Miért nem lehetett egy fickóba többféle talentumot pakolni, Uram?
Érdekes fejlemények kormányfőnk helyezkedéséről a formálódó Eurázsiai Blokk iránt:
Kiutasították Tibetet
"Kiutasították Magyarországról a hat éve törvényesen Magyarországon tartózkodó Csögyal Tenzint, a tibeti emigráns parlament volt képviselőjét. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanító tibeti szerzetesnek – annak ellenére, hogy a napokban kapta kézhez 2010-ig érvényes munkavállalási engedélyét – szeptember 8-ig el kell hagynia Magyarország területét. "
Szóval Fletó titkos megállapodást kötött a kínaiakkal az olimpia alatt, a Magyar Nemzet bírálja is a szolgalelkű interjújáért, nem is sejtve, hogy mi van a háttérben:
Gyurcsány pekingi coming outja
Jellemző a MN jegyzetírójának dilettantizmusára, hogy nem fogja fel, mekkora önellentmondás egyrészt határozottan grúz-ellenes és szinte oroszpárti álláspontot elfoglalni lapjának (helyesen), másrészt így nekimenni Fletónak, amiért logikusan megegyezik Kínával. Nem áll össze a kép a firkász kis agyában, hogy az oroszok a grúz háború kirobbanása előtt (amire tehát nyilvánvalóan készültek) a hazai sajtó által nem éppen túlharsogott szimbolikus aktus keretében visszaadtak Kínának egy kis szigetet az Amúr folyón, amit még tán a cár foglalt el egykor. Azóta Kína kifejezte megértését az abház és déloszét függetlenség orosz elismerése iránt. Tehát formálódik az Eurázsiai Blokk az USA hegemóniájának megdöntésére.
A MN firkászával ellentétben Fletó viszont világosan érteni látszik a helyzetet.
Korábbi politikai preferenciáimmal mit sem törődve meg kell állapítanom, hogy Fletó mégse tökéletesen tehetségtelen, illetve érdektelen a kormányzás iránt, minimum a külpolitikai, geopolitikai területhez van érzéke, ellentétben fő riválisával. Fogcsikorgatva vagyok kénytelen kifejezni reményemet, hogy mostanában nem lesz előrehozott választás és hogy egy darabig még ez a kormány külpolitizál hazánk nevében.
Őszinte sajnálatom a szegény tibetiek iránt, fiúk, sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármit tegyünk értetek...
Kiemelek még egy dicséretes elvet a MN által ledorongolt nyilatkozatból:
"Gy. Ferenc a Kínát ért nemzetközi bírálatokkal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt a China Dailynek, hogy a különböző országoknak megértést kell tanúsítaniuk egymás iránt. Szerinte nagyon könnyű kívülről ítélkezni, kinek van igaza, ám a helyzet összetettebb. „Tisztelnünk kell egymás álláspontját, és azt, hogy egyes országok lakossága miként szeretné élni az életét” – mondta."
Amelyik magyar politikus nem ezt az elvet követi külpolitikai megnyilvánulásaiban, az minden bizonnyal idegen hatalom fizetett ügynöke.
Akik ismernek, tudhatják, hogy ez tőlem nem egy régi pártszimpátián alapuló vélemény, sőt.
Folytatás, szept.2.
Batka alábbi hozzászólása nyomán hasznosnak látom itt kifejteni:
Függésünk, szuverenitásunk korlátainak tényleges értékelése homlokegyenest ellenkezik a politikai szféra divatos, közhelyes lózungjaival, amiket már teljesen Szabad Népes stílusban rángattak elő a Fidesz-propagandisták (köztük jobb sorsra érdemesek is) pl. a Jobbklikken, Orbánvili kiállását indokolva. A dolog tulajdonképpen napnál világosabb, még a vakok is látják, csak a Fidesz fizetési listáján levők nem.
Tehát egy percig sem szabadultunk ki az orosz függésből a gengszterváltással, annyi történt, hogy egy birodalom függéséből kettőébe kerültünk. Kb. úgy, mint a török hódoltság idején a határmenti kettős adóztatású területek. A háború és 56 utáni katonai alávetettségünk a szocialista modernizáció során kiegészült az orosz kőolajtól és földgáztól való függéssel. (Ebben semmi különösen szocialista nem volt, a nyugati szféra országai éppúgy olaj- és gázfüggők lettek, modern jóléti civilizációnk az energiarabszolgák munkáján alapul. A jelentős saját kitermeléssel nem rendelkező, fogyasztó országok számára ez mindenhol előrevetített egy függést a termelőktől, vagy a szállítást ellenőrző hatalmaktól. )
Amikor a Szovjetunió összeomlása közben kivonták tőlünk a keleti birodalom csapatait, valójában csak a befolyás őrzésének idejétmúlt, költséges, gazdaságtalan eszközétől szabadultak meg, függetlenül attól, hogy persze kényszerből. Abszolút röhejessé teszi a kanonizált világmagyarázatokat ("rendszerváltás", "tovarisi konyec" "csatlakoztunk a Nyugathoz") a tény, hogy az orosz energiától való függésünk folyamatosan erősödött a rendszer/gengszterváltás után.
Új "demokratikus" kormányaink állami szubvencióval támogatták tovább pl. a vezetékes gáz bevezetését egyre kisebb településekre, még erdővidéki aprófalvakba is, míg kialakult a mai szélsőséges kiszolgáltatottságunk. Ugyanilyan hatású volt az elvileg a nyugati, amerikai fogyasztói, autóstársadalmi modell erőltetett ütemű, esztelen kiépítése, amire lényegében az egy emberöltőnyi "demokratikus" korszak teljes elkölthető beruházási mennyiségét öltük bele, nagyrészt hitelből. A szintén esztelenül leépített ipar energiaigényének kiesését a folyékony üzemanyag terén felülmúlta az autózás egyre növekvő igénye, amit a településszerkezet divatos szétverésével (autópályák, elkerülő utak, zöldövezetbe szétszóródás, városon kívüli bevásárlódobozok, irodaparkok, stb.) direkt ösztönöztek.
Mindennek olajigénye a mi földrajzi fekvésünk mellett az oroszoktól való függést fokozta, ill. tartotta magas szinten, NATO- és EU-tagságunktól teljesen függetlenül.
De a másik, Nyugati, vagy Globalista birodalomtól való függés terén se éles választóvonal a módszerváltás, vagy talán fügefalevélváltás. Tőle való függésünk már a Kádár-kor hitelfelvételeivel megkezdődött. Ez a birodalom már át is ugorhatta a megszállás látványosan durva katonai eszközét, ahogy a világ jó részén is, nekik megadatott, hogy egyből a "puha" (valójában nagyon is kemény) pénzügyi pórázt használhatták, bár a katonai fegyelmezés eszközei valahol mindig meg vannak lengetve, Szerbia, Irak, stb., az okosak tanulnak a mások kárán. A két, nem katonai póráz közül azonban a pénzügyi hamarosan hatástalan lehet a globális pénzügyi pilótajáték bukásával, amelyre ezer előjel figyelmeztet, míg az energiapóráz rohamosan felértékelődik.
Ezzel el is jutottunk oda, hogy Orbán, vagy Gyurcsány látja jobban, melyik birodalomtól való függésünk lesz a közeljövőben a döntőbb, melyiknél kell inkább pedálozni, nem utolsó sorban saját helytartói egzisztenciája érdekében is, de netán az országéban is.
Szerintem Gyurcsány bizonyult e téren okosabbnak, ezért a bejegyzésem címe, míg Orbán minden pénzét feltette a vesztes lóra, szerencse, hogy egyelőre nem az országét, csak a sajátját. Azt még ki lehet bírni, hogy ő nem lesz helytartó, ha nem lesz.
A fentieket összefoglalva, nem értek egyet, hogy jelenleg nem vagyunk orosz érdekszféra, hogy kizárólag az atlanti "szövetségi" rendszer csatlósai lennénk. Mindkettőtől függünk, de tartósan húsbavágóbban az oroszoktól. Ráadásul a globalista függés tőlünk csak vitt, míg az oroszok az energiaszállításokat kereskedelmi alapon nyújtják, elvileg arra fordítottuk, amire akartuk, a mi hibánk, hogy (a világ többi részéhez, így az oroszokhoz is hasonlóan) jövőtlen dolgokba fecséreltük/jük.
A két birodalom közül a globális/amerikai recseg-ropog, épp az energiaválság és globális erőforrásválság következtében, illetve az ezekkel szorosan összefüggő pénzügyi pilótajáték-rendszer törvényszerű, máris zajló bukása miatt befolyása rohamosan csökkenni fog.
(Végződhet ez atomháborúval, de azzal sok terveznivalónk nincs.) Az oroszok ereje épp attól, ami az USÁ-t gyengíti, nő. Igaz, nem örökre, hiszen olajexportjuk relatíve rövid, belátható időn belül megszűnik, de a lényeg, hogy egy, vagy két döntő évtizedig, az energetikai önellátásra való kényszerű áttérésünk átmeneti időszakában ők lesznek itt erősek, nem az USA, főleg nem a "NATO". A folyamat tágabb geopolitikai összefüggése, hogy az oroszok stratégiai szövetségre léptek Kínával az egypólusú, USA-hegemóniával fémjelzett világrend többpólusúvá alakításáért, saját befolyásuk növeléséért.
Tehát Orbán szélsőségesen atlantista kiállása, a dolog túllihegése menthetetlen, felelőtlen, hogy a Terminus Technicus blog Yspadden Penkaurjától idézzek, ez több mint bűn, ez hiba. Ezzel elugratta őkelme a fejedelemséget, míg a kormány példásan épp annyira állt ki a NATO mellett, amennyire tagságunk erre kötelez, a nyilatkozattal, hogy nem fogjuk elismerni Abháziát és Dél-Oszétiát. Ha ez a jövőben mégis változna, elég kormányszóvivőt/külügyminisztert cserélni. A Fidesz esetén az orientáció módosításához pártelnököt/miniszterelnökjelöltet kell váltani...
Orbán Viktor elefántcsonttoronyban él temetési beszéde óta, összetéveszti virtuális világát a valósággal. Utóbbiban a mi kis, kettős függésű országunk nem ugathat a nagyhatalmakra, nem pofázhat azok belügyeibe, a globális válság túlélése érdekében nagyon óvatos, ügyes diplomáciát kellene folytatnunk. A folyamat végén akár olyan helyzet is előállhat, amikor lehet közel teljes a szuverenitásunk (utódainké), de addig át kell evickélni a viharon.
Gyurcsány nem a kedvencem, enyhén szólva sem, de e külpolitikai téren sokkal tehetségesebbnek bizonyult. Erre esélyes, hogy elbukik a belpolitikán...
Az meg az ő sokszoros bűne. Miért nem lehetett egy fickóba többféle talentumot pakolni, Uram?
Orbánvili ámokfutása, avagy hova álljanak a magyarok
Ezt majd később kifejtem, enélkül kicsit furcsa lesz a következő bejegyzés. így jár, aki ritkán néz a blogjára...
2008. július 24.
Közel a Vég - de van remény
Kicsit vegyesfelvágott lesz, de kezdem a jóhírrel:
Elindult az első magyar szakmai olajcsúcs-blog!
Már rég vártuk (akik tudtunk róla), a neve szemmel láthatóan nem akart bombasztikus, vagy a témába vágó lenni: Terminus Technicus
(Jó bornak nem kell cégér, bár ezt a "bort" még kevesen isszák, én pingáltam volna neki egy messzire látszóbbat.)
A bloggazda és fő szerző Yspadden Penkaur, az Index Peak Oil topikjának oszlopos tagja, az egyik vendégszerző, akitől máris olvashatunk egy cikket, miért nem képes az atomenergia
kiváltani a kieső olajat, Hetesi Zsolt asztrofizikus az ELTÉ-ről, a Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport egyik vezéregyénisége.
A frenetikus beköszöntő cikk, ami humoros műfajában talán többet, vagy találóbban mond a készülődő katasztrófáról az olvasónak, mint a szigorú szakmai cikkek, külön javasolt: Zűrhajó, szerzője Zaphod Beeblerox, szintén az Index Peak topik veteránja.
Olvassátok, szóljatok hozzá, terjesszétek a hírét! És persze készüljetek a Viharra...
A közeli világvégéről már Zaphod Beebleroxtól is értesülhettünk, azonban akinek ez kevés, azt végleg meggyőzheti a tény, hogy már a Totalcar internetes autós szaklap egy (kis bevezető után) szokvány kocsiértékelő cikknek induló szöveg végére ilyesmikhez jut el, engem sokkolt a dolog, egyúttal reménykeltő is:
"Fogyasszuk helyben, ami helyben terem. És én is, minek járok be minden nap hatvan kilométerre, meg vissza?"
"Mindehhez az kéne, hogy mindenki belássa: a régi világnak vége. Az extenzív növekedés, az évről évre több és több olaj elégetése nem megy tovább, se hely, se üzemanyag, más irányba kellene fejlődni. És ehhez teljesen máshogy kéne gondolkodnunk; nem kevesebb olajat kéne égetni a közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne, sőt, végig kéne gondolni, hogy minek is közlekedünk annyit egyáltalán. Akár bummal, akár nyüszítéssel, de mindenképp nagy szívással lesz vége az olajkorszaknak."
(Rácz Tamás: Olajat égetni a környezetért?)
Ez, hogy autósújság szólít fel az autózás abbahagyására, kb. egy olyan pillanat, mint amikor a vámszedő eldobja a pénzt és csatlakozik a Mesterhez...
További figyelemreméltó cikkek is teremtek az utóbbi időben, amik jelzik, hogy vezető, ismert publicisták, illetve főáramlatúnak számító sajtótermékek szerzői is tisztában vannak már a ránk váró katasztrófával és joggal bírálják a hagyományos politika erre adott demagóg válaszait, itthon és világszerte:
Index: Mire megyünk ezzel, népboldogítók? 2008. július 9.
Bodoky Tamás, Index: Minden nap olajárrekord 2008.07.04.
és különösen figyelemre méltó, hogy már a Népszabiban, ismert ballib (tehát a globalizációval, a Haladással összekapcsolható) publicistától is olvashatjuk a tiszta lényeget:
Szilágyi Ákos, Népszabadság: A kőolaj ára, 2008.06.28.
A hazai ellenzéki, jobboldali politikusoknak a cikk végén elvileg vörös farokként odacsördített kritika sajnos teljesen indokolt, bár Horthy és Orbán nyomán szólva "passzióból lőtt közéjük", sajnos teljes joggal.
(Jó bornak nem kell cégér, bár ezt a "bort" még kevesen isszák, én pingáltam volna neki egy messzire látszóbbat.)
A bloggazda és fő szerző Yspadden Penkaur, az Index Peak Oil topikjának oszlopos tagja, az egyik vendégszerző, akitől máris olvashatunk egy cikket, miért nem képes az atomenergia
kiváltani a kieső olajat, Hetesi Zsolt asztrofizikus az ELTÉ-ről, a Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport egyik vezéregyénisége.
A frenetikus beköszöntő cikk, ami humoros műfajában talán többet, vagy találóbban mond a készülődő katasztrófáról az olvasónak, mint a szigorú szakmai cikkek, külön javasolt: Zűrhajó, szerzője Zaphod Beeblerox, szintén az Index Peak topik veteránja.
Olvassátok, szóljatok hozzá, terjesszétek a hírét! És persze készüljetek a Viharra...
A közeli világvégéről már Zaphod Beebleroxtól is értesülhettünk, azonban akinek ez kevés, azt végleg meggyőzheti a tény, hogy már a Totalcar internetes autós szaklap egy (kis bevezető után) szokvány kocsiértékelő cikknek induló szöveg végére ilyesmikhez jut el, engem sokkolt a dolog, egyúttal reménykeltő is:
"Fogyasszuk helyben, ami helyben terem. És én is, minek járok be minden nap hatvan kilométerre, meg vissza?"
"Mindehhez az kéne, hogy mindenki belássa: a régi világnak vége. Az extenzív növekedés, az évről évre több és több olaj elégetése nem megy tovább, se hely, se üzemanyag, más irányba kellene fejlődni. És ehhez teljesen máshogy kéne gondolkodnunk; nem kevesebb olajat kéne égetni a közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne, sőt, végig kéne gondolni, hogy minek is közlekedünk annyit egyáltalán. Akár bummal, akár nyüszítéssel, de mindenképp nagy szívással lesz vége az olajkorszaknak."
(Rácz Tamás: Olajat égetni a környezetért?)
Ez, hogy autósújság szólít fel az autózás abbahagyására, kb. egy olyan pillanat, mint amikor a vámszedő eldobja a pénzt és csatlakozik a Mesterhez...
További figyelemreméltó cikkek is teremtek az utóbbi időben, amik jelzik, hogy vezető, ismert publicisták, illetve főáramlatúnak számító sajtótermékek szerzői is tisztában vannak már a ránk váró katasztrófával és joggal bírálják a hagyományos politika erre adott demagóg válaszait, itthon és világszerte:
Index: Mire megyünk ezzel, népboldogítók? 2008. július 9.
Bodoky Tamás, Index: Minden nap olajárrekord 2008.07.04.
és különösen figyelemre méltó, hogy már a Népszabiban, ismert ballib (tehát a globalizációval, a Haladással összekapcsolható) publicistától is olvashatjuk a tiszta lényeget:
Szilágyi Ákos, Népszabadság: A kőolaj ára, 2008.06.28.
A hazai ellenzéki, jobboldali politikusoknak a cikk végén elvileg vörös farokként odacsördített kritika sajnos teljesen indokolt, bár Horthy és Orbán nyomán szólva "passzióból lőtt közéjük", sajnos teljes joggal.
2008. június 13.
Orbán Viktor képben van!
A legutóbbi bejegyzés állítása: "Az idei a fordulat éve a válság tudatosításában" teljesen beigazolódott és óhajom: "Bár az ellenzéknek is lenne ennyi esze", szerencsésen túl is teljesítődött Orbán Viktor tegnapi beszéde során!
A jövő nemcsak elkezdődött, de öles léptekkel halad is tovább, Orbán Viktornak nemcsak annyi esze volt, mint Gyurcsány Ferencnek, hanem úgy tűnik, sokkal több is.
A beszéd kemény, lényegre törő és csak a tömegdemokráciában elengedhetetlen mértékben van növekedési demagógiába csomagolva:
"A helyzet lényege két szóban összefoglalva így hangzik: nincs idő! Mondjuk ki egyenesen: a világ egy új globális gazdasági átalakulás küszöbén áll, sőt, belépett annak előszobájába. A nyakunkba szakadó gyors átalakulást az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek árrobbanása jelzi. Nem reménykedhetünk abban, hogy mindez átmeneti lesz, nem reménykedhetünk abban, hogy visszaáll a régi rend" - szögezte le a Fidesz elnöke, majd kijelentette: a kérdés csak az, hogy milyen gyorsan, milyen hullámokat vetve halad az átalakulás. A kőolaj ára hat év alatt hatszorosára nőtt, az utóbbi egy évben megkétszereződött, a földgáz ára vágtat, a szállítási és termelési költséget elszabadultak, az élelmiszerárak felszöktek - sorolta Orbán Viktor."
"El kell indulnunk minél hamarabb a megerősödés útján, egyébként el fognak sodorni bennünket a hatalmas mértékű világpiaci változások. Ha még időben nekilátunk, felkészülhetünk rá, s talán felkészülhetünk annyira, hogy legyen reális esélyünk komolyabb károk nélkül átvészelni a nehéz időszakot, sőt, a változásokból adódó új lehetőségek némelyikét is talán a magunk javára fordíthatjuk."
Sajnos most nincs időm alaposabban elemezni a beszédet, mert két napra elutazok, de a szöveg magáért beszél. Felfogta, képben van, kész a feladatra, hogy téynleg akár a hétvégén átvegye a tűzoltóparancsnok posztját. Biztos vagyok benne, hogy már nem töri a fejét valamilyen szakértői kormányfőn, most már saját kezébe készül venni a vészprogram irányjtását.
Bevallom őszintén, annyi Fidesz- és Orbán-ostorozás után megkönnyebbülés újra bizakodni benne!
A válságot nem lehet egyénileg túlélni, csak kollektív túlélés lehetséges, az állami szint nélkülözhetetlen a válságkezeléshez. Annak esélye, hogy erre tudatosan készülő vezető kerülhet az ország élére, most már igen nagy.
Erre vágytam régóta, ez most teljesült.
Ettől még jön a "világvége", de ez olyan, mint fegyverrel a kézben fogadni az ellenséget. Na jó, egyelőre csak ott tartunk, hogy valaki megígérte, hoz fegyvert a csata kezdetéig...
2 nap múlva visszatérek, addig is hogy látjátok ti, kedves olvasók? (Mind a 3-an... :-) )
A jövő nemcsak elkezdődött, de öles léptekkel halad is tovább, Orbán Viktornak nemcsak annyi esze volt, mint Gyurcsány Ferencnek, hanem úgy tűnik, sokkal több is.
A beszéd kemény, lényegre törő és csak a tömegdemokráciában elengedhetetlen mértékben van növekedési demagógiába csomagolva:
"A helyzet lényege két szóban összefoglalva így hangzik: nincs idő! Mondjuk ki egyenesen: a világ egy új globális gazdasági átalakulás küszöbén áll, sőt, belépett annak előszobájába. A nyakunkba szakadó gyors átalakulást az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek árrobbanása jelzi. Nem reménykedhetünk abban, hogy mindez átmeneti lesz, nem reménykedhetünk abban, hogy visszaáll a régi rend" - szögezte le a Fidesz elnöke, majd kijelentette: a kérdés csak az, hogy milyen gyorsan, milyen hullámokat vetve halad az átalakulás. A kőolaj ára hat év alatt hatszorosára nőtt, az utóbbi egy évben megkétszereződött, a földgáz ára vágtat, a szállítási és termelési költséget elszabadultak, az élelmiszerárak felszöktek - sorolta Orbán Viktor."
"El kell indulnunk minél hamarabb a megerősödés útján, egyébként el fognak sodorni bennünket a hatalmas mértékű világpiaci változások. Ha még időben nekilátunk, felkészülhetünk rá, s talán felkészülhetünk annyira, hogy legyen reális esélyünk komolyabb károk nélkül átvészelni a nehéz időszakot, sőt, a változásokból adódó új lehetőségek némelyikét is talán a magunk javára fordíthatjuk."
Sajnos most nincs időm alaposabban elemezni a beszédet, mert két napra elutazok, de a szöveg magáért beszél. Felfogta, képben van, kész a feladatra, hogy téynleg akár a hétvégén átvegye a tűzoltóparancsnok posztját. Biztos vagyok benne, hogy már nem töri a fejét valamilyen szakértői kormányfőn, most már saját kezébe készül venni a vészprogram irányjtását.
Bevallom őszintén, annyi Fidesz- és Orbán-ostorozás után megkönnyebbülés újra bizakodni benne!
A válságot nem lehet egyénileg túlélni, csak kollektív túlélés lehetséges, az állami szint nélkülözhetetlen a válságkezeléshez. Annak esélye, hogy erre tudatosan készülő vezető kerülhet az ország élére, most már igen nagy.
Erre vágytam régóta, ez most teljesült.
Ettől még jön a "világvége", de ez olyan, mint fegyverrel a kézben fogadni az ellenséget. Na jó, egyelőre csak ott tartunk, hogy valaki megígérte, hoz fegyvert a csata kezdetéig...
2 nap múlva visszatérek, addig is hogy látjátok ti, kedves olvasók? (Mind a 3-an... :-) )
2008. június 5.
A Jövő Elkezdődött! - Gyurcsány a válsággal kampányol!
Kétséget kizáróan bebizonyosodott legutóbbi sejtésem, hogy a miniszterelnök teljes mértékben tisztában van a Peak Oil kérdéskörével és ezzel elő is jön a nyilvánosság előtt, egyelőre szőrmentén, előremenekülési útvonalként használva mai sanyarú politikai helyzetéből:
Gyurcsány: "Magyarország Európa leggazdagabb országává válhat"
A felvezető:
"Gyurcsány Ferenc a Magyar Agrárkamara XXI. küldöttgyűlésén elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság sikerágazat, amely példát mutathat az egész magyar gazdaság számára. Soha az elmúlt évtizedekben nem állt ennyi fejlesztési forrás az ágazat rendelkezésére, mint most. A miniszterelnök véleménye szerint hazánk kiváló minőségű vizeinek köszönhetően az elkövetkezendő évtizedekben Európa egyik nagyhatalmává válhat."
A lényeget idézem:
Nem kérdés, hogy lépéselőnybe került A Fidesz vezetőjével szemben és hogy van annyi esze (ill. ez politikusnál elég evidens), hogy a válságról pozitív csomagolásban beszél, tehát nem azzal indít, hogy emberek, pár év múlva nem autózhattok majd, hanem a magyar szemmel POTENCIÁLISAN pozitív oldalát emeli ki, miszerint felértékelődik olyasmi, ami nekünk van. Kimondottan ügyes, (bár nem sokáig alkalmazható, csak kezdetként, de ezt nyilván ő is tudja) hogy a nemsokára rettenetes fázisba jutó Nagy Válságot ilyen pozitív bulvárcímmel dobja be, hogy Európa leggazdagabb országává válhatunk! (Ennek igazságtartalma kicsi, de nem e bejegyzés tárgya a dolog veszélyeit elemezni, pl. elsivatagosodás, a jó mezőgazdasági potenciál katonai megvédésére való mai alkalmatlanságunk, stb., erről később)
Vegyük észre, hogy szerinte a jövő a mezőgazdaságalapú civilizáció! Mintha csak magam írtam volna... :-)
Ez egyelőre egy szakmai fórumon hangzott el, de a mai felgyorsult politikai helyzetben nyilván heteken vagy napokon belül a nép előtt is jön. Először zártabb körben tesztelte az új üzenetet.
Semmi progresszió, semmi reform (a globalizációba való jobb illeszkedésünk érdekében), ez a "víznagyhatalom leszünk" üzenet egy az egyben az erőforrásnacionalizmus jegyében mondatott.
Bár az ellenzéknek is lenne ennyi esze. Nyilván firtatni fogják a hitelességet, miért váltott megint, de ettől rosszabbat tesznek (magukkal és az országgal), ha demagóg módon kétségbe vonják majd válságügyi üzeneteit.
Gyurcsány: "Magyarország Európa leggazdagabb országává válhat"
A felvezető:
"Gyurcsány Ferenc a Magyar Agrárkamara XXI. küldöttgyűlésén elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság sikerágazat, amely példát mutathat az egész magyar gazdaság számára. Soha az elmúlt évtizedekben nem állt ennyi fejlesztési forrás az ágazat rendelkezésére, mint most. A miniszterelnök véleménye szerint hazánk kiváló minőségű vizeinek köszönhetően az elkövetkezendő évtizedekben Európa egyik nagyhatalmává válhat."
A lényeget idézem:
"EZEKNEK AZ ÉVTIZEDEKNEK A GAZDAGSÁGÁT NEM EGY RÉGIÓ ÉS NEM EGY ORSZÁG SZÁMÁRA AZ OLAJ ÉS A GÁZ HOZTA MEG, DE NAGYON SOK JEL VAN ARRA, HOGY PÁR ÉVTIZEDEN BELÜL A LEGFONTOSABB NEMZETI ERŐFORRÁS A TISZTA, JÓ MINŐSÉGŰ, JELENTŐS MENNYISÉGBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ VíZ. Magyarország e tekintetben Európa egyik leggazdagabb országává válhat."
Nem kérdés, hogy lépéselőnybe került A Fidesz vezetőjével szemben és hogy van annyi esze (ill. ez politikusnál elég evidens), hogy a válságról pozitív csomagolásban beszél, tehát nem azzal indít, hogy emberek, pár év múlva nem autózhattok majd, hanem a magyar szemmel POTENCIÁLISAN pozitív oldalát emeli ki, miszerint felértékelődik olyasmi, ami nekünk van. Kimondottan ügyes, (bár nem sokáig alkalmazható, csak kezdetként, de ezt nyilván ő is tudja) hogy a nemsokára rettenetes fázisba jutó Nagy Válságot ilyen pozitív bulvárcímmel dobja be, hogy Európa leggazdagabb országává válhatunk! (Ennek igazságtartalma kicsi, de nem e bejegyzés tárgya a dolog veszélyeit elemezni, pl. elsivatagosodás, a jó mezőgazdasági potenciál katonai megvédésére való mai alkalmatlanságunk, stb., erről később)
Vegyük észre, hogy szerinte a jövő a mezőgazdaságalapú civilizáció! Mintha csak magam írtam volna... :-)
Ez egyelőre egy szakmai fórumon hangzott el, de a mai felgyorsult politikai helyzetben nyilván heteken vagy napokon belül a nép előtt is jön. Először zártabb körben tesztelte az új üzenetet.
Semmi progresszió, semmi reform (a globalizációba való jobb illeszkedésünk érdekében), ez a "víznagyhatalom leszünk" üzenet egy az egyben az erőforrásnacionalizmus jegyében mondatott.
A kormányfő fejében megtörtént a paradigmaváltás!
Bár az ellenzéknek is lenne ennyi esze. Nyilván firtatni fogják a hitelességet, miért váltott megint, de ettől rosszabbat tesznek (magukkal és az országgal), ha demagóg módon kétségbe vonják majd válságügyi üzeneteit.
Az idei a fordulat éve a válság tudatosításában.
2008. május 7.
Válságtudatosodó kormány?
Jó hír: Az ú j miniszter megtartja a szárnyvonalakat
Az egyik ok nyilvánvaló: Gyurcsány szögreakasztotta a reformprogramot, a túlélési versenyfutásban jól jöhet minden népszerű döntés. Viszont bennem felmerül, hogy mi van, ha az erőforrásválság tudatosodott a kormányzatban, ahogy a Jobbklikkes Doncsev András is adta jelét, hogy a finesznél is kezdenek egyesek fineszesebbek lenni.
Bármilyen rosszember is ez a Szabó, miniszterjelölti meghallgatásán is ebbe az irányba mutató dolgokat mondott a 200 dolláros olajárról, a ligniterőművekről, meg az energetikai önerőre támaszkodásról.
Tippem: fű alatt a kormány már elég válságtudatos, de ott még nem tartunk, hogy erről nyíltan beszéljenek. Egyébként pont nekik nincs vesztenivalójuk, választást nyerni amúgy se esélyesek.
Népszerűséghajhászás ide vagy oda, a most bejelentett kezdeményezés a térségi vasutakról ráadásul még a racionális kiút is. Elég biztos bukásra állni és az ámokfutó kormánynak megjön az esze?
Fidesznek ideje komolyan felkötni a gatyát, ezek most csökkentik a támadási felületeket. Az jó is az országnak, de a Fidesz "nekem csak egy kávé lesz" "programja" már nagyon kevés, főleg így világvége küszöbén...
-------------------------------------------
Index
| 2008. 05. 07., 07:10 |
Szabó Pál frissen kinvezett közlekedési miniszter első döntése
legalább az év végéig megmentett 12 vasúti mellékvonalat, írja a
Népszabadság.
A Népszabadság úgy tudja, hogy Szabó Pál frissen kinevezett
közlekedési miniszter első döntése a korábban lezárásra ítélt vasúti
mellékvonalak megmentéséről szól. Az alacsony forgalmú, a tárca előző
vezetése szerint gazdaságtalan mellékvonalak közül 38-at akartak
lezárni az idén. Tavaly decemberben a szakszervezet kiharcolta az
akkor még SZDSZ-es tárcánál, hogy ezek közül 12-n május végéig, 26-on
pedig az év végiéig tovább járhassanak a vonatok. Szabó Pál most a
nyáron bezárni tervezett 12 vonal működését meghosszabbítja az év
végéig. Az eredeti terv szerint csak akkor maradhattak volna, ha a
velük párhuzamosan indított buszjáratok ellenére is sokan használták
volna.
A Magyar Posta éléről hétfőn a közlekedési tárca miniszterévé
kinevezett Szabó Pál azzal indokolta a döntést, hogy még nem derült
ki, hogy a vonalak üzemeltetését át lehet-e adni térségi vasutaknak,
ilyenek alakítását kezdeményezik-e az érintett települések
önkormányzatai. Szerinte a kormányátalakítás miatt nem volt idő
egyeztetni a szakszervezetekkel sem. A legutóbbi vasúti sztrájkok
egyik fontos követelése volt e mellékvonalak megmentése.
A tárca szerint az lehetne a megoldás, hogy ezeket a vonalakat térségi
vasúttá minősítik, és befektetők működtethetnék a MÁV helyett.
Az egyik ok nyilvánvaló: Gyurcsány szögreakasztotta a reformprogramot, a túlélési versenyfutásban jól jöhet minden népszerű döntés. Viszont bennem felmerül, hogy mi van, ha az erőforrásválság tudatosodott a kormányzatban, ahogy a Jobbklikkes Doncsev András is adta jelét, hogy a finesznél is kezdenek egyesek fineszesebbek lenni.
Bármilyen rosszember is ez a Szabó, miniszterjelölti meghallgatásán is ebbe az irányba mutató dolgokat mondott a 200 dolláros olajárról, a ligniterőművekről, meg az energetikai önerőre támaszkodásról.
Tippem: fű alatt a kormány már elég válságtudatos, de ott még nem tartunk, hogy erről nyíltan beszéljenek. Egyébként pont nekik nincs vesztenivalójuk, választást nyerni amúgy se esélyesek.
Népszerűséghajhászás ide vagy oda, a most bejelentett kezdeményezés a térségi vasutakról ráadásul még a racionális kiút is. Elég biztos bukásra állni és az ámokfutó kormánynak megjön az esze?
Fidesznek ideje komolyan felkötni a gatyát, ezek most csökkentik a támadási felületeket. Az jó is az országnak, de a Fidesz "nekem csak egy kávé lesz" "programja" már nagyon kevés, főleg így világvége küszöbén...
-------------------------------------------
Index
| 2008. 05. 07., 07:10 |
Szabó Pál frissen kinvezett közlekedési miniszter első döntése
legalább az év végéig megmentett 12 vasúti mellékvonalat, írja a
Népszabadság.
A Népszabadság úgy tudja, hogy Szabó Pál frissen kinevezett
közlekedési miniszter első döntése a korábban lezárásra ítélt vasúti
mellékvonalak megmentéséről szól. Az alacsony forgalmú, a tárca előző
vezetése szerint gazdaságtalan mellékvonalak közül 38-at akartak
lezárni az idén. Tavaly decemberben a szakszervezet kiharcolta az
akkor még SZDSZ-es tárcánál, hogy ezek közül 12-n május végéig, 26-on
pedig az év végiéig tovább járhassanak a vonatok. Szabó Pál most a
nyáron bezárni tervezett 12 vonal működését meghosszabbítja az év
végéig. Az eredeti terv szerint csak akkor maradhattak volna, ha a
velük párhuzamosan indított buszjáratok ellenére is sokan használták
volna.
A Magyar Posta éléről hétfőn a közlekedési tárca miniszterévé
kinevezett Szabó Pál azzal indokolta a döntést, hogy még nem derült
ki, hogy a vonalak üzemeltetését át lehet-e adni térségi vasutaknak,
ilyenek alakítását kezdeményezik-e az érintett települések
önkormányzatai. Szerinte a kormányátalakítás miatt nem volt idő
egyeztetni a szakszervezetekkel sem. A legutóbbi vasúti sztrájkok
egyik fontos követelése volt e mellékvonalak megmentése.
A tárca szerint az lehetne a megoldás, hogy ezeket a vonalakat térségi
vasúttá minősítik, és befektetők működtethetnék a MÁV helyett.
2008. január 2.
4. generációs hadviselés a magyar utcán
Egy gyorselemzés a petárdázóverők akciójáról:
A dolog világosan beleillik az állami erőszakmonopólium szétmállásának trendjébe.
Ugyan szörnyű fejlemények rémét vetíti előre, de amíg az állam elmulasztja kötelességei teljesítését a békés polgárok megvédelmezése terén, addig én se tudok jobbat, mint hogy a civiltársadalom kénytelen az önvédelmet, rendfenntartást saját kezébe venni.
Ráadásul kirajzolódik egy nem szándékolt következménye is a ballib hatalom és közeg esztelen fellépésének a Gárda ellen. A szerencsétlen hülyék nem fogták fel, hogy az általuk betiltani, eltüntetni akart gárda a maga szervezett, katonás, fegyelmezett formájával egy egészen
kezelhető, vezetői által kézbentartható formációnak indult, ahová a tagokat bizonyára megválogatják, ahol helytelen viselkedés, a központi elvektől eltérő magatartás esetén számítani lehet a renitens tagok kizárására, vagy megfegyelmezésére. A hatóságok, a politika azt üzente erre, hogy ilyen szervezetet nem tűr meg, betiltását kezdeményezi.
De mivel a Gárdát nem önkényesen találták ki valamilyen politikai feltűnési viszketegségben szenvedő kalandorok, hanem a korszellemből fakadó tömegigény volt/van/lesz rá (a válságba csúszó társadalom beilleszkedett tagjainak a közbiztonság drámai romlásától való rettegése), ezért az egyetlen, amit a hatalom megszüntethet, a rendezett, szervezett, központosított, átlátható, fegyelmezett szervezeti forma!
A betiltási eljárás és a legutóbbi, petárdázók elleni fellépés tanulsága az önkézbe vett igazságtevésben részt venni hajlamos egyének számára az, hogy kerülni kell az állam által könnyen azonosítható, központosított szervezeti formát, a járható út az iraki és más felkelők által alkalmazott laza, informálisan alkalmilag koordinált, kisebb, önálló partizánegységek formája, az úgynevezett "negyedik generációs hadviselés". Korunk leghatékonyabb gerillaharcmodora. Esetleg felmerülhet még számukra a Hezbollah-modell, ahol megvan ugyan a szigorú katonai fegyelemre épülő központosított, hierarchikus felépítés, de illegálisan, konspirálva, a nyilvánosság előtt rejtve.
Az ámokfutó, országháborító ballib elitnek elég volt meglendítenie hóhérbárdját, hogy levágja az önvédelmét saját kezébe vevő társadalom-sárkány egyetlen Gárda-fejét (mellette persze máris ott voltak a kisebbek, a Nemzeti Őrsereg, stb) és egyből elkezdenek kinőni a további fejek!
Sajnos a válsághelyzetre felkészületlen, a továbbtartó "boldog békeidők" ábrándját kergető politikai elitbe beletartozik a Fidesz is, a Gárdától is elhatárolódott, ahelyett, hogy megpróbálta volna tovább vinni korábbi helyes mederbeterelő kezdeményezését a pártok feletti Honi Gárdáról, amit persze Nemzetőrségnek kellene nevezni.
Az újév táján szokásos előrejelzések terén nem áll módomban szépet-jót ígérni, a fenti jelenség világosan mutatja, hogy tovább folyik és nyilvánvalóan felerősödik az az eróziós, szétmállási trend, ami a rendvédelem, közbiztonság mellett az élet minden területére kiterjed, az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre, a munkalehetőségekre, a biztonságos élelmiszerellátásra, stb.
Szétmállik a jóléti társadalom (ne lázadjon senki, hogy szerintem is "nagy a jólét", igenis nagy, ahhoz képest, amilyen nemsokára lesz!), sőt, ha nem vigyázunk, szétmállik úgy általában a társadalom!
Azt pedig nem lehet túlélni...
A dolog világosan beleillik az állami erőszakmonopólium szétmállásának trendjébe.
Ugyan szörnyű fejlemények rémét vetíti előre, de amíg az állam elmulasztja kötelességei teljesítését a békés polgárok megvédelmezése terén, addig én se tudok jobbat, mint hogy a civiltársadalom kénytelen az önvédelmet, rendfenntartást saját kezébe venni.
Ráadásul kirajzolódik egy nem szándékolt következménye is a ballib hatalom és közeg esztelen fellépésének a Gárda ellen. A szerencsétlen hülyék nem fogták fel, hogy az általuk betiltani, eltüntetni akart gárda a maga szervezett, katonás, fegyelmezett formájával egy egészen
kezelhető, vezetői által kézbentartható formációnak indult, ahová a tagokat bizonyára megválogatják, ahol helytelen viselkedés, a központi elvektől eltérő magatartás esetén számítani lehet a renitens tagok kizárására, vagy megfegyelmezésére. A hatóságok, a politika azt üzente erre, hogy ilyen szervezetet nem tűr meg, betiltását kezdeményezi.
De mivel a Gárdát nem önkényesen találták ki valamilyen politikai feltűnési viszketegségben szenvedő kalandorok, hanem a korszellemből fakadó tömegigény volt/van/lesz rá (a válságba csúszó társadalom beilleszkedett tagjainak a közbiztonság drámai romlásától való rettegése), ezért az egyetlen, amit a hatalom megszüntethet, a rendezett, szervezett, központosított, átlátható, fegyelmezett szervezeti forma!
A betiltási eljárás és a legutóbbi, petárdázók elleni fellépés tanulsága az önkézbe vett igazságtevésben részt venni hajlamos egyének számára az, hogy kerülni kell az állam által könnyen azonosítható, központosított szervezeti formát, a járható út az iraki és más felkelők által alkalmazott laza, informálisan alkalmilag koordinált, kisebb, önálló partizánegységek formája, az úgynevezett "negyedik generációs hadviselés". Korunk leghatékonyabb gerillaharcmodora. Esetleg felmerülhet még számukra a Hezbollah-modell, ahol megvan ugyan a szigorú katonai fegyelemre épülő központosított, hierarchikus felépítés, de illegálisan, konspirálva, a nyilvánosság előtt rejtve.
Az ámokfutó, országháborító ballib elitnek elég volt meglendítenie hóhérbárdját, hogy levágja az önvédelmét saját kezébe vevő társadalom-sárkány egyetlen Gárda-fejét (mellette persze máris ott voltak a kisebbek, a Nemzeti Őrsereg, stb) és egyből elkezdenek kinőni a további fejek!
Sajnos a válsághelyzetre felkészületlen, a továbbtartó "boldog békeidők" ábrándját kergető politikai elitbe beletartozik a Fidesz is, a Gárdától is elhatárolódott, ahelyett, hogy megpróbálta volna tovább vinni korábbi helyes mederbeterelő kezdeményezését a pártok feletti Honi Gárdáról, amit persze Nemzetőrségnek kellene nevezni.
Az újév táján szokásos előrejelzések terén nem áll módomban szépet-jót ígérni, a fenti jelenség világosan mutatja, hogy tovább folyik és nyilvánvalóan felerősödik az az eróziós, szétmállási trend, ami a rendvédelem, közbiztonság mellett az élet minden területére kiterjed, az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre, a munkalehetőségekre, a biztonságos élelmiszerellátásra, stb.
Szétmállik a jóléti társadalom (ne lázadjon senki, hogy szerintem is "nagy a jólét", igenis nagy, ahhoz képest, amilyen nemsokára lesz!), sőt, ha nem vigyázunk, szétmállik úgy általában a társadalom!
Azt pedig nem lehet túlélni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)