A minap csinált botrányt az Index cikkeivel a pénzárt ukrán és orosz maffiák által árusított magyar (EU!) útlevelek ügyéből. A kormány válasza eddig elég felemás, de emögött akár titkos koncepció is lehet. Persze, hogy senki nem rokonszenvezik a maffiákkal, főleg a lenyúlós ügyeikkel, ahol nem is szereztek útlevelet a pénzért, de az Index valóban kaphatott tippet magyarellenes titkosszolgálatoktól is.
A legújabb hírek szerint Ukrajnában valóban akkora csődtömeg van kialakulóban, hogy onnan várhatóan milliók húznak el nemsokára, ha tehetik:
Infowars.com: Ukraine Government Officially Introduces Slavery, with Vague Terms
Az ukrán kormány bevezeti a rendkívüli helyzetben igénybevehető tömeges kényszermunka intézményét. Arra most már ne is pazaroljuk a szót, hogy az ukrán átlagembereknek megérte-e, hogy egy kis részük statisztálásával megdöntötték Janukovics "elnyomó rendszerét", mert ez lerágott csont, teljesen egyértelmű.
Magyar szempontból azonban, ha sikerül a konfliktusba élesebben nem belekeveredni (amire nincs automatikus garancia, tekintettel Kárpátaljára), a dolog ELVILEG még egy lehetőséget is jelenthetne. A magyarság és azon belül a csonkaország magyar lakosságának legújabbkori demográfiai katasztrófáján bevándorlással gyakorlatilag egyetlen küldőországból érkezőkkel lehetne megpróbálni segíteni, és az Ukrajna. (Nevezzük így megszokásból, mert esélyes, hogy itt a leendő VOLT Ukrajnára kell gondolni.)
Nyilvánvaló, hogy ép ésszel bevándorlókat tömegesen nem magyar nyelvterületről csak fehér rasszú, európai kultúrájú térségből lehet beengedni és ott is kizáró ok, ha a szomszéd országok uralkodó nemzetiségéről van szó, bár ez utóbbi pár hídfőállásban amúgy is zajlik. (Rajka, Hernád-völgy, román-határ egyes pontjai)
Ráadásul szükséges, hogy a kiinduló országból nézve Csonkamagyarország életszínvonala és közbiztonsága vonzó legyen. És persze a kiinduló ország nem lehet túl messze. E szempontok alapján összevissza egyetlen szóbajövő donor-ország van (helyesebben összedőlőben levő ország, hisz ez tesz minek vonzóvá az ottaniaknak), ez Ukrajna. Csak annyit kell kikötni, hogy a szervezett letelepedésből kizárjuk az ukrán határ egy adott körzetét, mondjuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét.
Természetesen csak akkor lehetne elfogadni egy ilyen programot, ha a kiürült, eltészesítéssel a lepusztulás, elcigányosodás útjára lökött vidék újratelepítésében a hazai városi fiatalok, középkorúak is részt vehetnének, nemcsak a jövevények. Nyilvánvaló, hogy ehhez állami földprogram, kisbirtok-program is kellene és a telepesekre épülő helyi gazdaság felépülését elősegítő program. A kontrollált bevándrlási politika egy hasznos eleme lehetne a vidékvisszafoglalási programnak, nyilvánvalóan nem az egyetlen, vagy legfőbb elem. Egy átfogó program nélkül a jövevények is a városokba tódulnának és főleg tovább Nyugat felé.
Tudom, hogy jelenleg a hazai fiatalság Magyarországon tartása is reménytelennek tűnik, de talán kormánykörökben és tanácsadói hátterükben gondoltak már erre.
Nyilvánvaló, hogy az oroszok által ajánlgatott határmódosítási javaslatok hivatalos magyar elfogadása esetén a maitól is jóval ellenségesebben tüntetné fel hazánkat a kijevi kormánypropaganda, de olyan tömegeket, akik amúgy is dobbantani készülnek Ukrajnából, ez esetleg nem befolyásolna sokban, vagy legalább egy részüket talán ez sem riasztaná el.
Nem kérdéses, hogy előre meg kellene mondani, a bevándorlók tekintsék magukat egyéneknek, kollektív nemzetiségi jogokra ne számítsanak mondjuk a Csereháton...
Tudom, hogy egy ilyen bevándorlás sok hordalákot, ölni frissen megtanult, bűnözésre hajlamos embert hozna magával, akiknek idegenben, a számkivetettség stresszében esetleg hamar eljárna a keze, tehát egy ilyen programnak komoly kockázatai is vannak, a diplomáciaiakon túl is. Nyilvánvaló, hogy depressziós térségekbe telepítésre nem magasan képzett értelmiségiek merülnek fel, őket várják a nyugati nagyvárosok, de a program elsődleges célja épp az, hogy e térségek ne legyenek többé depressziósok. Világos, hogy elvileg a legjobb az lenne az ukránoknak, ha maga Ukrajna válna élhetőbbé, de egyelőre az ellenkező irányba mennek az események. Feltételezem, hogy valamilyen kisebb fokban, spontánul mindenféle kormányzati program nélkül is számíthatunk ilyen bevándorlásra, tehát érdemes megfontolni a folyamat irányítását a nemzeti érdekek alapján.
2014. szeptember 29.
2014. július 18.
A biztonságos tömeges légiközlekedés az olcsó olaj korának velejárója VOLT
A Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj repülőgép katasztrófájának konkrét okozóiról és a célokról egyelőre csak összeesküvéselméleteket szőhetünk, magam is kapásból tudok ilyeneket gyártani. A fedélzeten utazó nyugati, közte kb. kéttucatnyi USA-állampolgár jelenléte felveti egy második "Luzitánia", mint casus belli teremtésének lehetőségét.
Az erőforráskimerülés szempontjából azonban a talán soha ki nem derülő tények ismerete nélkül is levonhatjuk a tanulságot, hogy beigazolódott az olajcsúcs kapcsán köreinkben évek óta emlegettt megállapítás, hogy a globalizációnak elengedhetetlen feltétele volt az olcsó olaj bősége, nemcsak a szállítás és az elautósított, repülgetőssé tett jóléti életforma energiaigénye miatt,hanem a globalizációhóz nélkülözhetetlen, alapvetően jó "globális közbiztonság" miatt is, mert ehhez is kellett az olcsó olaj. Ezt a globális közbiztonságot, melyben az aktuális, elszigetelt válságzónáktól eltekintve a fejlet országok jómódú tömegei nyugodtan repkedhettek, alapvetően a Pax Americana testesítette meg a második világháború óta.
A globalizáció első világháború előtti első felvonásához, amikor az akkor jóval szűkebb létszámú körök még gőzhajókkal közlekedhettek megfelelő biztonságbab a kontinensek között, és melynek politikai kereteit akkor még a "Pax Britannica" biztosította, analóg módon az olcsó szén, tehát szintén egy nem megújuló fosszilis energiahordozó nyújtotta az alapot.
A fosszilis energiarabszolgák kitermelési csúcsán, döntő jelentőséggel az Olajcsúcson évekkel túl vagyunk és sajnos az előrejelzésnek megfelelően a szemünk láttára omlik össze a globalizációhoz nélkülözhetetlen megfelelő szintű globális közbiztonság, közte a repülés biztonsága is. A véres konfliktusok halálzónái a távoli, egzotikus Isten háta mögötti szemétlerakókról Európa peremeire kerültek, sőt, az észak-afrikai, szíriai, iraki, gázai válsággócokkal szemben a donyecki, vagy korábban a kijevi, majdani csataterek a térségnek kijáró megszokott lesajnálás ellenére igazából kontinensünk, civilizációs térségünk belsejében vannak. Az ukrán háborúban való alig burkolt, csak egy hajszál híján közvetlen orosz és amerikai részvétel jelzi, hogy a konfliktus összefügg a maradék erőforrásokért megindult gyilkos hajszával.
A Boldog Békeidők végetértek és soha nem térhetnek vissza.
2014. június 16.
Varsói TV-székház ostromot és Majdant terveznek a lengyel öszödi beszéd nyomán?
Egy év kihagyás után írok újra ide, mert a nemzetközi helyzet láthatóan fokozódik és ez összefüggni látszik a modern társadalom alapját képező olcsó olaj kitermelési csúcsa néhány évvel ezelőtti elérésével, illetve a helyettesítőkkel elért plató sejthető végével.
A szíriai vértenger, Ukrajna destabilizálása, az atomháborúval ijesztgetés mellé most itt az iraki USA-bábrezsim kártyavárkénti összedőlésének kezdete és egy potenciális lengyel Majdan felé mutató jelek. Az olajcsúcs szempontjából fontos, de a tömegmédiumokban nem hangsúlyos hír, hogy Kína boldogan elvállalta az Európának netán "nem kellő" orosz gáz átvételét, gondolom, minden mennyiségben...
A titkosszolgálatok, háttérhatalmi tényezők számára rutinfeladat népfelkelést előállítani, kiprovokálni, amire a magyar öszödi beszéd kiszivárogtatása és pl. a TV-székház ostroma is egy jó példát nyújtott, persze a relatíve kicsiben végrehajtott változatra. A kívánt és elért eredmény az Orbán-rezsim hatalomba segítése lehetett. Történelmileg a közelmúltunkból a szolgálatok által elvileg maguk, gazdáik ellen szervezett felkelésekre durvább példa a magyar 56, a lengyeleknél pedig az 1968-as anticionista kampány megmozdulásai, majd a véres 1970-es tengermelléki megmozdulások, amikkel a szolgálatok megbuktatták Gomułkát és Giereket hozták a helyére. És végül a Szolidaritás "legendás", béke-Nobel-díjas vezére, Lech Wałęsa a legújabb kutatások alapján minden kétséget kizárhatóan a szolgálatok kreatúrája és tulajdona volt szőröstül-bőröstül.
A gyaníthatóan Moszkvából finanszírozott hungarista Hídfő.net minapi elemzése egy racionálisnak tűnő magyarázatot ad Orbán legújabb, őrültnek látszó tervére a minisztériumok vidékre szétszórása kapcsán:
"Az Orbán-kormány tisztában van vele, hogy Azarov sorsára jut"
Az érdekes az ebben, hogy egyrészt a lengyel atlantista kormány elárulta a lengyel nemzeti érdeket, amin nem csodálkozunk, hisz a komprádor kormányok feladata definíció szerint ez. Azonban az USA-NATO vezetés lépsei is határozottan áruló, ügynöki politikának tűnnek, ami szintén nem hihetetlen számomra, de a többség talán nem gondolkozik el ezen. A lengyel árulás egyértelmű, még a hagyományosan oroszfóbiás lengyel politikai elit szempontjából is a legkívánatosabb lett volna a Janukovics-rezsim által képviselt status quo fenntartása. A lengyel kormány által hangoztatott külpolitikai célok között szerepel a(z Oroszországtól) független Ukrajna megőrzése, területi integritásával együtt. Természetesen ez a Majdan előtti ukrán állam végérvényesen a múlténak, visszahozhatatlannak tűnik és ezt épp a Majdan puccsa idézte elő. A lengyel kormányzat olyan puccsot támogatott a szomszédban, amely a geopolitikai viszonyokat Lengyelország számára káros irányba változtatta meg. Azonban a Tusk-kormány nyilvánvaló vaksága és /vagy hazaárulása mellett (én az utóbbira tippelek) összeesküvéselmélet nélkül érthetetlen az USA vezetésének ugyanilyen "vaksága".
Ugyanis az események eddig teljes mértékben Putyin malmára hajtják a vizet és ez lényegében előre kiszámítható volt! A Krím és a saját propagandájában összefoglalóan "Új-Oroszország" néven emlegetett szakadár területek megszerzésére Putyinnak semmilyen lehetősége, ürügye, casus bellije nem lett volna a vele jó kapcsolatokat ápoló Janukovics-rezsim hatalmon maradása esetén! A "kinek használt" elv alapján a Majdant egyedül az orosz kormány titkosszolgálatainak állt volna érdekében kirobbantani és hétköznapi józan ésszel (ha nem hiszünk az "összeesküvéselméletekben" - de persze mi nem egyben hiszünk) felfoghatatlan módon mégis az orosz kormánnyal szemben ellenséges retorikát hangoztató amerikai kormány robbantotta ki és támogatja...
Magyar szempontból nem mellékes, hogy az események nemsokára akár az orosz-ukrán konfliktushoz hasonló éles összeütközésbe sodorhatják Európa egyetlen energia-nagyhatalmával a Kisantant vezérállamát, Romániát. Realistán nézve sajnos úgy tűnik, hogy a magyar állam és gazdaság semmilyen fokban nem alkalmas arra, hogy ezt a történelmileg ritka és elvileg nagy lehetőségekkel kecsegtető konstellációt ki tudja használni. Abban ugyan emlékeztet a helyzet az 1938-asra, a bécsi döntésekhez vezetőre, hogy a térség egymással ellentétben álló kisállamai mind egy domnináns régióbeli nagyhatalom kegyeit igyekszenek keresni és azt döntőbíróként igénybe venni. Pontosaban nem MIND, hisz ahogy Hitlertől Csehszlovákia, úgy Putyintól Románia vezetése nemigen várhat sok jót. Viszont jellemző, hogy a cseh és szlovák vezetés elhatárolódott a Barack Obama varsói látogatásán elhangzottaktól és feltűnően igyekeztek Moszkvánál jópontot szerezni. Fico esetén ezt indokolhatta az Orbáni külpolitika Brüsszelben kritikákat keltő Moszkva-barát fordulata is. Tehát Moszkva korunk Berlinje. Azonban egyrészt az orbáni külpolitika vegyes külpolitikai jelzéseket ad a "KáGéBéla"-"kém"-botrány bedobásával is, ami nem erősíti megbízhatóságát semmilyen irányba, másrészt az öncélú orbáni hatalmi politika egyik eleme a hadsereg gyenge állapotban tartása, mert egy számmottevő honvédség egy puccs bázisát jelenthetné. Tehát a nemzeti érdek alárendelődik a machiavellista egyéni hatalmi érdeknek.
A hír a luganszki reptéren egymásra lövő ukrán kormányalakulatokról jelzi, hogy akár néhány hónapon belül milyen jelentéktelen erőkkel lehetne kisebbségi területeken potenciálisan szeparatista autonómiákat kierőszakolni ettől az összeomló államtól...
A legújabb lengyel belpolitikai botrány viszont annyira egyértelműen sejteti a moszkvai irányítást, hogy még a lengyel kormánypolitikusok ilyen vádjait is szó szerint vehetjük. A Wprost nevű hetilap (nyilvánvalóan megvásárolható szerkesztősége) publikálta néhány titkos hangfelvétel részleteit vezető lengyel politikusok, tisztviselők kompromittáló beszélgetéseiből. A volt közlekedési miniszter korrupciós ügyei adóhivatali eltusolásánál sokkal érdekesebb a lengyel nemzeti bank elnöke és a belügyminiszter közötti beszélgetés néhány megjelent részlete. Marek Belka jegybankelnök és Bartłomiej Sienkiewicz belügyminiszter, több titkosszolgálat főnöke 2013 júliusában találkozott a varsó-mokotowi "Bagoly és Barátai" étterem VIP-termében, a kormánypárti politikusok (eddig...) kedvenc, diszkrétnek vélt találkahelyén. (feltűnésmentes hátsó parkoló és bejárat)
Hogy a kormánybuktatási potenciállal rendelkező konzervanyag épp most, az ukrán válság eszkalációja és a lengyel kormány eltökélt USA-barát irányvonala idején került felbontásra, az valóban Moszkva kezét sejteti, bár már láttuk, hogy e játszmákban néha nem egyértelmű, hogy ki kivel van. A felvétel azért nagyon kínos a kormányzó garnitúrára nézve (az elit káromkodásokkal sűrűn fűszerezett primitív beszédstílusa és egyes miniszterek adócsalásain túl), mert egyrészt igazolja, hogy írott malaszt a jegybank függetlensége (túl azon, hogy hazafias szempontból az nem is kívánatos, de ma mégis hivatalos elv). A belügyminiszter Jarosław Kaczyński PiS pártjának győzelmével riogatva Belka segítségét kérte a költségvetési hiány csökkentéséhez, mert a választások előtt a további megszorítások nem vállalhatók. A jegybankelnök a segítség fejében Jacek Rostowski pénzügyminiszter lecserélését kérte egy nem politikus, technikai jellegű miniszterre. A csere 4 hónappal a beszélgetés után meg is történt. Belka az akadályok sorában említette meg a "kib...ott Pénzügypolitikai Tanácsot", melynek mellesleg jegybankelnökként ő az elnöke... Szó esett róla, hogy a miniszterelnök fia egy olyan cégnél dolgozik, amely Belka szerint egy nagy pilótajáték. (Az Amber Gold nem sokkal később látványosan csődbement.)
A legkínosabb részlet azonban a több titkosszolgálatot is felügyelő belügyminiszter szájából ez volt:
A The Wall Street Journal teljesen hamisan egyből igyekezett antiszemita kijelentésnek minősíteni Belka szóhasználatát, amikor Jacek Rostowski eredeti zsidó családi nevét (Rothfeld) is megemlítette, ez azonban a viszonyok ismeretében teljes képtelenség, hisz az ország vezető posztjait túlnyomó többségében zsidó származású káderek töltik be, például Belka beszélgetőpartnere, Sienkiewicz belügyminiszter ilyen névjegyet hordoz az ábrázatán:
(Belka származásról nincs tippem.)
A tudatosan időzített szivárogtatási akció céljául sejthetjük az Obama-vezetés mellett a lengyel nemzeti érdekkel szembemenve is elkötelezett Tusk-kormány megbuktatását. Ehhez megintcsak furcsa módon az ellenséget kiszolgálva Tusk egyelőre maga önti az olajat a tűzre azzal, hogy nem lát semmi elítélnivalót a jegybankelnök és a belügyminiszter beszélgetésében. Egyelőre csak Nowak volt közlekedésügyi miniszter lépett ki a Polgári Platformból, Tusk pártjából, hisz ellene most adóellenőrzés várható. (Korábban vagyonbevallásából kifelejtett milliós értékű ajándék karóra miatti botrányba bukott bele.)
A budapesti 2006-os forgatókönyv alkalmazására utal, hogy már tegnap spontán módon, engedély nélkül tüntetésbe kezdett a kormány épülete előtt a Nemzeti Mozgalom, "a lengyel Jobbik" szimpatizánsainak párszáz fős csoportja, amit a rendőrség elég brutálisan, könnygázzal oszlatott fel. A Jobbikkal hivatalos partneri és őszinte baráti viszonyban álló, egyelőre parlamentbe nem jutott ifjú radikális-hazafias párt természetesen újabb tüntetésekre szólít fel, hasonlóan más jobboldali szervvezetekhez és a kormány azonnali lemondását, illetve előrehozott választásokat klövetelő PiS-hez.
Az ifjú értelmiség körében erősebn feljövőben levő fiatal Nemzetiek példaképükhöz, a Jobbikhoz hasonlóan elvi oroszellenes hagyományaik ellenére kezdettől a leghatározottabban támadják a Majdan felforgatóit, kimondottan a lengyelirtó Bandera örököseit, és az Oroszországgal való viszony terén a nemzeti érdek józan, hidegfejű mérlegelését javasolják, vagyis a Jobbikhoz hasonlóan akár az oroszokkal való érdekközösség lehetőségét sem zárják ki Ukrajna és az ottani lengyel kisebbség ügyében.
Egyes ellenzéki erők viszont az ukrán példa nyomán máris "varsói Majdant" sürgetnek. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter szavaival ellentétben mégiscsak létező lengyel állam sokkal stabilabb képződmény, mint ukrán szomszédja, ezért egy kormánybuktatás nem járna az ország olyan fokú destabilizálásával, mint Ukrajnában.
Hogy a mesterséges botránynak mi lesz a kifutása, azt még nem lehet igazán belátni, de úgy tűnik, részesülünk a régi (ha jól rémlik) kínai jókívánságban: "Adassék meg neked, hogy izgalmas korban élhess!"...
A szíriai vértenger, Ukrajna destabilizálása, az atomháborúval ijesztgetés mellé most itt az iraki USA-bábrezsim kártyavárkénti összedőlésének kezdete és egy potenciális lengyel Majdan felé mutató jelek. Az olajcsúcs szempontjából fontos, de a tömegmédiumokban nem hangsúlyos hír, hogy Kína boldogan elvállalta az Európának netán "nem kellő" orosz gáz átvételét, gondolom, minden mennyiségben...
A titkosszolgálatok, háttérhatalmi tényezők számára rutinfeladat népfelkelést előállítani, kiprovokálni, amire a magyar öszödi beszéd kiszivárogtatása és pl. a TV-székház ostroma is egy jó példát nyújtott, persze a relatíve kicsiben végrehajtott változatra. A kívánt és elért eredmény az Orbán-rezsim hatalomba segítése lehetett. Történelmileg a közelmúltunkból a szolgálatok által elvileg maguk, gazdáik ellen szervezett felkelésekre durvább példa a magyar 56, a lengyeleknél pedig az 1968-as anticionista kampány megmozdulásai, majd a véres 1970-es tengermelléki megmozdulások, amikkel a szolgálatok megbuktatták Gomułkát és Giereket hozták a helyére. És végül a Szolidaritás "legendás", béke-Nobel-díjas vezére, Lech Wałęsa a legújabb kutatások alapján minden kétséget kizárhatóan a szolgálatok kreatúrája és tulajdona volt szőröstül-bőröstül.
A gyaníthatóan Moszkvából finanszírozott hungarista Hídfő.net minapi elemzése egy racionálisnak tűnő magyarázatot ad Orbán legújabb, őrültnek látszó tervére a minisztériumok vidékre szétszórása kapcsán:
"Az Orbán-kormány tisztában van vele, hogy Azarov sorsára jut"
"Rém egyszerű a helyzet: a kormány számára egyértelművé vált, hogy nem kell se jelentős politikai ellenfél, se katonai erő az államhatalom hirtelen megdöntéséhez. A térségben zajló folyamatok arra világítottak rá, hogy a tabuk ilyen téren is ledőltek, bármelyik térségi állam áldozatává válhat az egyik nagyhatalom váratlan huszárvágásának, egy ilyen folyamat pedig kizárólag politikai akaratot és pénzt igényel (a nagyhatalom részéről)."A kijevi, a mostanitól még a szokott lopások mellett is törvényesebb kormány megdöntéséhez az USA kormányzata alig kétezer zsoldost és néhány száz belső ügynököt mozgósított, az ehhez szükséges pénzt nem sajnálva. Az orosz propaganda hírei szerint a felkelők ukrán, banderista "halálbrigádjainak" tagjait részben lengyel területen képezték ki, természetesen a teljesen atlantista Tusk-kormány támogatásával. Az EU Bizottsága vezetői posztjára a jelenlegi alkudozások során Tusk neve is felmerült jelöltként, Sikorski külügyminiszter a PiS kormányában honvédelmi miniszter) nevét pedig korábban esélyesként emlegették a NATO főtitkári posztjára. Az utóbbi tipikusan amerikai-izraeli ügynöknek tűnik életrajza alapján, neje az ismert amerikai zsidó publicista, Anne Applebaum.
Az érdekes az ebben, hogy egyrészt a lengyel atlantista kormány elárulta a lengyel nemzeti érdeket, amin nem csodálkozunk, hisz a komprádor kormányok feladata definíció szerint ez. Azonban az USA-NATO vezetés lépsei is határozottan áruló, ügynöki politikának tűnnek, ami szintén nem hihetetlen számomra, de a többség talán nem gondolkozik el ezen. A lengyel árulás egyértelmű, még a hagyományosan oroszfóbiás lengyel politikai elit szempontjából is a legkívánatosabb lett volna a Janukovics-rezsim által képviselt status quo fenntartása. A lengyel kormány által hangoztatott külpolitikai célok között szerepel a(z Oroszországtól) független Ukrajna megőrzése, területi integritásával együtt. Természetesen ez a Majdan előtti ukrán állam végérvényesen a múlténak, visszahozhatatlannak tűnik és ezt épp a Majdan puccsa idézte elő. A lengyel kormányzat olyan puccsot támogatott a szomszédban, amely a geopolitikai viszonyokat Lengyelország számára káros irányba változtatta meg. Azonban a Tusk-kormány nyilvánvaló vaksága és /vagy hazaárulása mellett (én az utóbbira tippelek) összeesküvéselmélet nélkül érthetetlen az USA vezetésének ugyanilyen "vaksága".
Ugyanis az események eddig teljes mértékben Putyin malmára hajtják a vizet és ez lényegében előre kiszámítható volt! A Krím és a saját propagandájában összefoglalóan "Új-Oroszország" néven emlegetett szakadár területek megszerzésére Putyinnak semmilyen lehetősége, ürügye, casus bellije nem lett volna a vele jó kapcsolatokat ápoló Janukovics-rezsim hatalmon maradása esetén! A "kinek használt" elv alapján a Majdant egyedül az orosz kormány titkosszolgálatainak állt volna érdekében kirobbantani és hétköznapi józan ésszel (ha nem hiszünk az "összeesküvéselméletekben" - de persze mi nem egyben hiszünk) felfoghatatlan módon mégis az orosz kormánnyal szemben ellenséges retorikát hangoztató amerikai kormány robbantotta ki és támogatja...
Magyar szempontból nem mellékes, hogy az események nemsokára akár az orosz-ukrán konfliktushoz hasonló éles összeütközésbe sodorhatják Európa egyetlen energia-nagyhatalmával a Kisantant vezérállamát, Romániát. Realistán nézve sajnos úgy tűnik, hogy a magyar állam és gazdaság semmilyen fokban nem alkalmas arra, hogy ezt a történelmileg ritka és elvileg nagy lehetőségekkel kecsegtető konstellációt ki tudja használni. Abban ugyan emlékeztet a helyzet az 1938-asra, a bécsi döntésekhez vezetőre, hogy a térség egymással ellentétben álló kisállamai mind egy domnináns régióbeli nagyhatalom kegyeit igyekszenek keresni és azt döntőbíróként igénybe venni. Pontosaban nem MIND, hisz ahogy Hitlertől Csehszlovákia, úgy Putyintól Románia vezetése nemigen várhat sok jót. Viszont jellemző, hogy a cseh és szlovák vezetés elhatárolódott a Barack Obama varsói látogatásán elhangzottaktól és feltűnően igyekeztek Moszkvánál jópontot szerezni. Fico esetén ezt indokolhatta az Orbáni külpolitika Brüsszelben kritikákat keltő Moszkva-barát fordulata is. Tehát Moszkva korunk Berlinje. Azonban egyrészt az orbáni külpolitika vegyes külpolitikai jelzéseket ad a "KáGéBéla"-"kém"-botrány bedobásával is, ami nem erősíti megbízhatóságát semmilyen irányba, másrészt az öncélú orbáni hatalmi politika egyik eleme a hadsereg gyenge állapotban tartása, mert egy számmottevő honvédség egy puccs bázisát jelenthetné. Tehát a nemzeti érdek alárendelődik a machiavellista egyéni hatalmi érdeknek.
A hír a luganszki reptéren egymásra lövő ukrán kormányalakulatokról jelzi, hogy akár néhány hónapon belül milyen jelentéktelen erőkkel lehetne kisebbségi területeken potenciálisan szeparatista autonómiákat kierőszakolni ettől az összeomló államtól...
A legújabb lengyel belpolitikai botrány viszont annyira egyértelműen sejteti a moszkvai irányítást, hogy még a lengyel kormánypolitikusok ilyen vádjait is szó szerint vehetjük. A Wprost nevű hetilap (nyilvánvalóan megvásárolható szerkesztősége) publikálta néhány titkos hangfelvétel részleteit vezető lengyel politikusok, tisztviselők kompromittáló beszélgetéseiből. A volt közlekedési miniszter korrupciós ügyei adóhivatali eltusolásánál sokkal érdekesebb a lengyel nemzeti bank elnöke és a belügyminiszter közötti beszélgetés néhány megjelent részlete. Marek Belka jegybankelnök és Bartłomiej Sienkiewicz belügyminiszter, több titkosszolgálat főnöke 2013 júliusában találkozott a varsó-mokotowi "Bagoly és Barátai" étterem VIP-termében, a kormánypárti politikusok (eddig...) kedvenc, diszkrétnek vélt találkahelyén. (feltűnésmentes hátsó parkoló és bejárat)
Hogy a kormánybuktatási potenciállal rendelkező konzervanyag épp most, az ukrán válság eszkalációja és a lengyel kormány eltökélt USA-barát irányvonala idején került felbontásra, az valóban Moszkva kezét sejteti, bár már láttuk, hogy e játszmákban néha nem egyértelmű, hogy ki kivel van. A felvétel azért nagyon kínos a kormányzó garnitúrára nézve (az elit káromkodásokkal sűrűn fűszerezett primitív beszédstílusa és egyes miniszterek adócsalásain túl), mert egyrészt igazolja, hogy írott malaszt a jegybank függetlensége (túl azon, hogy hazafias szempontból az nem is kívánatos, de ma mégis hivatalos elv). A belügyminiszter Jarosław Kaczyński PiS pártjának győzelmével riogatva Belka segítségét kérte a költségvetési hiány csökkentéséhez, mert a választások előtt a további megszorítások nem vállalhatók. A jegybankelnök a segítség fejében Jacek Rostowski pénzügyminiszter lecserélését kérte egy nem politikus, technikai jellegű miniszterre. A csere 4 hónappal a beszélgetés után meg is történt. Belka az akadályok sorában említette meg a "kib...ott Pénzügypolitikai Tanácsot", melynek mellesleg jegybankelnökként ő az elnöke... Szó esett róla, hogy a miniszterelnök fia egy olyan cégnél dolgozik, amely Belka szerint egy nagy pilótajáték. (Az Amber Gold nem sokkal később látványosan csődbement.)
A legkínosabb részlet azonban a több titkosszolgálatot is felügyelő belügyminiszter szájából ez volt:
"A lengyel állam csak elméletileg létezik. Gyakorlatilag nem létezik..."Elvileg csak a szövegösszefüggésből kiemelve hangzik a részlet ilyen durván, de az összefüggésből máris kiragadják és szalagcímekként közlik a lengyel sajtóban, tehát várhatóan ez lesz aa Gyurcsány-féle öszödi beszéd "kurvaország" botránykifejezésének megfelelője, ami akár barrikádokra harcba hívó szóként is felhasználható.
 |
| "Államcsíny" "Belügyminiszter: A lengyel állam gyakorlatilag nem létezik" |
A The Wall Street Journal teljesen hamisan egyből igyekezett antiszemita kijelentésnek minősíteni Belka szóhasználatát, amikor Jacek Rostowski eredeti zsidó családi nevét (Rothfeld) is megemlítette, ez azonban a viszonyok ismeretében teljes képtelenség, hisz az ország vezető posztjait túlnyomó többségében zsidó származású káderek töltik be, például Belka beszélgetőpartnere, Sienkiewicz belügyminiszter ilyen névjegyet hordoz az ábrázatán:
 |
| A botrányhős |
(Belka származásról nincs tippem.)
A tudatosan időzített szivárogtatási akció céljául sejthetjük az Obama-vezetés mellett a lengyel nemzeti érdekkel szembemenve is elkötelezett Tusk-kormány megbuktatását. Ehhez megintcsak furcsa módon az ellenséget kiszolgálva Tusk egyelőre maga önti az olajat a tűzre azzal, hogy nem lát semmi elítélnivalót a jegybankelnök és a belügyminiszter beszélgetésében. Egyelőre csak Nowak volt közlekedésügyi miniszter lépett ki a Polgári Platformból, Tusk pártjából, hisz ellene most adóellenőrzés várható. (Korábban vagyonbevallásából kifelejtett milliós értékű ajándék karóra miatti botrányba bukott bele.)
A budapesti 2006-os forgatókönyv alkalmazására utal, hogy már tegnap spontán módon, engedély nélkül tüntetésbe kezdett a kormány épülete előtt a Nemzeti Mozgalom, "a lengyel Jobbik" szimpatizánsainak párszáz fős csoportja, amit a rendőrség elég brutálisan, könnygázzal oszlatott fel. A Jobbikkal hivatalos partneri és őszinte baráti viszonyban álló, egyelőre parlamentbe nem jutott ifjú radikális-hazafias párt természetesen újabb tüntetésekre szólít fel, hasonlóan más jobboldali szervvezetekhez és a kormány azonnali lemondását, illetve előrehozott választásokat klövetelő PiS-hez.
Az ifjú értelmiség körében erősebn feljövőben levő fiatal Nemzetiek példaképükhöz, a Jobbikhoz hasonlóan elvi oroszellenes hagyományaik ellenére kezdettől a leghatározottabban támadják a Majdan felforgatóit, kimondottan a lengyelirtó Bandera örököseit, és az Oroszországgal való viszony terén a nemzeti érdek józan, hidegfejű mérlegelését javasolják, vagyis a Jobbikhoz hasonlóan akár az oroszokkal való érdekközösség lehetőségét sem zárják ki Ukrajna és az ottani lengyel kisebbség ügyében.
Egyes ellenzéki erők viszont az ukrán példa nyomán máris "varsói Majdant" sürgetnek. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter szavaival ellentétben mégiscsak létező lengyel állam sokkal stabilabb képződmény, mint ukrán szomszédja, ezért egy kormánybuktatás nem járna az ország olyan fokú destabilizálásával, mint Ukrajnában.
Hogy a mesterséges botránynak mi lesz a kifutása, azt még nem lehet igazán belátni, de úgy tűnik, részesülünk a régi (ha jól rémlik) kínai jókívánságban: "Adassék meg neked, hogy izgalmas korban élhess!"...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)