Korunk Gracchusa, Napóleon és a sintérek

Gondolom, elég nagy feltűnést kelt most Ángyán József nyilvános levele a mellette kiállókhoz, mert frissen kirúgott kormányzati emberként mostanában szokatlanul kertelés nélkül fogalmaz arról, miért kellett távoznia és kik szívják el a levegőt az energiabőségen alapuló modern gazdaság összeomlása után egyedüli kiutat jelentő családi gazdaságoktól:

Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.

Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása.

Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok!

A Maffia csattanós választ adott a levélre:
Budai Gyula lesz Ángyán József utódja


Az a Budai kerülhet Ángyán helyére, aki úgy lehetett az Orbán-kormáyn elszámoltató főinkvizítora, tehát elvileg maffia-űzője, hogy közben  maga is az agrár-maffiahálózat oszlopos zugügyvéd tagja, aki kisemberek földtulajdonukból való kiforgatásában vett részt!!!

Pesuth Ambrus a kizárólagos tulajdonát képező több mint 4 hektáros földjét értékkülönbözet megfizetése nélkül elcserélte egy százéves antik állóórára.

Pesuth Ambrusné a kizárólagos tulajdonát képező több mint 1 hektáros földjét értékkülönbözet megfizetése nélkül elcserélte egy 120 éves cseresznyefa komódra.

Pesuth László a kizárólagos tulajdonát képező 9689 négyzetméter, azaz közel 1 hektár területű földjét értékkülönbözet megfizetése nélkül egy előszobafalra és egy cipőtartó szekrényre cserélte.

Tomin Mátyás a kizárólagos tulajdonát képező 8681 négyzetméter, azaz közel 0,9 hektár területű földjét értékkülönbözet megfizetése nélkül egy 57 ezer forintra értékelt étkészletre cserélte.

A szerződéskötéskor sem Csákné, sem ügyvéd nem volt jelen: a tulajdonosok P. A. jelenlétében írták alá az okmányokat, aki azt ígérte, ezt követően viszi el aláíratni Csáknéhoz és az ügyvédhez. Állta a szavát, az okmányokra aláírás és pecsét került.
Az atv.hu birtokába került dokumentumok szerint mind a négy szerződést Dr. Budai Gyula ügyvéd ellenjegyezte.

Az Oligarchák már a látszatra se adnak... Az persze végülis elképesztő naívság, hogy Ángyán a levelében követeli a gazdasági elit eltávolítását a politikai döntéshozatal, a HATALOM közeléből. A politikai döntéshozatal, a hatalom definíció szerint a gazdasági elit kezében van...

Az tulajdonképpen nagyon is jól alakult, hogy Ángyánt kirúgták, mert hiányzott a hazai közéletből ez az őszinte hang, amit kormányzatban nem hallathatott, felfogása viszont a kormányban amúgy se érvényesülhetett. Más kérdés, hogy mire lesz jó a nyílt maffiázása, amikor a gazdasági elittől független, a felhőkben lebegő politikai elit elképzelése illúzió, utópia, álom. Elvileg arra jó lehet, hogy egyes jószándékú, hazafias körök kigyógyuljanak az Orbán-imádatukból, abból, hogy elhitetik magukkal, OV olyan felfogást képvisel, amilyet ők várnak, álmodnak tőle.

Az ilyen naív szavazók, a Kétharmados Forradalom szavazófülkei talpasai egy az egyben az Orwell Állatfarmjában szereplő Bandi, a ló reinkarnációi.

A sztori elején az Őrnagy, a Forradalom ideológus-disznója propagandabeszéde az Ember kegyetlenségéről:

Ti, fiatal süldők, akik itt ültök előttem, mind a tőkén fogjátok végezni egy éven belül. Ez a szörnyű vég vár mindnyájunkra: tehenekre, disznókra, tyúkokra, juhokra, mindenkire. Még a lovakra és a kutyákra sem vár különb sors. Téged, Bandi, aznap, amikor hatalmas izmaid elvesztik erejüket, Jones el fog adni a sintér-mészárosnak, aki letaglóz, és megfőz kutyaeledelnek.

A Forradalom idején Bandi lelkesen húzza az igát:

Bandit mindenki csodálta. Keményen dolgozott már Jones idejében is, de most mintha három ló helyett hajtott volna. Voltak napok, amikor mintha a tanya minden munkája az ő hatalmas vállaira nehezedett volna. Reggeltől estig húzta-vonta, mindig ott, ahol a legnehezebb volt a munka. Megbeszélte az egyik kakassal, hogy minden reggel fél órával korábban ébressze fel, mint a többieket, és még a rendes napi munka előtt önként elvégzett valami munkát, ami éppen a legszükségesebbnek látszott. Minden problémára, minden kudarcra ez volt a válasza: "Majd még keményebben dolgozom!" - ez lett a személyes jelszava.

és rendíthetetlenül hisz a Forradalom vezérében:

Rózsi néha figyelmeztette, hogy vigyázzon, túl ne erőltesse magát, de Bandi rá se hederített. Két jelszavát: "Majd még keményebben dolgozom!" és "Napóleonnak mindig igaza van!", megfelelő válasznak érezte minden problémára.

Majd az Őrnagy szörnyű jóslata beteljesül annak ellenére, hogy már az Állatok (nevében egyes állatok) kezében a hatalom:

Az állatok a kocsi köré csődültek. - Viszontlátásra, Bandi! - kiáltották kórusban: - Viszontlátásra!
- Bolondok! Bolondok! - üvöltötte Benjámin, körültáncolva őket, és a földet kapálta apró patáival. - Bolondok! Nem látjátok, mi van a kocsi oldalára írva?
Az állatok erre elhallgattak, és nagy csönd támadt. Malvin betűzni kezdte a feliratot, de Benjámin félrelökte, és a halálos csendben felolvasta:
- "Alfred Simmonds, lómészáros és enyvfőző, Willingdon. Bőr- és csontlisztkereskedés. Kutyaeledel." Nem értitek, hogy ez mit jelent? Bandit a sintérhez viszik!

A Forradalom retorikájában rendületlenül hívő, a Világméretű Összeesküvésre válaszul alacsony, de világuralmi ambíciójú Vezérük mögött soraikat még szorosabbra záró Bandik állandóan azt ismételgetik: Orbánnak mindig igaza van!
És már előáll a nagy kocsi értük, oldalán a "Bandi" márkanevű kutyaeledel szines reklámjával, Budai Gyulával a bakon, hogy a Forradalom Vezéréért való sok lelkesedés után megérdemelt pihenőhelyükre, a Lószanatóriumba szállítsa őket...

Ha a még ezek után is Orbán-hívő hazafiak Bandi reinkarnációi, Orbán meg Napóleoné, az eredetié is, meg az orwelli disznó-Napóleoné is, akkor Ángyán Józsefben feltétlenül a római  Gracchusok lelke született újjá!
A történelem ebben is ismétli magát, az erőforrásbázisukat ciklikusan felélő és ezzel magukat tönkretevő civilizációk már korábban is produkálták ezt a jelenséget, a fenntarthatóbb, önellátó(bb) családi kisgazdaságok, illetve faluközösségek brutális szétzúzását az árutermelő, haszonhajhászó nagybirtok érdekében.
A közösség régen is kitermelt magából olyan nemeslelkű vezetőket, akik a kifosztott nép szószólóivá váltak,  mint a Gracchusok, az oligarchák meg is ölették őket...

Kr. e. 133-as hivatali évében – talán a katonák körében tapasztalható elégedetlenség, a besorozható polgárok számának csökkenése, a nincstelenek szaporodása miatt – a földreformot tűzte zászlajára. A Kr. e. 367-es Licinius–Sextius-féle földtörvény annak idején szabályozta, hogy ki mennyi földet birtokolhat és mennyit vehet bérbe az állami, közös földekből (agri publici). Az idők folyamán azonban a törvény feledésbe merült, és hatalmas birtokkomplexumok alakultak ki állami- és magánföldekből. Ezeken a háborúk során szerzett rabszolgák dolgoztak. A nagybirtokosok (akik jórészt a senatus tagjai voltak) birtokaikat tovább növelték, és az állandó háborúskodás miatt a távol levő kisbirtokosok földjeit is olcsón felvásárolhatták, ami drasztikusan csökkentette a vagyon alapján besorozható polgárok számát és demoralizálta az éveken át idegen földön szolgáló katonákat, amellett jelentősen növelte a Róma városába áramló, idénymunkákból és szavazatai adásvételéből élő nincstelen polgárok számát.

A válságot Gracchus és tekintélyes elvbarátai (...) a kisbirtokok helyreállításával próbálta megoldani.

Gaius Gracchust halálba kergeti  a nagybirtokos oligarchia

Az olcsóenergia- és más erőforrások eltűnésével, a pénzügyi rendszer rohamos összeomlásával hamar lekerülhet a jóléti társadalomban megszokott kesztyű a szőrös oligarcha-mancsokról és kiderülhet, az Ángyán József által emlegetett Dél-Amerikanizálódás nemcsak a nagy latifundiumokat jelenti, hanem a szókimondó politikai ellenfelek megöletését is! Isten óvja Ángyán Józsefet és a hasonlókat, nem szeretném, ha ez a jóslatom beválna...

A Geddon perspektívájából viszont van egy érzésem, hogy a modern kori ( a ballib történelemhamisításokkal szemben igenis modernkori fejleményt képviselő) jobbágy-cselédtartó nagybirtokrendszer megismétlése lehetetlen. Nem a koncentrált földterület hiányozna, az mint látjuk, megvan. Szintén nem hiányzik az új földesurak harácsoló-ragadozótermészete, az is örök, ha jól sejtem.

Ami hiányzik majd a modern viszonyok alapját képező olcsó energia eltűnésével, az az energiabőségre alapozott iparosított mezőgazdaság felfutása előtti falusi munkaerő. Egy nagybirtok logisztikailag igen jól szervezett egység volt (vagy néha kevésbé jól, de most a slamposabbakat se lesz esély reprodukálni), aminek alapeleme volt főleg a földművesek (cselédek, zsellére, béresek, jobbágyok, stb.) kezében és fejében levő tudás, továbbbá, hogy kevéssel beérték és nemigen lázongtak maguktól. Ezenkívül persze az egész nagybirtokot irányító és kiszolgáló néhány szakma képviselőinek egykori tudása sincs meg.

Tehát valószínűleg nem esélyes az új jobbágyrendszer, kizsákmányolási ambíció lenne, de tudás nem lesz hozzá.

A probléma csak az, hogy az Ángyán által emlegetett agrármaffia az olaj utolsó cseppjéig akadályozni fogja a fenntarthatóbb családi kínkeserves önellátási modell tömeges kialakítási kísérletét, tehát az emberveszteség az elkerülhetetlentől ennyivel is nagyobb lesz...

Na, ezt nem gondoltam... - mondta a bácsi a repülőn

Először is minden OV-izmussal kapcsolatos aggodalmam ellenére helyeslem a vörösiszapkatasztrófa kezelésének módját és az utóbbi intézkedéseket. Látszik, hogy szerencsére miniszterelnökünk nem felejtette el kormányozni tudását, vezetői képességei megkülönböztetik Gyurcsánytól, akit csak a hatalom érdekelt, a kormányzás soha.

De vegyük észre, hogy - ne vegyétek cinizmusnak - OV-nak "szerencséje" is van az esettel, mert a kezébe adott egy lehetőséget az oligarchák cégeinek állami ellenőrzés alá vonására, ami ki tudja, mire lesz még jó!
Vessük ezt össze az orosz eseményekkel, ahol szintén volt állami vagyont bagóért zűrösen maguknak privatizáló oligarchákat lehetett móresre tanítani, most nem belemenve (de a jövőben itt terveim szerint igen...), hogy mennyire a maga ura Putyin és mennyire volt porhintés a SZU "összeomlása".
A mai napig a kétharmados orbánista rezsim minden példátlan hatalma, kényelmes szavazógépe, sőt alkotmánymódosítógépe ellenére a hazai oligarchákkal azért nagyon is számolnia kellett a Nemzeti Együttműködés Urának.
Most az erőviszonyok, játékszabályok, a pakliban levő lehetőségek egy kicsit megváltoztak OV javára, ami viszont az oligarcha oldalon is keményebbé teheti a játékstílust. Most már nagyon is praktikus okból kell a királyi magánhadsereg, mert a ma milliárdos, holnap talán börtönlakó perspektívájú nagykutyák esetleg nem haboznak moszkvai bolti eladókkal tárgyalni...

Közben, mint már korábban is említettem, tovább szorul a hurok a Legnagyobb Vadak nyakán, most éppen Demszky kerül egyre közelebb a terítékhez.A Gyurcsány-csapatba tartozó MAL vezér letartóztatásával együtt ez a hír is egyre jobban megvilágítja, mire is célzott OV a "Sitt Urak, sitt!" megjegyzéssel a parlamentben.
Ez nagyon nem tűnik véletlenek sorozatának, bár a mostani törvénymódosításhoz alkalmat adó balesetért OV-t gyanúsítani, mint közben egy Mandiner-fórumon tette az egyik kommentelő, szerintem marhaság. Egyszerűen a tragédia hihetetlen módon elősegítette egy olyan eszköz kézbevételét a miniszterelnök számára, amire talán még ő se gondolt, mint a bácsi a repülőn arra, hogy ez még a nyakába is folyik. OV-t sokkal előnyösebb helyzetben érte a váratlan lehetőség (még egyszer: engem is megrendít az áldozatok sorsa), mert ő ugyan gondolta, hogy rács mögé akarja juttatni a Gyurcsánnyal fémjelzett oligarcha-kör nemegy tagját, de azt talán nem gondolta, hogy ehhez ilyen hamar ilyen további lehetőség kerülhet a kezébe.
Hogy egyből felfogta, mire lehet ez még jó, azt jelzi a szakértők által fanyalgással fogadott technikai megoldás, hogy a dolog a honvédelmi törvénybe lett besuvasztva. Szerintem nem véletlenül, itt nem a jogszabálygyártás eleganciája számított...

Oligarchák mindig voltak és lesznek, a társadalom hierarchikus, de most adódik egy jó eszköz egy részük személyében való lecseréléséhez, az OV-hez nem, vagy nem eléggé lojális ligában, illetve a saját tábor oligarchái felé is egy hasznos fegyelmezőeszközt kapott a kezébe. Nem olvastam a törvényt, hogy ez csak katasztrófákra alkalmazható, vagy kiterjeszthető majd másra is, de a mancs az ajtóban van.

Nem kérdés, hogy helyeslem, ha Gyurcsány, Demszky és barátaik rács mögé kerülnek, az oligarchákat megtörni képes királyi hatalom létrejöttét is szívbaj nélkül helyeselném, ha tisztán látnám, hogy uralkodónk nemzeti elkötelezettsége makulátlan és a korai Soros-féle kapcsolatok már semmit nem számítanak.
Sok területen teszi diktátorunk a globális összeomlásban a nemzetmentéshez szükséges helyes kezdőlépéseket, gondolkodásának felfedett irányai biztatóak, csak ezt most még nagyon beárnyékolják a gyomorfelforgató személyzeti döntések, (pl. Lázár), a Tom Lantos Intézet provokációja és családi, személyi kapcsolatainak cionistagyanús elemei, vagy ilyenek rémlátomásai.

Azt elég régóta tekintem magától értetődőnek, hogy a "demokrácia" LÁTSZATÁT színháziasan előadó berendezkedés az erőforrásbőség velejárója és annak végeztével törvényszerűen eltűnik.
Tehát a királyság (koronával, vagy anélkül) elkerülhetetlen.

Még egy észrevétel a katasztrófa kapcsán:
Egy, az ártéri gazdálkodásról írt műveiről ismert barátom mindig hangoztatja, hogy az emberi hatásra egyre nagyobb, pl. tiszai árvizeket kizárólag a modern, komplex szervezettségű, erőforrásban bővelkedő társadalom képes a hagyományos folyószabályozás keretei között elhárítani. Ez a lehetőség a komplex társadalom erőforráshiány miatti bukása után (helyesebben annak folyamatában) már nem fog rendelkezésünkre állni. A LATOC fórumán a vörösiszapkatasztrófa topikban mutatott rá nagyon helyesen Northern Farmer, hogy az elhárításon 4000 ember és 300 munkagép dolgozik. Szerinte az összeomlás után semmilyen hasonló akcióra nem lesz már lehetőség, pl. azért sem, mert a ma már csak alig toldott-foldott (példájában montreáli) hidakon az összeomlás után már nem lehet majd eljuttatni a munkagépeket sem, ahogy mást sem egy ilyen katasztrófa színhelyére. A szerencsés túlélők elmenekülnek majd és kész...

A modern infrastruktúra oroszlánrésze az erőforrás-, kiemelten olajbőség korában jött létre és már évek óta nincs elegendő forrás a megfelelő karbantartásához, amit elfed az új létesítmények (pl. autópályák) építése.
Valójában magunk alatt szedjük fel a Bábel Tornya tégláit a felfelé építkezéshez.

Egy alacsonyabb tehchnológiai szinten azonban a hazát, az embereket meg kell menteni, ehhez a királyság, az erős központi hatalom tulajdonképpen nélkülözhetetlen eszköz, csak tudnám már, hogy bízhatunk a mai vezetőnkben, illetve ne látnánk annyi kontraszelektív döntést és annyi ostoba gőgöt, pl. a felvidéki magyar nép leváltására kész Kövér Verőlegény László előadásában, aki nem hajlandó a Híd vezetőivel találkozni. Meg ne tűnne úgy, hogy a "Hányat fialt a koca" esetét eredményező merev parancsuralmi rendszer alakul ki, amiben nem hasznosulhat a  több szem többet lát elve. (helyben a helyi szem)