Ügyes színjáték a román koccintás a Nemzetiben-ügy?

Amit ezért is hirdettek meg színházba?

Először is, szeretném, ha nem lenne igazam, de a logika alapján ez az ügy több, mint gyanús.
A villámgyorsan kifejlődő botrány és fejleményei lényegében előre borítékolhatók voltak.
A román kormányzat, diplomácia és titkosszolgálatok tökéletesen tudják, hogy most nem Medgyessy Péter a miniszterelnök, vagy más, a nemzeti önfeladásban tüntetően élenjáró ballib kormány van hivatalban. Az az eset teljesen más volt, akkor joggal számíthattak rá, hogy demonstrálhatják, mennyire felettünk vannak, nyíltan megalázhatnak minket, főleg, ha a D-209-es egyúttal román ügynök is volt, ami erősen valószínű.
Abban a helyzetben hülyék lettek volna kihagyni a feltűnő demonstrációt.

Most, ismerve Orbán Viktor látáványos  nemzeti elkötelezettségét, (aminek épp a túlzásbavitelével vádolja a ballib közeg Magyarországon és külföldön, illetve a szomszédok magyargyűlölő nacionalistái) és azt, hogy állandóan a Jobbiktól emel át retorikai elemeket, sőt programpontokat, hogy ne hagyja magát jobbról előzni, biztosra vehették, hogy a rendezvényre nem fog sor kerülni a meghirdetett időpontban és helyszínen.
Ehhez képest a román diplomácia LÁTSZÓLAG önként szaladt bele a pofonba, a nagykövetség gondosan szétküldte a meghívókat, időben, hogy a népharag kitörhessen és a rendezvény megakadályoztassék. Ami papírforma szerint egy presztízsveszteség Romániának és alkalmat ad rá, hogy a magyar és a szomszéd országbeli, meg a szélesebb nemzetközi közvélemény számára feltűnő legyen, hogy most bezzeg hazafias kormánya van Magyarországnak, ezzel az országgal már nem lehet packázni.

Azonban a román diplomáciát nem arról ismerjük, hogy dilettáns, naív lenne, ne tudná előre felmérni lépései várható következményét és szívesen menne házhoz a pofonokért. Nagyon nem, sajnos épp ellenkezőleg, egyik legnagyobb nemzeti hiányosságunk, hogy e téren nem tanulunk tőlük profizmust. (Világos, hogy nem túl kompatibilis nemzetkarakterünkkel ez a ravaszkodás, de akkor itt változtatni kéne.)

Tehát a logika azt diktálja, hogy akkor a román diplomácia SZIVESSÉGET TETT VALAKIKNEK.
A magyar helyzet, közhangulat ismeretében biztosra mehettek, az akció szándékolt célja logikusan nem lehetett más, mint alkalmat adni a magyar kormány, kormányfő nemzeti elkötelezettsége és "tökössége" látványos demonstrálására. Egy ügyes PR-akció. Alapesetben az ilyesmi nem tartozik a román külpolitika tipikus céljai közé. Ellenben vannak nem tipikus helyzetek, most ilyennel lehet dolgunk.

Próbáljuk meg összerakni a mozaikdarabokat! Orbán Viktor elég feltűnően jó kapcsolatot ápol a román elnökkel, még koccintottak is, szerencsére nem Erdély elcsatolása napján. A román vezetés feltűnően jó kapcsolatokat ápol Izraellel és ennek elég régi hagyománya van, még a szocializmus idejéből. Közte nagyon szoros, magyar szemmel ijesztően szoros stratégiai katonai kapcsolatokat is. Orbán Viktor körül minden meggyőzően hazafias és geddonista, az erőforrásbőségen alapuló modern világ összeomlását láthatóan megértő tette mellett sok-sok jel utal az Izraellel és ügynökeivel való túl szoros kapcsolatokra. Pályafutása kezdete óta pátyolgatója a szines forradalmakat katalizáló, felforgató USRAEL-ügynök, pénzügyi nagyragadozó Soros. A minap találkozott a CIA-igazgató Leon Panettával, akinek kinézete világosan jelzi, hogy a calabriai olasz szülők és a katolikus iskolája nem cáfol rá a zsidó körökben büszkén hangoztatott tényre, hogy Calabria környékén talán a lakosság 40%-a is titkos (álkatolikus) marrano-zsidó származású.
Lauder Javnét végzett lényegében "unokaöccsét" az egyetemről nevezte ki a BKV-utódcég cárjának. És még hosszan lehetne sorolni a hasonlókat. (korai névadási szokásai gyermekei körében, stb.)

Az EU-Izrael közötti minap megszavazott társulási szerződést esetleg nem sorolom ide, mert az EU magyar elnökségének kezdete előtt pár héttel nem keresi a nyílt szembemenést az EU-val ez nem kormánya kezdeményezése volt. (ettől még aljasság)

Más bejegyzésekben térek ki rá, hogy az orosz, vagy iráni vezetés egyes esetekben látványos ütközése Izraellel szintén lehet színjáték, mert az orosz vezetés zsidó irányítása is töretlen 1917 óta, Ahmadinedzsád pedig olyan feltűnően veri népe szerszámával a cionista csalánt, hogy az nagyon emlékeztet korábbi hasonló esetekre. (akár Hitler rezsimjére is). Az e sorba illő látványos török fordulatra azonban most térek ki, mert itt van egy kis analógia. Igazából a török elitek és a cionizmus kérdése is egy másik bejegyzés tárgya kell, hogy legyen, de a minapi látványos palesztin segélyhajó-akció forgatókönyve egy kissé emlékeztet erre a színházi koccintás ügyre, mégha az sokkal véresebb is volt.


Az izraeli diplomáciának ugyan bevett eszköze a bunkó agresszivitás, de azt róluk se feltételezhetjük, hogy ne tudnák kiszámítani tetteik következményeit. Mindenki sejthette, hogy az Izraeltől amúgy is látványosan elhidegülőben levő, iszlám gyökereit és a palesztin szolidaritást hevesen felfedező török vezetés segélyhajója elleni brutális támadás jókora antiszemita hullámot, Izrael-ellenes és zsidógyűlöletet kelt a világban, tehát ha mégis vállalták az akciót, akkor nyilván ez volt a cél. Régi manipulációs eszköze a cionistáknak az antiszemitizmussal való játék, céljaik szempontjából messze nem kontraproduktív annak időnkénti tudatos felhergelése. A dolog hozadéka ez esetben Erdogan "anticionista hős" arculatának felépítése volt az iszlám világban. A török elitek meghatározó részének az ifjútörök fordulat óta folyamatos titkoszsidó (Dönme) származására majd visszatérek, ez a Jobbik nagy port felvert minapi javaslata ügyében is fontos kérdés, sőt a Jobbikkal való manipulációk témáját is elénk hozza.

Következtetésem tehát, hogy a "Koccintás a Nemzetiben"-akció célja OV és kormányzata hazafias arculatának erősítése volt és a megbízókat a cionista közegben feltételezem.

Az akció hatását talán gyengítette egy kicsit két apróság, de az is lehet, hogy nem.
Nem tudom, hogy Alföldi Róbert gyors betojása és a bérbeadás még ma esti visszavonása be volt-e tervezve, vagy csak rájött, hogy ő csak fogyóeszköz a játszmában és hogy a jelen helyzetben talán nem tanácsos estére hazamennie. (ezért nem fizette be a közös költséget a társasházban, kész pocsékolás lett volna???)
Gondolom, az estét töltheti az izraeli nagykövetségen és ha jól megy, a következő éveket az anyaországban.
Az ügy haszna a köz számára, hogy ezek után maradása az igazgatói poszton nem esélyes.

A másik bicsaklás a tervben (ha helyes a gondolatmenetem), hogy csak a kereszténydemokratáktól kaptunk kellően erélyes nyilatkozatot, a Jobbikét nem számítva, mert ott az alapértelmezett volt.
A nagyobbik kormánypárt, a Fidesz frakciója egy szánalmasan halovány, gyáva, puhány nyilatkozatot adott ki. Tehát a kormányerők hazafiasságának demonstrálására maradt a kereszténydemokrata nyilatkozat.
Ez azonban az események  terv szerinti lefolyását nem befolyásolja.

Ismétlem, bár ne lenne igazam, jobb lesz, ha tévedek...

Frissítés:

Sajnálkozik a román külügyminisztérium

"Sajnálattal veszi tudomásul a román külügyminisztérium, hogy a Nemzeti Színház igazgatója, a Jobbik által bejelentett utcai tiltakozás nyomására, lemondta azt az egyezséget, mely szerint a budapesti román nagykövetség rendelkezésére bocsátja az intézményt a román nemzeti ünnep alkalmával. A külügy szerint a külképviselet ezért más helyszínt keres az ünnepségnek, amihez a magyar hatóságok támogatását is kéri."

"A tájékoztatás szerint Románia nemzeti ünnepe alkalmával Budapesten eddig minden évben neves közintézményekben szerveztek kulturális eseményeket (2005-ben az Uránia Filmszínházban, 2006-ban a Művészetek Palotájában, 2007-ben az Iparművészeti Múzeumban, 2008-ban a Thália Színházban, 2009-ben pedig a Belvárosi Színházban), melyeken mindig nagy számban képviseltették magukat a magyar hatóságok.

A román külügyminisztérium november 30-án szervezett volna fogadást a Nemzeti Színházban a december elsejei nemzeti ünnep tiszteletére. A románok ekkor azt ünneplik, hogy 1918-ban Gyulafehérváron elfogadták a megszállás alatt levő Erdély Romániával való egyesülését."

Fenti összeesküvéselméletemtől most elvonatkoztatva, játszmaként, vagy őszintén (ha "nekünk dolgozik") , a magyar kormánynak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy amíg keleti szomszédunk állami ünnepeként Erdély és Kelet-Magyarország további régióinak elrablása időpontját tekinti, addig ezt az ünnepet a román nagykövetség nem rendezheti meg Magyarország területén, kizárólag a nagykövetség területén, ami diplomáciailag egyfajta területenkívüliséget élvez.
Az pedig már nem a kormány, hanem a hazai civiltársadalom dolga, hogy a román nagykövetségen Kelet-Magyarország elrablása évfordulóján rendezett ünnepségek magyar résztvevőit tekintse HAZAÁRULÓKNAK. A magyar diplomácia képviselői nem képezhetnek kivételt.

Az oroszok veszett kutyát szelídítenek - és megtörték a globalizáció gerincét

A kuruc szokásos heveskedésével nem vesz észre valami fontosat:

Eddig tartott: Moszkva is behódolt Tel-Avivnak

"Izrael kész megnemtámadási szerződést kötni Iránnal - írja a RIA Novosztyi című orosz lap. Ez az izraeli kormányfő moszkvai látogatása során derült ki, miután az oroszok megígérték, hogy nem szállítanak Teheránnak S-300-as modern rakétavédelmi rendszert (holott előzőleg ígéretet tettek erre a perzsáknak, akik ki is fizették a több mint egymilliárd dolláros vételár nagy részét).
A hírt Jevgenyij Szatanovszkij, az Izrael és a Közel-Kelet Kutatóintézet elnöke is megerősítette. Elmondta, hogy a tervezett megállapodást Teheránnak is alá kell majd írnia, mert ezzel elejét lehetne venni egy háborúnak. Szerinte a tervezet szövege akár a kubai válság alkalmával aláírt amerikai-szovjet paktum szövegéből is inspirálódhatna.
Úgy látja, nincs rá szükség, hogy az izraeli és az iráni delegáció az aláírás végett találkozzon egymással, mert arra egyidejűleg sor kerülhet a Kreml két külön termében. (Aki tudja, hány szerződést és ENSZ-határozatot tartott be fennállása folyamán Izrael, az azzal is tisztában lehet, mire jó egy ilyen megnemtámadási szerződés - az időhúzáson kívül - a szerk.)
(FN nyomán)"

Ha egy kicsit is gondolkoznának a kurucinfósok, felfoghatnák, hogy az oroszok kb. az egész emberiség, közte a mi túlélésünkért dolgoznak. Egy Irán elleni izraeli támadás akár globális atomháborúba is torkollhatna. A kuruc, vagy a Hegedűs Lóránt féle "HAMASZ" módjára gondolkozók felcserélik a célt az eszközzel. Magyar szemmel Izrael esetleges "tengerbe szorítása" a lehető legkárosabb, elkerülendő, hiszen akkor nem kis részben hozzánk menekülnének, akárcsak sok szempontból elődeik, a keresztes lovagok, hasonló államalapítási céllal.
Az erőforráskorlátokba ütköző, összedőlő növekedéselvű globalizáció korának egyik legfőbb kérdése, hogy az erőforrásszegény jövőbe való kegyetlenül nehéz átmenet során sikerül-e elkerülnünk az atomháborút. Az atomfegyverrel rendező latorállamok közül az egyetlen igazán veszélyes Izrael, hiszen neki van félhivatalosan közzétett doktrínája, a Sámson-opció, amelynek lényege, hogy az ön- és közveszélyes cionisták alig várják, hogy bosszút álhassanak a világon a sok gaztettért, amit a zsidók elkövettek ellene. Igen, a bűnös szeretné megbüntetni az áldozatot és ehhez van valahányszáz atomtöltete. Elképesztő, ahogy egy ilyen irracionális identitáson alapuló ilyen irracionális nemzeti mozgalom ilyen rész-racionalitással szert tett őrült vágya végrehajtásának eszközére.
Képesek voltak csak azért látszatra szekularizálni társadalmuk egy részét, hogy azok fiai modern egyetemeken kifejleszthessék az atomfizikát és az atombombát, amit legfundamentalistább, nem szekuláris őrültjeik kezébe adtak...
Moshe Dayan, egykori izraeli védelmi és külügyminiszter fogalmazta meg a programot, hogy Izraelnek Veszett Kutya-államként kell viselkednie. Mit mondjunk, a tervet sikeresen végrehajtották.

Ezt a veszett, atomfogú és karmú kutyát próbálják most az oroszok megfékezni, megszelídíteni, mert agyonlőni, ahogy egy átlagosabb veszett kutyának dukálna, (és erről ábrándoznak a kurucinfósok is ), az adott helyzetben nem tanácsos.

Mindannyiunk érdekében: Sok sikert!


A FFEK honlapján közzétették Greer fődruida egyik friss blogbejegyzésének magyar fordítását az USA Birodalma lehanyatlásáról:

J. M. Greer: Amerika alászállása

Greer írásainak zöméhez hasonlóan kötelező olvasmány. Egyik érdekes megjegyzése arra vonatkozik, hogy épp az oroszok putyini fordulatához köthető a globalizáció trendjének megtörése:

"Nagyon sok elemzőnek elkerülte a figyelmét, hogy lassan lejár a multinacionális társaságok korszaka. E téren a döntő csatát Oroszország vívta meg, és mikor Putyin a nyugatról pénzelt oligarchákat megsemmisítve visszavette az ellenőrzést az ország energiakészlete felett, abban az orosz drámai érzék diadalmaskodott."

Nem akarok túlzásba, nyalizásba esni, főleg, hogy egy közeli nagy ország, konkrétan az oroszok számunkra az általam is hangoztatott jelentős érdekközösség, együttműködési potenciál mellett azért veszélyeket is jelent, mint történelmünk nem egyszer bebizonyította, de az orosz idealisták által országuknak tulajdonított "Küldetés" e két téren beigazolódni látszik.

A siker bizonytalan, de a globális válság örvénylő folyóján sodródva az orosz hozzáállás racionálisnak tűnik.