Ciprus és az Euró válság kiújulása kapcsán még
aktuálisabb ez cikk, mint egy évvel ezelőtt a könyv megjelenése idején. A
fordító véleménye szerint semmilyen csak virtuális értékkel bíró devizában nem
érdemes takarékoskodni, azonban ha mégis Eurót tartogatunk, az készpénzben
legyen és X –el kezdődjön a sorozat
száma, mindjárt látni fogjuk,
hogy banki vészhelyzetben nem mindegy milyen Eurónk van….
FORTEZZA
BASTIANI cikke, Olajos Tibor fordítása
S azaz Líra
Giulio Tremonti
volt olasz miniszter írt egy könyvet, „Vészkijárat”, ” Uscita di sicurezza”, címmel, mely 2012 januárjában jelent meg,
ezen könyv 99 oldaláról idézünk:
“Flashback.
Visszapillantás. Térjünk vissza a 2010. május 7-10 között eltöltött hétvégére.
Előtte május 7-én Brüsszelben tartották az államfők és európai kormányok
rendkívüli ülését. Aztán 9 és 10-én egy az Ecofin országok minisztereinek
rendkívüli tanácskozását. A 9-e és 10-e közti éjszaka során, mielőtt hajnalban
végre egy közös és pozitív megoldást azonosítottunk volna, minden eshetőség
felmerült. Volt aki, az euró végét, mint közös pénz vége feltételezte, de
ismervén egy kis titkot, a euró bankjegyekre nyomtatott nemzeti azonosító
jeleket vizsgálta:
Z Belgium, X Németország, V Spanyolország, U
Franciaország, S az Olaszországnak, R Luxemburg, P Hollandia, stb.
Már korábban arra
gondoltak, hogy egy éjszakára bezárják a bankokat, hogy az euró-bankjegyekre,
speciális tintával felvigyék a szükséges nemzeti azonosító jeleket. Más
szavakkal, legalábbis az első pillanatban, kizárták annak a szükségességét,
hogy új nemzeti bankjegyeket kelljen nyomtatni, mivel elegendő lett volna, bár
néhány technikai kiegészítéssel, használni a régi euró bankjegyeket, de már
többé nem mint közös pénzt, hanem mint nemzeti fizetőeszközt. Aztán, mikor már
minden túl későnek látszott, megtaláltuk a helyes utat.”
Ezt a teljesen
megdöbbentő hírt nem egy paranoiás blogger írja, akit megfertőzött az
összeesküvés elmélet. Hanem Giulio Tremonti, volt olasz pénzügy
miniszter, egy olyan ember aki nem csak hosszú időn át ott volt az „indító
gombok szobájában”, hanem a gombokat meg is nyomta, miután kezet fogott
Merkellel, Sárközyvel, Trichettel és a többiekkel.
Ez is csak a szokásos átverés? Lehetséges, azonban érdemes
elgondolkoznunk egy kicsit: Ha ez egy sima túlzás lenne, akkor minden politikai
ellenfele megtámadta volna a könyv szerzőjét, bolondnak, hazugnak titulálva.
Ezzel szemben semmi. Abszolút csend, hónapokkal a könyv megjelenése óta is
süket csend.
Ez a dolog azért döbbentett meg, mert én is felfigyeltem
2010 elejétől kezdve egy furcsa dologra: a bank automatákból kezdtek eltűnni az
50 eurós címletű bankjegyek az X (Németország) P (Hollandia) és U
(Franciaország) kódokkal. Hogy-hogy észrevettem ezt?
Egyszerű: mivel nem bíztam az euróban, és mivel tudtam, hogy a sorozatszámok
előtt van egy betűjel, ami a bankjegy származási országát jelöli, szívesebben
költöttem el az olasz bankjegyeket (S), a spanyolt (V) és a görögöt (Y), a
stabilabb államokéhoz képest: amennyiben felbomlott volna az euró, kiutazhattam
volna Németországba, néhány ezer eurómárkával ( X) és beválthattam volna minden
50 eurómárkát két darab 50 eurólírára (S) megduplázva tehát így a tőkémet,
ahhoz képest mintha S kódjelű címletek maradtak volna a zsebemben. 2010 előtt a
bank automatákból vegyesen minden jött: S, X, U, Y, E, V, P. 2010 elejétől ellenben csak S, V, és Y euró
jött ki. S egyre ritkábbak lettek a 100, 200, és 500 eurós címletek. Főleg az
utóbbiak, szinte mind X.
Talán
ellenvéleményt lehetne megfogalmazni, hogy mi olaszok csak S jelű bankjegyeket
találtunk a zsebünkben, éppen azért mert ezek Olaszországban készültek, és
Olaszországban az olasz bankjegyek vannak forgalomban. Helyes.
De akkor, hogy van az, hogy 2010-ig az 50 eurós
bankjegyek mind keveredve voltak, és hirtelen csak a PIIGS országoké maradtak?
Nem inkább egyre jobban keveredniük kellett volna az idő múlásával, és a
növekvő kereskedelmi forgalommal? De főleg, ha így lenne, miért maradtak
2010-ben a 20 eurós bankjegyek mindenféle kóddal, éppen úgy mint a 10 és 5
eurós bankjegyek?
Ezen a ponton elérkezünk
2011-hez. Az augusztusi görög válság után egy újabb furcsa dolog történik. A
bank automatákból már szinte kizárólag csak S jelű 50 eurós címletek jönnek ki,
(néhány ritka kivételtől eltekintve) de immár a 20 eurós címletetek is egyre
gyakrabban S jelűek. A 20 eurósból is eltűnik az U (Franciaország) és az X.
Elérkezünk 2012 végéhez: az 500, 200 és 100 eurós bankjegyeket nem
lehet többé látni. Az 50 és 20 eurós címletekből szinte kizárólag az S jelű forog. Mi van a 10
és 5 euróval? Hogyan lehet eltűntetni a német X és a francia U jelűeket, és
helyettesíteni az olasz S-el?
Íme nagy találmány: bejelentik, hogy 2013 márciusától kezdve fokozatosan
lecserélik a jelenleg forgalomban levő bankjegyeket újabbakkal, más eltérő
rajzolatúra. Találjátok ki, hogy milyen címletekkel kezdik? Az 5 és 10
eurósokkal. Minden világos? Mivel nem tudják úgy eltűntetni, ahogy a többi
címlettel tették, ezért beváltásra kényszerítenek, hogy kicseréljék új
bankjegyekre, melyek szigorúan mind S jelet kapnak. Egyszerűen zseniális.
Tehát hiábavaló kizárólag X német bankjegyeket gyűjtögetni: mindet
lecserélik majd. Vagy lehetséges, hogy az euró akkor esik szét, amikor minden 5
és 10-es címlet S-re lett cserélve, de mielőtt az új 200 és 500 eurót
kinyomtatnák, (ezek lesznek utoljára cserélve) ily módon lehetőséget biztosítva
a barátok barátainak, hogy a nagy címleteket átváltsák más valutára, vagy
közvetlenül az új német márkára.
A pénzérmék egyelőre mind keveredve maradtak, és nem tudok arról, hogy
újakat akarnának verni. Tehát két vagy három Dante képét hordozó érmét kell
majd felajánlani, hogy kapjunk egy német sast?
különc birka: "Higgyétek el, az ember és a kutya egyértelműen együttműködnek...
konformista birkák: "Az Isten szerelmére, Józsi, már megint a te összeesküvéselméleteid!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése