A kérdés átfogó megválaszolása helyett csak egy speciális szálon indulnék el a téma belsejébe egy felvetés nyomán, ami Tibor bá blogján került elő.
jancsika: "Egyébként, visszatérve az összeesküvésre, ez megint egy érdekes kérdés, hogyan is definiáljuk az összeesküvés tényét magát. Szerintem az egyik legjobb definíció Adam Smith-től származik:"
“Az azonos foglalkozást űzők ritkán jönnek össze, akárcsak szórakozás, kikapcsolódás céljából, de a beszélgetés egy közérdek elleni összeesküvésbe, vagy árkartell-megállapodásba torkollik. Gyakorlatilag lehetetlen megakadályozni az ilyen találkozókat bármilyen törvénnyel, ami egyáltalán végrehajtható lenne, vagy összhangban lenne a szabadságjogokkal és igazságossággal. De miközben a törvény nem gátolhatja meg az azonos foglalkozásúakat az időnkénti összejövetelben, nem is kell elősegítenie az ilyen találkozókat és főleg nem kell azokat kötelezővé tennie.”
Ennek a meghatározásnak az értelmében tehát szükség van rá, hogy az azonos érdekek mentén gondolkodó és cselekvő emberek TÉNYLEGESEN találkozzanak és megegyezzenek. Viszont bizonyos értelemben felfogható az is összeesküvésnek, ha az azonos érdekek érvényesítéséről explicite nem egyeznek meg, egyszerűen ezeknek a köröknek a hatalma elegendő ahhoz, hogy a dolgokat az általuk kívánt irányba terelje. Magam is vélekedtem korábban úgy, hogy VAN ilyen típusú összeesküvés, de ez a szemlélet vitatható. Ha Géza ezt most olvasná, ő szerintem úgy fogalmazna, hogy ez inkább a “rendszer szerkezetéből eredő irányítás”
Molnár Géza utólagos jóváhagyásával magam válaszoltam erre a fórumon.
Géza az általa emlegetett “szerkezetben megnyilvánuló irányítás” alatt mást ért.
Amit a szabadpiaci ideológia Szentje (a kapitalizmus Marx-Engelse), Adam Smith leírt az egy szakmába tartozók rendszeres összejöveteleiről és az árak szabályozásáról, az természetesen nem összeesküvés, hanem becsületes nevén CÉH. Csakhogy a szakmabeliek, a vevők és az össztársadalom érdekeit tisztességgel összehangolni igyekvő (és e téren évszázadokig sikeres!) céhek a “bűnös régi rend” szétverni való oszlopai közé tartoztak annak a rablókapitalizmusnak az ÖSSZEESKÜVŐI számára, melyek egyik vezető propagandistája volt Smith.
Ez a duma: “De miközben a törvény nem gátolhatja meg az azonos foglalkozásúakat az időnkénti összejövetelben, nem is kell elősegítenie az ilyen találkozókat és főleg nem kell azokat kötelezővé tennie” nyilvánvalóan hátsó szándékú uszítás a jó öreg céhek ellen, amik gátolták a szabadrablást.
(azt hiszem még Gézának is lesz egy pár szava Smithhez…)
Nagyon hasznos, hogy előkerült ez az idézet a vitában, mert jó érvet szolgáltat az ebben eleve kapcsolódó két kérdéshez. Az egyik, hogy korunk és általában a történelem társadalmi-gazdasági-pénzügyi katasztrófái, romlásai mögött “összeesküvés” áll, vagy kizárólag szerkezetben megnyilvánuló irányítás, populárisan, hogy azért nyitja mindenki egyszerre az esernyőjét, mert esni kezd (Tibor bá hasonlata). A másik, ezzel összefüggő és a "geddonista" fórumokon gyakran hevesen vitatott kérdés, hogy a természeti rendszerek emberi társadalom általi lerablása és ezzel az ág magunk alatti elvágása törvényszerűen az emberi természetből fakad-e, ami ellen semmit nem lehet tenni.
Molnár Géza művei nyomán is úgy vélem, hogy az emberi közösségek eredendően igyekeztek együttműködni a természettel és e téren sokáig sikeresek voltak, a rablógazdálkodást jelentő modellek, a kapitalizmus erőszakkkal, összeesküvésekkel verte szét ezeket a természettel együttműködő, vagy más téren méltányosabb, a jövőre is tekintettel levő társadalmi-gazdasági formákat. Többek között démonizáló propagandával, a fenntarthatóbb élet kereteit jelentő intézményeket, szabályokat kikiáltva mindenféle gonosznak, feudálisnak, elnyomónak, stb.
Az Adam Smith által propagált szabadkereskedelem és ipar alapját képező termelőtevékenységek a “haladás” erői által “sötétnek” bélyegzett “középkorban” is léteztek, tehát elvileg (és valamennyire a gyakorlatban is) megvolt a lehetősége a csak a rövidtávú haszonra törekvésnek a (kis)iparban. A társadalmi fejlődés a maga organikusabb módján történelmileg először épp azt a céhrendszerű szabályozást fejlesztette ki, amely ezt a hosszútávon öngyilkos haszonhajhászást megakadályozta és összehangolta a társadalmi szereplők érdekeit a méltányosság elvén.
Majd a “haladás” során ÖSSZEESKÜVÉS segítségével verték ezt szét és nyitották meg az utat a szabadrablás előtt. Tehát szó sincs arról, hogy az emberi természetből automatikusan következne az esztelen jövőfelélés, hasonlóan a természettel való viszony terén is előbb alakultak ki a fenntarthatóbb megoldások (pl. ártéri gazdálkodás), ezt a rombolás, a szabadrablás sötét erői (okkultista ideológiai háttérrel) erőszakkal verték szét a “racionalizmus” nevében.
Azonban a többek kötött folyószabályozó mérnököket is képező Akadémiákat a kabbalista és más gnosztikus irányzatokat képviselő titkos társaságok, ÖSSZEESKÜVŐK hozták létre Európa-szerte, ugyanazok a körök, melyek az angol “polgári forradalomtól” a magyar kuruclázadásokon át, a francia forradalmon, 1848-on és a bolsevik forradalmon át a szexuális forradalomig és genderideológiáig mindenféle felforgatást szerveznek a fenntartható társadalom intézményeinek szétveréséért.
Tehát igen, szerintem állnak összeesküvők modern világunk mai összeomlása mögött, ahogy persze eleve létrejötte mögött is. A Nagy Bűnös Összeesküvésnek talán nem a második szakasz, a Gonosz Mű összeomlása a bűnösebb következménye, bár mi most ezt fogjuk megszenvedni, hanem inkább az első szakasz, a modernista, ember- és természetpusztító társadalom és gazdaság létrehozása.
